Sipos Péter megfogalmazása szerint 1935 tavaszán a „leg”-ek választását tartották Magyarországon: „Amikor a képviselőházat feloszlatták, ötéves ciklusából a leghosszabb időtartam maradt kitöltetlenül, a legrövidebb ideig tartott a választási kampány, ennek során történt leggyakrabban törvénysértés és atrocitás, így ezután nyújtottak be legtöbbször petíciót és semmisítettek meg erőszakkal, csalással kicsikart mandátumot.”[1]

A jákóhalmi választóközetben 1920 és 1931 között egyhangú választásokat rendeztek. A befutó mindannyiszor Czettler Jenő (1879-1953)[2] volt (1920: Országos Kisgazda- és Földmíves Párt, 1922: pártonkívüli, 1926 és 1931: Keresztény Gazdasági és Szociális Párt).

Forrás: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/tapiosag/romai-katolikus-templom/czettler-jeno-czetenyi/

1935-ben Czettler mellett elindult a kisgazdák támogatásával Jenes András, a „jákóhalmi aranyparaszt” (1891-1958) is,[3] aki végül meglepetésre el is nyerte a képviselői széket (7180:4335).[4] „Czettler három cikluson keresztül képviselte a kerületet, […] a keresztény pártnak és a parlamentnek egyik legtekintélyesebb tagja volt, alelnöki tisztségét a legszigorúbb tárgyilagossággal és pártatlansággal látta el. A kerület választópolgársága mindezekkel a dolgokkal nem törődött, hanem Jenes Andrást ajándékozta meg bizalmával.”[5]

Forrás: Magyarország, 1935. április 24. 5.

A vétség[6]

1935. március 31-én tartották meg a vármegyében a választásokat. Ezen a napon Barta János, a MÁV 28 éves órabérese lakóhelyén, Jászárokszálláson felszállt a 6 óra 12 perckor Szolnokra induló vonatra. Jászdózsa-Nagyhalom vasúti megállónál[7] 6 óra 39 perckor leszállt s bement a forgalmi irodába, hogy átvegye szolgálati okmányait.

Forrás: Fortepan, https://fortepan.download/_photo/480/fortepan_84477.jpg
 

A forgalmiban csak ifjabb Major János, 44 éves Jászdózsa-nagyhalmi lakos, MÁV pályaőr tartózkodott. Barta vallomása szerint „a jászárokszállási vasúti megállónál egy ismeretlen egyéntől” kapott négy darab röpcédulát, amelyeket, „mikor a zsebkendőjét kivette, véletlenül kirántotta”, ráadásul „a vonat, mellyel utaznia kellett, továbbindult, így a röpcédulát otthagyta, nem volt ideje felvenni”. Major azonban azt vallotta, hogy szó sem volt zsebkendős véletlenről, Barta a cédulákat az ő asztalára tette le.

Forrás: MNL JNSzML VII.1.a. B.II.3063/1935.

Az 5 cm széles, 3 cm széles hosszú, sárga színű „Dr. Czettler Jenő visszalépett” feliratú röpcédulákat Major a vasúti megálló mellett elhaladó, Jászdózsa községbe szavazásra induló id. Szikszai M. Istvánnak adta át. Az ekkor 65 esztendős, helyben lakó Szikszai a valótlan állítást tartalmazó cédulákból 3 darabot eltépett, egyet pedig a jászdózsai csendőrjárőrnek adott át.

A nyomozást végzett járőr szerint Barta „a röpcédulákat Jászárokszállás községbe készítette, mert mint MÁV alkalmazott, olyan lenyomatú címnyomóhoz, mint amilyennel a röpcédula van nyomtatva, könnyen hozzájuthatott. Egyébként Barta János gyanúsítottnak a röpcédula készítésében és terjesztésében igen tevékeny része volt, mert a jászárokszállási őrs járőre által történt kikérdezése alkalmával nevezett arra hivatkozott, hogy a röpcédulákat ismeretlen egyéntől kapta Ezen körülmény alig hihető el, már annál is inkább, mert a röpcédula házi nyomda betűkkel készült és annak előállítása technikai okokba nevezettnek nem ütközött.”

Az ítélet

Az 1925:XXVI. tc. 150 §-ába ütköző s annak 1 bekezdést szerint minősülő választási vétség miatt indított bűnvádi eljárást 1935. június 25-én a Szolnoki Királyi Törvényszék megszüntette, mivel „a vádlott bűnössége oly csekély s a cselekmény tárgyi súlya annyira jelentéktelen”.

Dr. Czettler Jenő m. kir. titkos tanácsost, egyetemi nyilvános rendes tanárt a kormányzó 1938-ban élethossziglan a felsőház tagjává nevezte ki.[8] Az Államvédelmi Hatóság 1950 végén letartóztatta, 1951-ben 12 évi börtönre ítélték. 1953-ban hunyt el.

Jenes András 1939-ben a jászberényi választókerületben indult, ám ezúttal nem járt sikerrel. 1945 után Gyöngyösön élt, ott is hunyt el 1958-ban.

Összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros