Jelenlegi hely

A Jászkunság első térképe

Februári hónap dokumentuma
2016.02.01.
A régmúltban megyénk területének közel fele a Jászkun Kerülethez tartozott. 1876-ban a Jászság, a Nagykunság és a Külső-Szolnok megyei részek egyesítésével jött létre Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, melynek határvonala a kisebb átcsatolásokat leszámítva viszonylag keveset változott.

A bécsi udvar a korábban kiváltságokat élvező Jászkunságot 1702-ben elzálogosította a Német Lovagrendnek és a lakosság csak 1745-ben az ún. redempció során  válthatta vissza ősi szabadságát. Mivel a vidék évtizedekre hűbérbirtokká vált, a központi igazgatást sem helyben, hanem a Lovagrend mergentheimi székhelyén, a Jászkunságba kirendelt megbízottak, komturok közvetítésével végezték. A hivatalos iratokat is itt, a Nürnbergtől nyugatra eső városban helyezték el a Német Lovagrend levéltárában. Ezért a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában a XVIII. század első feléből feltűnően kevés forrás áll a kutatók rendelkezésére. Az egykori lovagrendi igazgatás iratai később a rend bécsi levéltárába kerültek. A Stephansdom  közelében álló egyházi levéltár 18 dobozban kb. 3 folyóméternyi magyarországi, elsősorban jászkunsági vonatkozású dokumentumot őriz.

A gyűjteményen belül kiemelkedő értékeket képvisel az első jászkunsági térkép, amelyet 1720-ban a Német Lovagrend megbízásából készítettek. A gazdagon színezett, díszes, kéziratos szelvény szerzője sajnos ismeretlen. Az alkotó a Jászkunságot helyezte a térkép középpontjába, ám a környező területeket is ábrázolta, Pesttől és az északi hegyvidék peremétől egészen le, Temesvárig. A szépen kidolgozott, színes térkép a léptéket is feltünteti,  ám az egyes megyék és települések elhelyezése pontatlan. Borsod megyét Egertől északnyugatra, a dél-magyarországi Torontál megyét északabbra, a Kőrösök vidékére helyezi. Túrkevét Kunhegyestől északra, Kunszentmártont és Mesterszállást Szolnoktól keleti irányban ábrázolja. A Kőrös és a Maros folyót egymáshoz túlságosan közel helyezi. A Duna és különösen a Tisza szigetekkel teli, túlságosan tekervényes futása is arra utal, hogy a térkép alkotója nem ismerte igazán a vidéket és  munkája közben sokszor a fantáziájára hagyatkozott. Rendelkezésére állhattak azonban Pentz egri kamarai prefektus, továbbá Kageneck és Kyau lovagrendi komturok részletes leírásai, akik a XVII. század végén és a XVIII. elején végigutazták és feljegyzéseikben ismertették a jászkunsági településeket. A pontatlanságok ellenére mégis értékesek és jól használhatók a térkép adatai. Készítője a hadászati szempontból fontos erődítményeket, Budát, Szolnokot, Szegedet, Gyulát, Váradot, Aradot, Jenőt és Temesvárt a várfalak körvonalával és a bástyák feltüntetésével jelölte. A városok és községek neve mellett nagyobb, illetve kisebb templomok ábráját tüntette fel. A térképen az elnéptelenedett, pusztává vált településeket kettős kör jelzi. Jól megfigyelhető a legfontosabb alföldi útvonalak iránya, ahol postakocsi járatok is közlekedtek. A lovak váltására és az utazók elszállásolására is szolgáló postaállomásokat kürt ábrája jelöli. A postautak jórészt az ősi, avarkori árokrendszerek töltésein futottak, közülük azonban csupán egy, a Pest-Hatvan-Jászárokszállás-Poroszló-Debrecen főútvonal haladt keresztül a Jászság északi peremén, míg Szolnokot és a Nagykunságot ekkor még a postakocsi járatok nem érintették. A térkép hibái és hiányosságai ellenére egyedi jelentőségű, mivel a Jászkunság első ismert ábrázolása, amely a jelenlegi Jász-Nagykun-Szolnok megye területét is részletesen bemutatja. Az eredeti térképet a Német Lovagrend bécsi levéltárában az Ungarn csoport U/156. számú dobozában őrzik. Mérethű színes másolata, amelynek szkennelt felvételét most közreadjuk,  az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában is megtalálható és megtekinthető.

Összeállította: Dr. Cseh Géza főlevéltáros

A Jászkunság térképe 1720.

Ferenc Lajos pfalz-neuburgi herceg (Német Lovagrend nagymestere a Jászkunság elzálogosításának időszakában. - Wikipedia)

 

Utolsó frissítés:

2016.04.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges