Ez időszak alatt szerencsére az anyagi káron kívül (főleg lakások, épületek rongálódtak meg) haláleset nem történt. A földrengésekről megfigyelést készítettek Jászfényszarun 1867-ben és a következő évben januártól októberig. A természeti jelenség leírását „Észleletek” elnevezéssel egy kis tanulmányban rögzítették, amely később bekerült a külön kezelt levéltári iratok közé. Leírták benne a hőmérséklet, a szél, a felhőzet a csapadék, a légnyomás változását. Megfigyelték a rengés által érintett településekre gyakorolt hatást is.

Jászberényben 1868. június 21-én reggel fél hétkor jött az első lökéshullám, erős morajjal. A rázkódás olyan erős volt, hogy a szabadban is észlelték. A hatás a házak belsejében még nagyobb volt, a gerendázat recsegett-ropogott, hangja ahhoz hasonlított, mintha egy kocsi robogott volna keresztül a padláson. Jászladányban a rengés reggel 6 óra 12 perckor kezdődött, három erős lökésből állt, néhány épület kéménye le is dőlt. Jászfényszarun reggel 6 óra 13 perckor észlelték az első rengést és mintegy másfél másodpercig tartott. A földrengés időszaka alatt megfigyelték, hogy sajátságos sárga színű átlátszó ködfelhő mutatkozott a reggeli órákban, lassan emelkedett, később szétoszlott. Ez a különös jelenség nehezen magyarázható. A földrengési megfigyelés az emberek hallucinációjának írja le. A leíráshoz mellékeltek egy vázlatot is. Ezek szerint a rengés a Mátrából jött három vonalban, melynek középső, legerősebb szála Jászapáti, Jászjákóhalma, Jászberény irányába vonult, onnan délnyugatra haladt Jászfényszaruig és tovább ment északnyugat-észak irányában Hatvan felé.

1868-ban a föld túloldalán is több helyen észleltek erős földmozgásokat. Augusztusban Peruban volt pusztító, 9-es erősségű földrengés és cunami a Csendes-Óceán partján. Becslések szerint 25000 ember vesztette életét. Októberben San Franciscoban észleltek újabb földrengést, melynek során 32 km hosszan meghasadt a föld. Az 1868-as jászsági földmozgás tehát ezen, egész bolygóra kiterjedő tektonikus rengések láncolatába illeszkedett, szerencsére csak kisebb anyagi kárt okozva.

Földrengések a Jászságban

A témáról még a következő tanulmányokat olvashatjuk: Gál Klaudia: Az 1869. évi földrengés a Jász-Kúnság című hetilapban. In.: Jászsági Évkönyv. 2014. 367-372

Selmeczi László: Reng a föld… Feljegyzések a Szolnok megyei földrengésekről. In. : Jászkunság. 1956. 1. szám 20-24

https://en.wikipedia.org/wiki/1868_Arica_earthquake

https://en.wikipedia.org/wiki/1868_Hayward_earthquake

A forrás lelőhelye: MNL JNSZML XV. 7. a. Közvetlen levéltárba utalt iratok 108/1869

Összeállította: Szikszai Mihály főlevéltáros