A rendszerváltás után újabb tömeges „vissza- és újranevesítésre” került sor, ám számos – országos visszhangot kiváltó – eset maradt erre az évtizedre is (pl. a miskolci Földes Ferenc Gimnázium és a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium ügyei).[1]

Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint a közterületek elnevezése önkormányzati feladat. A 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. paragrafusa szerint ugyanakkor közterület, illetve közintézmény nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”. Kétes esetekben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szükséges.

Az Akadémia által nyilvánossá tett összefoglaló jelentés[2] azonban nem teljesen következetes: míg több esetben megállapítja, hogy a direktóriumi tagság is kizáró tény (pl. Fazekas Gábor, Kiskunhalas: „Bár szerény mértékben, de szerepet vállalt a tanácsköztársaság önkényuralmi rendszerének rövid idejű fenntartásában, ezért róla közterület nem nevezhető el.”), másoknál (akár jelentősebb szerepvállalásnál sem) ez nem jelentett problémát.

Jelen írásunkban röviden áttekintjük a középiskolai névváltoztatásokat 1945 után, majd három szolnoki intézmény névadásához kapcsolódó levéltári iratokat adunk közre.

Mindhárom névadó a Tanácsköztársaság időszakához kötődött.

Jászapátitól Törökszentmiklósig, Nikosz Beloiannisztól Varga Katalinig[3]

A II. világháború előtt a felekezeti oktatási-nevelési intézményhálózat dominált Magyarországon. A kommunisták folyamatos erősödésével párhuzamosan folyt az egyházak gyengítése, visszaszorítása ezen a téren is. A felekezeti iskolarendszer felszámolása, az állami iskolamonopólium megteremtése végül az 1948. június 16-án elfogadott, az egyházi iskolák államosításáról szóló 1948. évi XXXIII. törvénycikkel ért révbe. A törvény kimondta, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását – épületeikkel, berendezéseikkel és egyéb vagyonukkal együtt – az állam veszi át.

Az államosítás után 1950-ben jött a tömeges névcsere: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950-ben (1280-I.5/1950.) rendelte el az iskolák nevének megváltoztatását.

Jászapáti: A Széchenyi István Katolikus Gimnázium Mészáros Lőrinc (a Dózsa György vezette 1514. évi felkelés alvezére) nevét vette fel. 2012-től ismét a legnagyobb magyar nevét viseli felekezeti középiskolaként.

Jászberény: Már 1946-ban nevet váltott az intézmény: ekkortól[4] József nádor helyett Lehel vezér a névadó. 1950-től Mikszáth Kálmán, 1954-től ismét Lehel vezér nevét viseli a gimnázium.

Karcag: 1950-től Gábor Áron Gimnázium, 2009-től ismét egyházi fenntartású intézményként: Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Szakgimnázium.

Kisújszállás: A Református Gimnázium az 1927/1928. tanévtől – „azon kegyeletes viszonynál fogva, melyben intézetünk, különösen főgimnáziummá fejlesztése óta a nagybányai Horthy családdal volt és van” – felvette a Horthy nevet.[5] „De ez a név nemes veretű, több hőslelkű, erős magyar érzésű, kálvinista hűségű, puritán, jellemű férfit adott egyházunknak és hazánknak, az a hajtása pedig: Horthy Miklós kormányzó úr, akinek 10 éves kormányzói jubileumát üljük most, nemcsak a mi iskolánk homlokára, hanem a magyar történelem lapjaira is kitörölhetetlenül bevéste a Horthy nevet. (…) Horthy Miklós példájával megmutatta az irányt a nemzeti feltámadáshoz, a mi iskolánknak az ifjúságot kell vezetni az ő irányához.”[6] 1950-től Bercsényi Miklós, 1952-től Móricz Zsigmond nevét viselte. 2012-től ismét felekezeti iskola, de megtartotta Móricz nevét.

Mezőtúr: A nagy hagyományokkal bíró Református Gimnázium 1950-től Dózsa György, 1992-től Szegedi Kis István neve alatt várta a diákokat. 2010-től Mezőtúri Református Kollégiumként működik.

A településen a 19. század végén alapítottak állami felsőbb lányiskolát, amely 1921-ben vette fel Teleki Blanka nevét. Az indoklás szerint Teleki volt „a magyar nőnevelés első bajnoka, a magyar szabadságharc eszményi lelkű mártírja, a magyar nagyasszonyok minden idők magyar leányai előtt méltán tündöklő egyik legnagyobbja”.[7] 1950-től 1957-ig Törő Pál (a 18. század közepén (1753-1754) szervezkedéssel és fegyveres lázadással vádolt (majd kivégzett) mezőtúri birtokos) volt az intézmény névadója.

Szolnok: Az 1930-ban alapított lányiskola 1935-ben kapott engedélyt a névfelvételre. Az iskolát Bánffy Katalinról nevezték el, mivel az ő „alakja minden vonatkozásban megfelel a mai modern női ideálnak. Lelki tulajdonságai: nyájasság, vallásosság, hazaszeretet minden magyar nő eszményképévé teszik. Mint szerető feleség, gondos háziasszony a családi körben élő nőnek szolgál mintaképül. Műveltsége, szellemessége, munkaszeretete, nyelvismerete, gazdaságban való jártassága, a gyógyítás terén való ügyessége, nevelői képességei a dolgozó nő ideáljává emelik. A sportoló nő is példaképül választhatja a vadászatban és harci készségben a modern, sőt a jövő kor asszonyának példát nyújtó Bánffy Katalint”.[8]

1950-től napjainkig Varga Katalin (az erdélyi bányászmozgalom vezetője volt az 1840-es években) az intézmény névadója.

A megyeszékhely főgimnáziuma 1952-ben, három évtized után vesztette el Verseghy Ferenc nevét. Nikosz Beloiannisz görög kommunista 1952-es kivégzése után a gimnázium felvette a Beloiannisz nevet, mely változtatás azonban csak 1955-ig élt. Ekkor a Hazafias Népfront Szolnok Városi Bizottságának kezdeményezésére („a haladó hagyományok ápolásának elvéből kiindulva”) Szolnok Város Tanácsa, majd a minisztérium is indokoltnak tartotta a névcserét: Verseghy Ferenc „az 1800-as évek egyik leghaladóbb szellemű alakja, akit az akkori uralkodó rendszer és a Habsburg-dinasztia elleni ténykedéséért, a Marseillaise magyarra fordításáért, forradalmi jellegű írásaiért és állásfoglalásáért halálra ítéltek, majd kegyelemből 8 éven át Kufsteinben raboskodott”. Beloiannisz emlékét pedig a tervek szerint a Bútorgyár vagy a Cukorgyár őrizte volna.[9]

Törökszentmiklós: A település néhány éves gimnáziuma 1948-ban vette fel Móricz Zsigmond nevét. Borsányi József igazgató így indokolta a névválasztást: „Móricz Zsigmond nagyon szerette az alföldi parasztokat, sokat járt közéjük. Úgy gondoltuk, mivel diákjaink túlnyomórészben alföldi parasztgyerekek, új iskolánkat leginkább Móricz Zsigmondról illene elneveznünk, aki egész életében harcolt azért, hogy a tehetséges, szegénysorsú parasztgyerekek is szerezhessenek magasabb műveltséget.”[10] 1952-ben a kisújszállási gimnázium erősebb érvvel szállt be a névválasztási versenybe: Móricz Kisújszálláson érettségizett. Törökszentmiklós végül Bercsényi Miklóssal (kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója) vigasztalódott. 2011-től felekezeti iskolaként működik.

605. sz. F. Bede László Ipari Szakmunkásképző Intézet

A szolnoki 605. számú Szakmunkásképző Intézet 1975-ben, Szolnok város 900 éves jubileumi évében vette fel F. Bede László szolnoki kommunista nevét.

1975. október 29-én – a névadó ünnepség mellett – tanműhelyt is avatott az intézmény.[11]

F. Bede László (Szolnok, 1891. szeptember 3. – Abony, 1920. április 28.) Szolnokon tanult esztergályosnak, majd segédlevele megszerzése után a helyi MÁV-műhelyben maradt dolgozni is. 1918 októberében a szolnoki nemzeti tanács és a munkástanács tagja lett. F. Bede kilépett a szociáldemokrata pártból, majd a Kommunista Párt decemberben megalakult szolnoki szervezetének elnökévé választották. Az 1919. márciusi kommunista hatalomátvétel után a háromtagú szolnoki direktórium és a megyei tanács intéző bizottságának tagja lett.

A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és három évi börtönre ítélték. 1920. április 28-án a különítményesek elhurcolták és számos társával együtt Abonyban meggyilkolták.[12]

Szolnokon – az iskolán kívül – utca, emléktábla (1958) és mellszobor (1963) is emlékeztetett F. Bede Lászlóra.

F. Bede

Képek forrása: MNL JNSzML XXIII.15.a. 20-P-0 15108/1975.

MNL JNSzML XXIII.4. Szolnok Megyei Tanács VB Titkárságának iratai 992/1969.

Szolnok megyei Néplap, 1975. október 30. 3.

Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola

1972. június 9-én – az eredeti tervekhez képest másfél év csúszással – került sor a megyeszékhely új iskolájának ünnepélyes átadására. A Vegyipari, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola nevelőtestület 1979-ben két névben, Pálfy Jánoséban és Zalka Mátééban gondolkodott. A Szolnok Városi Pártbizottság Pálfy János személyével értett egyet, s a név viselését 1980-tól javasolta. Szücs Gyula igazgató kifejtette: Pálfy János tevékenységét Szolnok városban fejtette ki, „a tanulók körében is ismert áldozatos életútja”, ráadásul intézményük jó hírét növelné, ha „a nehezen megjegyezhető »hosszú nevű« iskola konkrét történelmi személyiség életével és nevével lenne fémjelezve”.[13]

1980 nyarán érkezett meg az Oktatási Minisztérium jóváhagyó levele. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága végül 1980. szeptember 1-től az iskola nevét Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola elnevezésre változtatta.

Az ünnepélyes névadásra és Pálfy mellszobrának felavatására 1981. április 28-án került sor. (A mellszobrot ismeretlenek ellopták.)

Pálfy János (Szeged, 1881. augusztus 28. – Abony, 1920. április 28.) nyomdászként dolgozott, majd bevonult katonának. Leszerelése után a szociáldemokrata párt megyei titkáraként működött. 1918 októberében a szolnoki nemzeti tanács tagja és a munkástanács elnöke lett. Az 1919. márciusi kommunista hatalomátvétel után a háromtagú szolnoki direktórium elnöke és a megyei tanács intéző bizottságának tagja.

A proletárdiktatúra bukása után letartóztatták. Bűncselekmény hiányában nem ítélték el. 1920. április 28-án a különítményesek az abonyi Vigyázó-kastélyba elhurcolták és meggyilkolták.[14]

2013-ig utca is viselte Pálfy nevét Szolnokon.

Pálfy

Képek forrása: MNL JNSzML XXIII.15.a. 08-P-0 448-2/1981.

Szamuely Tibor Általános Gépipari Technikum

Mivel érdemelte ki Szamuely, hogy három és fél évtizeden keresztül (1955 és 1990 között) oktatási intézmény viselje a nevét? Győrött és Nyíregyházán is névadó volt, azonban ott valamivel alá tudták támasztani a választás érvényességét: Nyíregyházán született, Győrben tett érettségi vizsgát.

És Szolnok? Az 1919. május 1. és 3. között lezajlott ellenforradalmi akciót (1919. május 1-jén a Vörös Hadsereg kiürítette, majd 3-án visszafoglalta a várost) kegyetlenül és véresen megtorolták a vörösök, majd a Szamuely vezette vészbíróság: csaknem 50 főre tehető a megöltek és kivégzettek száma.

„Ki volt az az aprótermetű, csupatűz, de mindig szerény fiatal újságíró, akitől rettegett a proletariátus ellensége, akit barátai, elvtársai csak Tibornak szólítottak?”[15] Szamuely Tibor (Nyíregyháza, 1890. december 27. – Bécsújhely közelében, 1919. augusztus 2.) újságíróként dolgozott, majd harcolt az első világháborúban. Hadifogságba esett, ahol megismerkedett Kun Bélával, hazatérte után a Kommunista Párt egyik prominense. A Tanácsköztársaság alatt hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos. Neve összeforrt a terrorisztikus fellépéssel, a gyilkosságokkal. A bukás után elmenekült, majd öngyilkosságot követett el.

A Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium 1955 októberében értesítette az iskola igazgatóját, hogy intézménye a jövőben Szamuely Tibor nevét fogja viselni. Az ünnepélyes névadóra 1955. november 5-én került sor.

Az iskola előtt 1959. március 21-én avatták fel Szamuely mellszobrát.

Szamuely

Képek forrása: MNL JNSzML VIII.62.c. 341/1955.

MNL JNSzML XXIII.4. Szolnok Megyei Tanács VB Titkárságának iratai 992/1969.

Március hónap dokumentumát összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros