A francia Valentin Haüy 1784-ben nyitotta meg Párizsban az első „Vaknevelő Intézetet”, majd nagy energiát fordított arra, hogy vakok számára is olvasható műveket állítson elő. Haüy könyvein a betűk dombornyomással készültek. Rendszere olyan népszerű volt, hogy Magyarországon 1893-ig használtak dombornyomású latin betűket.

Louis Braille 1825-ben készült el új írásrendszerével, amelyben a betűk egy meghatározott pontrendszerben működtek. Írása a dominóhoz hasonlatos, 6 pontból (2x3 soros) álló írásrendszer. Gyakorlatilag ez lett a vakok napjainkban is használatos, legelterjedtebb írásrendszere.

Johann Wilhelm Klein

Huzamosabb ideig azonban volt egy versenytársa a Braille-írásnak: ez pedig a Klein-féle írás volt. Johann Wilhelm Klein jogászként kezdte pályafutását, majd az alerheimi herceg titkáraként a szegénygondozás kapcsán megtapasztalta a vakok társadalomba való beilleszkedési nehézségeit. Ekkor fordult a vakok felé és 1804-ben megalapította első iskoláját Bécsben. 1810-ben a bécsi egyetemen levizsgázott és életét a vakok tanításának szentelte.

Az általa létrehozott írásrendszer alapját ólomtömbökbe ágyazott acéltűk adták, amelyek a papírra latin betűket nyomtak. A tűk a papírt átszúrva a lap hátoldalán dombornyomást készítettek, így a betűk mindenki számára olvashatóvá váltak, tehát ez az írás tapintással és szemmel egyaránt olvashatónak bizonyult. A Klein-féle írás a vakok és látók közötti kommunikációt könnyítette meg. Magyarországon az 1970-es évekig használták vak diákok a szüleik számára írott levelek elkészítéséhez. Az itthoni elterjedésének másik oka, hogy az a Beitl Rafael cseh származású tanító alapította és igazgatta az első magyarországi vakok intézetét, aki szintén Klein tanítványa volt.

A hónap dokumentumaként egy levél kerül bemutatásra, amely a már említett Klein-féle írásrendszerrel készült.

Szabó Józsefné kérelme

A dokumentum szövege:

„Vakokírása!
Budapest.
Alólírott:

Szabó Józsefné

Azon alázatos kérésem
mel fordulok jászszent
andrás köz-ség elől
járóság tekintetes urá-
hoz, hogy részemre a
házasági kivonatomat
házasság céljára elkül-
denki kegyeskedjék.
Házasság kötésünk ideje
1922-év április hó 22-nap
ján. Házasság céljára
kérem sürgősen.
Budapesten, maradtam
tisztelet teljes kéré-
semmel,

Szabó Józsefné.

Budapes,”

Készítette: Váczi-Koncz Kata levéltári kezelő és Vincze János Farkas segédlevéltáros

Felhasznált források és irodalom:

Flamich Mária – Hoffmann Rita: A tapintható irásrendszerek történeti áttekintése. In. Iskolakultúra 2010/10. melléklete. 3–17.

Pajor Emese: Tapintható írásrendszer, alternatív olvasási módszerek. Jegyzet. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 2009. 3–95.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Wilhelm_Klein (megtekintve 2020. 03. 11.)

Kép forrása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Wilhelm_Klein (megtekintve 2020. 03. 11.)

Forrás jelzete:

MNL JNSzML XV. 3. Munkásmozgalmi gyűjtemény. Jászszentandrás község közigazgatási iratai. 594/1946. Szabó Józsefné kérelme.