Múltbanéző 7. (5)

REPÜLŐNAP KECSKEMÉTEN 1913-BAN

1913. április 6-án a délutáni és a kora esti órákban Kecskeméten, több ezer helyi érdeklődő feszült figyelmére számot tartó – addig még ezen a vidéken soha nem látott – látványosságra került sor. A mindössze húsz esztendős Dobos István[1] okleveles aviatika Svachulay Sándor[2] ”constructeur” Albatros III. elnevezésű acélmadarával sok egyéb technikai bravúr mellett magassági rekordkísérletet hajtott végre a Kőrösi út végén lévő nyomásnál. Az esemény a korabeli helyi sajtó tudósítási nyomán repülőnap néven vonult be a város történetébe. A centenáriumi évforduló méltó alkalmat kínál, hogy röviden felidézzük az akkor történteket és így tisztelegjünk a magyar repüléstörténet pionírjai előtt. A témának további aktualitást ad az is, hogy ebben az esztendőben – immáron tizedik alkalommal – megrendezésre kerül Kecskeméten a szintén sokak érdeklődésére számot tartó Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató.

Dobos István az Albatrosban ülve

Az előkészületek

A Kecskeméti Újság első ízben 1912 szeptemberében számolt be egy gyereknappal egybekötött repülőnap tervéről, amely a mostoha időjárási körülmények miatt azonban elmaradt.[3] Alig egy év múlva a napilap 1913. április 4-ei száma egy újabb repülőnap tervéről tájékoztatta olvasóit, az újság másnapi számában pedig a szervezők részletes felhívását is olvashatták az érdeklődők:[4]

„Repülőnap! Kecskeméten f. hó 6-án, vasárnap d. u. 3 órakor a kőrösiúti nyomáson (Kőrösi-út végén) látványos felszállást tart D o b o s I s t v á n pilóta Svachulay Sándor acélcsőmonoplánján. A felszállást szeles időben is megtartjuk. A programm főbb pontja az 1000 méteres magasság megkísérlése. Helyárak: Páholy (4 személyre) 20 K, starthely 3 K, ülőhely 2 K, állóhely 60 fillér. Bufettről és zenéről gondoskodva lesz!”[5]

A Repülőnap eseményei

Az érdeklődők már a kora délutáni órákban ezrével özönlöttek a kőrösi és szolnoki úton, százával robogtak a hintók, parasztkocsik, sőt társzekerek is, hogy a kőrösi út végén lévő nyomáshoz szállítsák a látványra éhes publikumot. A hatalmas, több száz holdat kitevő térséget ellepte a kíváncsi és nem fizető nézősereg. A közbiztonság fenntartására kirendelt harminc rendőr alig bírta megfékezni a 12–14 ezer főre becsült tömeget, amely nagy kíváncsisággal nézegette Svachulay Sándor konstruktőr hatalmas acélmadarát. Az erős nyugati szél miatta a programot a meghirdetett időpontban nem lehetett elkezdeni, ezért a türelmetlen közönséget végül a rendezőségnek kellett lecsillapítania. A pár megnyugtató szó megtette hatását, s az összegyűltek izgatottan várták a nagy szél dacára beígért eseményt. Pontban öt órakor, amikor, a szél kissé engedni és alábbhagyni látszott Dobos István elhatározta, hogy megkísérli a repülést. A gépmadarat kivontatták a tér laposabb részére, majd a motorpróba után a pilóta megkísérelte a felszállást. „Ekkor azután leomlott minden kordon,. a téren eddig valamelyest rendben lévő közönség felszabadult és vadul rohant a térre, hogy a repülést megszemlélje.”[6] Dobos István két ízben végzett guruló próbát, majd néhány méternyire felemelkedett és azután több száz méteres futás után a tér elején rendben leszállt. Félhat körül lehetett, amikor Dobos ismét nekilendült és egy hirtelen kanyarodással fenn volt a levegőben. Alig járt a gép 50 méteren, hatalmas üdvrivalgás, tapsorkán üdvözölte a pilótát, aki – kedvező lévén a széljárás – körülbelül 150–200 méter magasra emelkedett fel: „Gyönyörű, fenséges látvány volt ez, az ilyenhez nem szokott kecskeméti szemnek. Fenn, a háromszoros toronymagasságban büszkén, higgadtan ült a pilóta a gépmadár kosarában, alatt hömpölygő tízezernyi nép, amely lehelet visszafojtva, átszellemülve látta azt, amit látni nem remélt, de amit csak sejtett. S íme, fejünk fölött több száz méter magasságban, gyönyörűen siklik a gépmadár, alatta tomboló éljenzés zúg s majd egy hatalmas magasságban, a tér olyan részén, ahol nem volt közönség, egy hirtelen siklórepüléssel nyugodtan, hiba nélkül leszállott.”[7] Ezután az első igazi próbarepülés után Dobos még két ízben, mind magasabbra menve felszállt, félhétkor, pedig véghezvitte a 670 méteres magassági rekordot. Ezután a közönség nagy része megelégedve a nem várt sikerrel, szépen, rendben oszlani kezdett. „A legfiatalabb, de talán legkiválóbb pilóta gyönyörű erkölcsi sikert biztosított magának Kecskeméten, ha nagy küzdelmek árán is, meghódította magyarjainak szeme láttára ezt a szűz tiszta magyar levegőt. Anyagilag silány eredménye volt a repülésnek, mert a kecskeméti közönség jól be tudta biztosítani magának a nem fizető helyeket!”[8]

Az első kecskeméti repülőnap komoly sikerét jelezte egyrészt, hogy az eseményről a Pesti Hírlapban is megjelent egy rövid beszámoló, másrészt, hogy április 13-án vasárnap a széktói térségben újabb repülőnapot rendeztek.[9]

Jegyzetek