Múltbanéző 7. (6)

A SZENT JOBB KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 1938-BAN

A katolikus egyház 1881 óta szervez nemzetközi eucharisztikus kongresszusokat, mindig más és más helyszínen. A zarándoklat jellegű, előadásokkal, elmélkedésekkel, szent misékkel, körmenetekkel, közös imákkal és szentségimádással összekötött ünnepségsorozat fő célja az Eucharisztia (oltáriszentség) megismerésének és tiszteletének elmélyítése.[1] A Magyar Katolikus Egyház és az egész ország számára hatalmas megtiszteltetés és elismerés volt, hogy az 1938-as, sorrendben a 34. Eucharisztikus Világkongresszus szervezési jogát Budapest kapta meg. Nem volt véletlen az időzítés, ugyanis erre az esztendőre esett a legnagyobb nemzeti szent, államalapító I. István király ünnepe, halálának 900. évfordulójára emlékezett az ország. A két eseményt összekapcsolva, 1938-at „kettős szent évvé” nyilvánítva nagyszabású és látványos rendezvénysorozattal tették ezt a jubileumot emlékezetessé a szervezők, ahol összefonódtak és egymást szervesen kiegészítették az állami és egyházi aktusok, a nemzeti és keresztény jellegű mozzanatok.

Az Eucharisztikus Világkongresszus eseményei 1938. május 25. és 29. között Budapesten zajlottak, a záró rendezvényt követő napon, május 30-án pedig ünnepélyes keretek között szintén itt nyitották meg a Szent István évet. A jubileumi év legfontosabb mozzanataként az országban körbehordozták István király épen maradt jobb kezét, az ereklyeként tisztelt Szent Jobbot.[2] A Szent Jobb országjárása kapcsolta össze a központi és a regionális ünnepségeket, valamint az ereklye körútjai szimbolizálták a Szent István-i eszmében testet öltő hitbuzgalmi és össznemzeti programot.[3]

A két világháború között a nagy magyar királyra való emlékezés, kultuszának ápolása egyet jelentett a Szent István korabeli Magyarország területi integritásának hangsúlyozásával, „Szent István országa” Magyarország Trianon előtti állapotát szimbolizálta. Az a gesztus, hogy a jubileumi évben az államalapító szent királyhoz kapcsolódó ereklyét körülhordozták az országban, egyrészt a nemzet egységét volt hivatva megjeleníteni Szent István szellemiségében, másrészt a „Magyarország a kereszténység védőbástyája” toposzt kívánta megerősíteni, annál is inkább, mivel az Eucharisztikus Világkonferencia miatt a Szent István-tisztelet nemzetközi keretek közé emelkedett.[4]

A Szent Jobbot egy speciálisan kialakított vonatkocsiban, a püspöki kar által jóváhagyott útiterv szerint vasúton vitték körbe az országban. A különlegesen és gazdagon díszített, magyaros motívumokkal ellátott szerelvény az „aranyvonat” nevet kapta; a mozdony elejére egy nagy méretű apostoli kettős keresztet helyeztek el.[5] Az ereklyét szállító vasúti kocsi falai üvegből készültek, hogy azokon a településeken is jól látható legyen a Szent Jobb, ahol csak lassítva áthalad a szerelvény és nem emelik ki az ereklyét a vonatból. A vonaton utazott a Szent Jobb őre és díszkíséretet adott mellé a koronaőrség is. A Szent Jobb országjárásának megszervezése nagy előkészületeket, percre pontos menetrendet igényelt. A központi szabályozás kiterjedt a helyi ünnepélyek koreográfiájának meghatározására is, viszonylag kevés teret kaptak az egyéni kezdeményezések.[6]

Jelen írásban emléket szeretnénk állítani annak a 75 évvel ezelőtti eseménynek, mikor országjáró körútja során az aranyvonat az ereklyével Kiskunfélegyházára látogatott.

Félegyháza város polgármestere, dr. Ring József május 9-én kapta kézhez a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Országos Ünnepségrendező Bizottságának két nappal korábban kelt levelét, melyben május 11-ére meghívták a polgármestert a Szent Jobb tervbe vett országjárása végleges programjának összeállítását célzó tanácskozásra. A megbeszélésre az Actio Catholica Országos Elnökségének tanácstermében (Budapest, IV. Ferenciek tere 7.), az illetékes főispán, alispán, polgármesterek és egyházi képviselők jelenlétében került sor. A kiküldetési dokumentumok alapján a félegyházi polgármester részt is vett az összejövetelen.[7] A helyi sajtó tudósítása szerint az itt megállapított program alapján 1938. június 27-én hétfőn délután 4 óra körül fog a Szent Jobbot szállító vonat Kiskunhalas felől Félegyházára érkezni; az ereklyét ünnepélyes körmenetben viszik át a városon, majd este fél 7 órakor a vasútállomásra visszaérkezve, az esti vonattal (!) szállítják a Szent Jobbot tovább Szegedre.[8] Egy másik helyi újság másként értelmezte az információkat. Érkezési napként ott is június 27. olvasható, de itt Hódmezővásárhely–Szentes–Csongrád felől várták a Szent Jobbot szállító vonatot.[9]

A félreértéseket az okozhatta, hogy Kiskunfélegyházán – fontos vasúti csomópont lévén – kétszer is áthaladt az aranyvonat, először 26-án Kiskunhalas felől, ekkor időzött hosszabb ideig az ereklye a városban, majd továbbutazott Szegedre. Másnap, 27-én pedig Csongrád felől tért vissza a városba a szerelvény és rövid tartózkodás után Kecskemét felé távozott.

A Szent Jobbot szállító aranyvonat hatodik útjának (1938. június 26-27.) útvonala

Június 13-án kapta meg a város az Ünnepségrendező Bizottság következő levelét,[10] melyben megküldték az aranyvonat részletes menetrendjét, valamint kérték az elöljáróságot, hogy a Szent Jobb méltó fogadására az illetékes hatóságokkal együttműködve a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A levél részletesen taglalta az ereklye fogadtatásának kötelezően elvárt elemeit. Azokon a helyeken, ahol a vonat hosszabb ideig tartózkodott (például Félegyházán), az egyházi hatóságokkal egyeztetve megfelelő programot kellett készíteni. Ahol csak 8–10 percig időzött a szerelvény, ott érkezéskor az „Ah, hol vagy magyarok.” kezdetű ének, rövid felajánlási ima, majd a „Boldogasszony, Anyánk” ének, végül a magyar himnusz töltötte ki a programot.[11] A levél értesítette a polgármestert arról is, hogy a „Szent Jobb kíséretében az „Aranyvonaton” utazik Mészáros János pápai prelátus, a Szent Jobb őre, Szakács Károly udvari káplánnal, az Irgalmasrend 4 tagja, akik a Szent Jobbot viszik és 16 koronaőr egy törzstiszt vezetésével. Ezeken kívül az Actio Catholica Országos Elnökségének néhány tagja vesz részt a kíséretben. Amikor az „Aranyvonat” a megye határát átlépi, az első állomáson a megye díszmagyaros küldöttsége csatlakozik a Szent Jobb kíséretéhez.[12] A levél mellékleteként megküldött menetrendből kiderül, hogy a Félegyházát is érintő körút a hatodik volt a Szent Jobb országjárásának sorában. Az előzetes tervek szerint a június 26-án a budapesti Keleti pályaudvarról induló aranyvonat Soroksár, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós-Tass, Fülöpszállás, Kiskőrös érintésével érkezett volna meg Kalocsára, ahonnan az eredeti elképzelések szerint 4 óra 20 perc tartózkodás után indult volna tovább Kiskőrösön és Kiskunhalason át Kiskunfélegyházára, ahová 17 óra 26 perckor kellett volna megérkeznie. Innen 45 perc múlva indult volna Szegedre. Másnap, Szeged–Hódmezővásárhely–Szentes-Csongrád–Gátér felől 16 óra 49 perckor érkezett volna meg az ereklyét szállító szerelvény és 15 perc tartózkodás után Kecskemét–Nagykőrös–Cegléden át tért volna vissza Budapestre. Ezt az információt – a vonat június 26-i, délután 17 óra 26 perckor történő érkezését és 45 perces itt-tartózkodását – a helyi újságok is leközölték.[13] Ám mégsem ez lett a végleges menetrend. Az Actio Catholica Országos Elnöksége június 18-án küldött levelében tájékoztatta a város elöljáróit, hogy az aranyvonat VI. útjának menetrendje megváltozott, mivel a pályaudvarokon történő áthaladásokkor lassítani kell a szerelvénynek, az eredetileg tervezett 75 km/h sebesség helyett 60 km/h sebességgel fog közlekedni a vonat, így hosszabbodni fog a menetidő.[14] Félegyházára a korábban kiadott információkkal ellentétben 16 óra 50 perckor fog érkezni az ereklye és 80 perc tartózkodás után indul tovább 18 óra 10 perckor Szegedre.

Az alábbiakban közöljük a korábbi és a végleges menetrendet.

A két táblázatot összehasonlítva látszik, hogy főleg a június 26-i menetrend módosult. Az eredeti elképzeléshez képest kevesebb időt töltött az aranyvonat Kalocsán, Kiskunhalason és Kiskőrösön, több idő maradt Kiskunfélegyházának és új megállóhelyeket is iktattak az útvonalba: Kecelt és Kiskunmajsát. A másnapi úton a változást csak a mártélyi, mindszenti és szegvári megállók jelentették.

Két nappal az ünnepségek előtt iktatták a városházán az Actio Catholica Országos Elnökségének június 22-én kelt levelét, melyben arról értesítették a polgármestert, hogy az előző hét folyamán a Szent István jubileumi évet előkészítő Főbizottság 1000 darab – utcákon, köztereken és hirdetőoszlopokon kifüggesztendő – plakátot küldött díjtalanul a városba, hogy megkönnyítsék a Szent Jobb tiszteletének előkészítését.[16]

A Szent Jobb országjárásáról készült plakát
(MNL BKML XV. 3. b.)

A hosszabb tartózkodási idő nagyobb szabású ünnepély megrendezését tette lehetővé Kiskunfélegyháza számára. Az újságok egy héttel az események előtt – valószínűleg a Polgármesteri Hivatal közleményeként – lehozták a tervezett programot: az állomáson a papság és a város vezetősége fogadja a Szent Jobbot, amelyet körmenetileg visznek a főutcán a város központjában található Szent István templom elé, ahol rövid ájtatosságot tartanak, majd szintén körmenetileg viszik vissza az ereklyét az aranyvonathoz. „A körmenet alatt az iskolák növendékei, az egyesületek tagjai, valamint a hívek az út két oldalán és az Újtemplom előtti téren helyezkednek el s ott maradnak mindaddig, míg a Szent Jobbot vivő körmenet vissza nem tér az állomásra. Tehát a bevonulás után a helyét senki ne hagyja el. A város vezetősége és a plébánosok kérik a város közönségét, miszerint az útvonalon, melyen a körmenet végighalad, a házakat minél ünnepélyesebben díszítsék fel, hogy méltó fogadtatásban részesüljön a városunkban megjelenő Szent Jobb.”[17] Magától értetődő, hogy az ereklyét a vasútállomáshoz közelebbi, a Kossuth utcára (főutcára) néző katolikus templom, az Újtemplom elé vitték, hiszen nem csak az ünnepségre fordítható idő rövidsége, a körmenet útvonalának egyszerűsége, hanem a templom névadója is ezt indokolta, hiszen ezt a templomot Szent István tiszteletére szentelték fel.

A város vezetősége és a helyi ünnepség szervezői mind a három helyi újságban közzé tették felhívásukat, kéréseiket, utasításaikat a rendezvénnyel kapcsolatban.

„A Szent Jobb fogadóbizottsága felkéri a szülőket, munkaadókat, hogy iskola- és leventeköteles gyermekeiket, alkalmazottaikat vasárnap délutánra az alábbi helyekre küldjék be. Leventék kimenő ruhában, toll nélküli sapkában 3 órára a Levente-Otthonba. A Constantinum növendékei fél 4 órára a Constantinumba. A gimnázium növendékei fél 4 órára a gimnáziumba. A polgári iskola növendékei fél 4 órára a polgáriba. Az összes elemi iskolások, fiúk és leányok, fél 4-re a Kossuth utcai elemi iskolába.”[18]

„Felhívom a város közönségét, hogy a városba érkező dicsőséges »Szent Jobb«-ot fogadjuk az őt megillető hódolattal és kegyelettel. Felkérem továbbá a Kossuth utcai lakosokat, hogy ez alkalommal házaikat lobogózzák fel és az ablakaikba gyertyát helyezzenek el. Tegyük a fogadtatást ünnepélyessé azzal, hogy pontosan betartjuk az alábbi szabályokat, még ha kellemetlenek is azok és engedelmeskedjünk a rendezőség és rendőrség intézkedéseinek:

Ne egy tömegben álljunk, hanem lehetőleg az egész útvonalon egyenletesen elosztódva várjuk a bevonulást, nehogy az egyik helyen agyonnyomjuk egymást, máshol pedig üres utca fogadja a királyi vendéget. Ne kísérjük a menetet. Mindenki maradjon az eredeti felállási helyén, ott várja be a bevonulást és azután is maradjunk a helyünkön és ott nézzük végig az elvonulást is.

Ne tolakodjunk, legyünk a Szent Jobb előtt szerények és ne akarjon mindenki az első sorban állni. A állomásra csak a fogadó küldöttségtagjai mehetnek be, azok is csak jeggyel, így hát felesleges, hogy oda kimenjünk. A Szent Jobb előtt vegyük le a kalapot. Félegyháza népe, ma az egész ország szeme ide figyel. Lássa a szép áhítatos rendet. Az úttestre ne menjünk. A kordonon ne futkossunk át. Az ünnepi sokadalomban ne feledkezzünk meg a zsebünkről sem és óvakodjunk a zsebtolvajoktól. A rendőrség a Szent Jobb bevonulása idejére a Kossuth utca forgalmát a következőként szabályozza: A Kossuth utcának az Öröm utca és a pályaudvar közötti részén vasárnap délután 4 órától kezdve úgy be-, mint kifelé csupán személygépkocsik közlekedhetnek. Gép és egyéb járművek a lezárt útszakaszon az Újvidék és Brassó utcán haladhatnak keresztül. Gyalogosok csak az útkeresztezéseknél és rendőr irányítása szerint mehetnek át az úttesten. 4 óra 45 perctől kezdve az ünnepség teljes befejezéséig a Kossuth utcán úgy a járómű, mint a gyalogosforgalom teljesen szünetel. Közlekedési útvonaljáróművek részére: Wesselényi, Eszterházy, Mikszáth Kálmán utca, az erre az utcára nyíló vasúti kapu, a vasúti nyitott rakodó, Öröm, Deák Ferenc, Rothermere, Brassó utca. Kiskunfélegyháza 1938. június 24. Dr. Ring sk. polgármester.”[19]

Érdekes kiegészítése volt az ünnepségnek, hogy a Magyar Posta ünnepi bélyegzőt készített a jeles alkalomra. „Szent István királyunk országjáró szent Jobbjának Félegyházára érkezése napján, június 26-án a helybeli postahivatal »A szent Jobb országjárása – 1938. június 26. – Kiskunfélegyháza« feliratú különleges alkalmi bélyegzőt fog használni a postahivatalnál feladott küldemények egy részének lebélyegzésére. A bélyegző használatának napján a postahivatal eucharisztikus blokkot és bélyegeket is fog árusítani.”[20]

Ünnepi bélyeg és pecsétlenyomat egy levelezőlapról
(Hirth József bélyeggyűjtő tulajdona)

Magáról az ünnepségről a Szent István templom Historia Domusa csak igen szűkszavúan – és elég pontatlanul – számolt be: „Június 27-én [!] hódoltunk a Szent Jobb előtt (mely templomunk előtt volt d. u. 4-7-ig [!] elhelyezve) kellő pompával és bensőséggel.”[21] Annál bőbeszédűbbek a helyi sajtó írásai.[22]

„A házak lobogódíszt öltöttek. A Kossuth utca elején[23] és az Újtemplomnál diadalkaput állítottak fel. A templom előtt díszes emelvényt készítettek a Szent Jobb számára. A templom elejét drapériákkal, zöld füzér díszítéssel tették igazán ünnepélyessé és széppé. [...] Közben megérkeztek a tanyavilág hívői: a fülöpjakabszállásiak, a majsajakabszállásiak, a jászszentlászlóiak, a bugacmonostoriak papjaik vezetésével.[24] Négy óra után néhány perccel elhelyezkedett a Kossuth utca mindkét oldalán a katonaság sorfala, a rendőrség kivezényelt emberei, melyek mögött az iskolák növendékei foglaltak helyet tanáraik vezetése mellett, akik mögött a hívek szorongtak. Ezalatt a vasútállomáson a tisztikar, a város és hivatalok vezetői és képviselői, nemkülönben az egyesületek képviselői gyülekeztek. Fél öt felé érkezett meg az egyházi ruhákba öltözött helybeli és környékbeli papság a plébánosok vezetése mellett, akiket az állomáson már ott várt P. Bangha Béla jézustársasági atya[25], aki ezen alkalomra érkezett Félegyházára. Az állomás épülete előtt, a vasúti síneken sorakozott fel a katonai díszszázad, a leventék díszszakasza és a levente zenekar. Az állomás épületében a sínektől egészen a kijáratig a cserkészek álltak sorfalat. [...] Végre nyolc percnyi késéssel feltűnik az állomás bejárójában a lassú, méltóságteljesen közeledő keresztes vonat.[26]

Az ereklyét szállító szerelvény díszes mozdonya
(Kiskun Múzeum gyűjteménye. Történeti fotó 2006.23.1.)

A leventezenekar a himnuszt játsza és a magyar imádság hangjai mellett fut be az állomásra az Aranyvonat.

Az aranyvonat érkezése Kiskunfélegyházára
(Kiskun Múzeum gyűjteménye. Történeti fotó 2006.23.2)

A himnusz elhangzása után kinyílik a vonatnak üvegajtaja és a papság leveszi a Szent Jobbot.[27]

A Szent Jobb levéltele a vonatról
(Kiskun Múzeum gyűjteménye. Történeti fotó 2006.23.3.)

Miközben ez történik, leszáll a vonatból dr. Endre László alispán, dr. Huszár Károly volt miniszterelnök, Endre Zsigmond országgyűlési képviselő és még sokan a szebbnél szebb díszmagyarokban.[28] Miután a papság a vállára vette a Szent Jobbot, dr. Ring József polgármester üdvözölte Kiskunfélegyháza városa nevében.[29] Az üdvözlés után megindult a menet a Szent István templom felé.

Az ereklyét körmenet viszi a Szent István templom elé
(Kiskun Múzeum gyűjteménye. Történet fotó 2006.23.6.)

A menet élén lovasrendőrök mentek, akiket a körmeneti kereszt követett. A kereszt után haladt nyolc magyarruhás zárdista[30], majd a leventezenekar, levente díszszakasz, az egyesületek képviselői a zászlóikkal, a katonaság díszszázada, akiket a papság követett a Szent Jobbal. A szent Jobb mellett két oldalt a vármegye és a város vezetősége haladt, élükön dr. Endre László alispánnal és dr. Ring József polgármesterrel. A szent Jobb után következett dr. Mészáros János érseki helynök, prelátuskanonok, a Szent Jobb őre a papi kíséretével. Ezután következett az előkelőségek hosszú sora, akik között ott volt Málik József alezredes,a helyőrség parancsnoka, dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselő, F. Szabó Dezső főszolgabíró, ott voltak az összes hivatalok, egyházak vezetői, az iskolák igazgatói, a vitézek, frontharcosok, hadirokkantak, egyesületek képviselői és még nagyon sokan [...].[31] Az új templom elé érve, a Szent Jobbot elhelyezték az előre elkészített díszes emelvényre, mely mellé a koronaőrök díszőrsége állott fel.

Az ereklye díszes emelvényen a Szent István templom előtt
(Kiskun Múzeum gyűjteménye. Történeti fotó 2006.23.5.)

A Szent Jobb és az ünneplő közönség a templom előtti téren és a Kossuth utcán
(Kiskun Múzeum gyűjteménye. Történeti fotó 2006.23.4.)

A Petőfi Daloskör éneke[32] után Vedres Béla[33] apátplébános tartott rövid szentbeszédet Szent Istvánról, majd kérte az ő Szent Jobbjának áldását Kiskunfélegyháza városára. A szentbeszéd után Zámbó Dezső kanonok, esperes-plébános[34] mondotta el a felajánló imádságot, melyben szegény hazánkat és városunkat Szent István oltalmába ajánlotta. A Polgári Daloskör éneke után megindult a menet ugyanazon rendben, ahogy jött, vissza az állomáshoz.[35] Az állomásra érve ismét elhelyezték a Szent Jobbot az Aranyvonatban, majd dr. Hoffer József kormányfőtanácsos, egyházközösségi elnök vett búcsút Szent István áldó jobbjától, kérve őt, hogy eszközölje ki a Mindenhatónál a boldog és nagy Magyarországot. A zenekar a pápai himnuszt játszotta, majd a himnusz hangjai mellett megindult lassan Szeged felé a közben kivilágított Aranyvonat.”[36]

”A megállókon és kisebb állomásokon az Aranyvonat mindenütt lelassított, hogy a kisereglett ünneplő közönség láthassa a Szent Jobbot és díszes kíséretét. Kiskunfélegyháza után Szegeden fogadták nagy ünnepségekkel a Szent Jobbot. Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád után hétfőn délután ismét áthaladt állomásunkon a Szent Jobbot vivő Aranyvonat, hogy folytassa diadalútját az Alföldön keresztül.”[37]

”Az aranyvonat távozása és a sokezernyi ünneplő közönség szétoszlása után hatalmas zápor áztatta meg a heteken át tartó hőségtől kiszikkadt szomjas kiskunsági tájat. Mintha csak a magyarok első nagy királya akarta volna égben is meglévő hatalmát kimutatni hódoló magyarjai előtt...”[38]

A helyi újságok ünnepi vezércikkeiből le lehet szűrni, hogy Szent István alakja és ereklyéje köré fonódó szellemiséget, eszmei mondanivalót miként fogalmazták meg a közvélemény számára, illetve milyen tanulságokat vontak le a Szent Jobb országjárása kapcsán a különböző pártok és ideológiai áramlatok iránt elkötelezett sajtóorgánumok. Az aktuálpolitikai eseményeket és az akkori közhangulatot tükrözi, hogy Szent István királyt egyaránt példaképül állítják, mint a káros, romboló nyugati szellemiség (1938-ban ezalatt a nemzetiszocializmus értendő) elutasítóját, illetve a keleti pogány befolyás (a két világháború alatt a kommunizmus szinonimája) megakadályozóját. A vallásos és nemzeti ünnep jellegzetességeinek keveredésére jellemző, hogy a magyarságtudat hangsúlyozása mellett nagy szerepet kapott a hit fontossága is.

„Szent István nem vak és szolgai követője volt merev nyugati alakiságoknak, vagy romboló szellemiségeknek, hanem bölcs válogatással a nyugat kipróbált elemeit összeegyeztette a keleti hagyományokkal, sőt az itt talált szláv, német és egyéb értékes maradványokkal. Tanítása tehát: annyit átvenni a nyugattól – még a formákban és külsőségekben is – amennyit elbír a hagyományok fenntartása. Szent István művészete életrevaló maradt. Ma is nagy egységekre, összetételekre, egyeztetésekre való törekvés korában élünk és nemcsak parancs, hanem lehetőség is, hogy Szent István világtörténeti nagy példája megtermékenyítsen minden elemet, amelyet a történelmi végzet a Duna völgyébe helyezett. A keresztény dunai mithosz és az örök népi Európa-mithosz tartozik itt egymással találkozni és megegyezni, mert továbbra is nagy veszedelmek s a nagy összeütközések területe marad ez a föld, amelyet épp eléggé megáztatott a temérdek vér. Nem ok nélkül történt, hogy ez a vér a nyugat oltalmában folyt el és szelídítette a keleti özönöket is [...].”[39]

„A Szent Jobb körül áll ma is minden magyar. Kilencszáz éves zászlaját emeli magasra keresztény és zsidó s az ő szellemében akarjuk regenerálni ma is az országot. [...] Nem csupán kilencszáz éve voltak ennek a nemzetnek látható és láthatatlan ellenségei. Ma is vannak. [...] A vallásosságnak és az erélynek ez a szelleme elkél ma is. Az emberek lelki világa szinte világszerte szét van zilálva. Nem tudják: Istvánra hallgassanak-e, avagy Koppányra [...]. Nem tudják: Konrád hívei legyenek-e, vagy megmaradjanak nemes magyarnak. Nem tudják: az idegen szellem felesküvői legyenek-e, avagy megőrizzék a Szent Jobb jövőbe mutató gesztusát: mindig maradj magyar. [...] A mai napon eljut városunkba is az országszerte felmutatott Szent Jobb, amelyet azzal a hő óhajjal fogadunk: hozza meg a megbékülést, [...] gyógyulását a sebzett lelkeknek, megfékezését a diabolikus szellem képviselőinek, visszaállítását a nemzeti lélekegységnek, megvesszőzését az idegenekkel tartóknak. [...] Hozza vissza a hit pajzsát, legyen az a hit katolikus, protestáns vagy zsidó.”[40]

Összefoglalóként elmondható, hogy a Szent Jobb országjárásának félegyházi állomásán nem történt semmilyen előre nem várt fejlemény, a szervezők ragaszkodtak a hivatalos sablonokhoz, nem tértek el a rögzített előírásoktól, nem rukkoltak elő semmilyen kuriozitással. Bizonyos rangot jelentett, hogy Félegyháza is bekerülhetett annak a 22 városnak a sorába, ahol hosszabb ünnepséget is rendezhettek az ereklye tiszteletére, ahol a Szent Jobbot ki is emelték az azt szállító aranyvonatból.[41] A település becsületesen helytállt és lehetőségeihez képest kitett magáért. Bár a helyi ünnepség nem kapott sajátos színt és jelleget, az tény, hogy az alföldi város életében jelentős eseménynek számított az ereklye érkezése, Félegyháza apraja és nagyja megmozdult, hogy részt vegyen a rendezvényen. Feltételezhetően nem csak látványosságként tekintettek az ünnepélyre, hanem az eszmeiség és a tartalom is hatással volt a lakosságra.

Jegyzetek