Varga Ottó (1853-1917) egykori földrajz-és történelem tanár, a dualizmus korának egyik kiemelkedő pedagógusa, tankönyvszerzője nem csak a felnövekő generációk kulturális neveléséből vette ki részét, hanem az 1878-as boszniai megszállás során, katonaként hazáját is szolgálta. A soproni császári és királyi 76. tartalék gyalogezred szakazvezetőjének feljegyzéseiből, harctéri naplójából nyomon követhetjük az okkupáció történéseit 1878. augusztus 24-ik napjától egészen november 11-iki leszereléséig. Mint ahogyan maga is fogalmazott: „Hamarjában alig tudom, hogyan kezdjem leírni életem e legnyomorúságosabb időszakát…”

A feljegyzésekből megismerkedhetünk a 76. soproni tartalék gyalogezred tevékenységével, a boszniai-horvát határszakasz biztosításának folyamatával, illetve a bosnyák, valamint a török reguláris erőkkel vívott harci cselekményekkel. A naplóból származó forrásanyagnak köszönhetően az olvasó elé tárul a megszállást átélő és abban tevékenyen résztvevő kiskatona szemszöge. Megosztja, közelebb hozza az okkupációval kapcsolatos, a harctéri szolgálattal járó nehézségeket, viszontagságokat. A rendkívül részletes feljegyzések értékét tovább növeli, hogy a könyv forgatója betekintést nyerhet többek közt a korabeli hadsereg felszereltségéről, fegyverzetéről és a harcok során elszenvedett veszteségekről szóló leírásokba.

Ám a 260 oldalas mű nem csak a katonai pályafutásra tér ki Varga Ottó személyében. A könyv bevezető szakaszában a civil magánember mindennapjaiba, életének fontosabb állomásaiba-beleértve a sopronit is- ugyancsak betekintést nyerhet az olvasó, Dominkovits Péter a soproni levéltár igazgatójának jóvoltából. Ezután következik a Balla Tibor-féle részletes és minden igényt kielégítő leírás a boszniai okkupációban segédkező soproni császári és királyi 76. gyalogezred részvételéről. Végül pedig a könyv főszereplőjének naplójából származó feljegyzések adnak keretet eme, mind szakmailag, mind pedig tartalmilag hiánypotló kötetnek. Az utolsó szekció egyben a mű fő támaszát, magját is alkotja.

Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy a kiadvány a Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumának anyagát is segítségül hívva, gazdagon illusztrálja a korabeli eseményeket és vele együtt a korszak vizuális hagyatékát a tömérdeknyi képi forrásanyagoknak köszönhetően. A mű méltóképpen gazdagítja azon eddigi írások tárházát, amelyek a boszniai megszállással kapcsolatban láttak napvilágot, kiemelve a soproni helytörténeti szempontból sem elhanyagolható 76. gyalogezred történetét.