Múltbanéző 5. (6)

FALU, PUSZTA, TANYAKÖZPONT, KÖZSÉG

60 éve alakult újra önálló településsé Ágasegyháza

(Forrásközlés)

Ágasegyháza közigazgatási státusa a 20. század közepét megelőzően évszázadokon át változatlan volt, majd 1948-tól alig fél évtized leforgása alatt számos változást ért meg e tekintetben. Jelen írás ezeket az eseményeket idézi fel röviden a levéltári források segítségül hívásával, abból az alkalomból, hogy a település ebben az esztendőben ünnepli községgé alakulásának hatvanadik évfordulóját.

Közigazgatási kirendeltség létesítése

A tatárjárást követően a betelepülő kunok által újra benépesített[1] Ágasegyháza a 16. századig virágzó falu volt, majd a török hódoltság időszakára teljesen elnéptelenedett.[2] A 17. századtól az ágasegyházi pusztát – más környékbeli területekhez hasonlóan – Kecskemét bérelte, majd a város a XIX. század folyamán ezeket a földeket kisebb részletekben megvásárolta, ennek következtében Kecskemét kiterjedése megközelítette egy kisebb vármegye nagyságát.[3] Lakosságának több mint a fele az 1930-as években külterületeken élt, akiknek közszolgáltatásokkal történő ellátását, valamint elszakadási törekvéseinek leszerelését a város közigazgatási kirendeltségek felállításával próbálta megoldani.[4] 1937-ben a törvényhatósági bizottság a tanyai közigazgatási kirendeltségekről szóló szabályrendeletében 10 kirendeltség, köztük az ágasegyházi tanyai közigazgatási kirendeltség létrehozásának szükségességéről hozott döntést.[5] Ez utóbbira azonban ténylegesen csak egy évtizeddel később, a városi tanács 1948. április 29-ei ülésén született döntés nyomán került sor.[6] A Kecskeméti Lapok másnapi számában már egy rövid közlemény adta tudtul a közvélemény számára az új kirendeltség május 3-i munkakezdését.[7] Az Ágasegyházi Gazdakör székházának két helyiségében elhelyezést nyert kirendeltség vezetésével a tanács – felsőfokú képesítésű tisztviselő hiányában – ideiglenesen a polgármesteri hivatal egyik érettségizett adóügyi végrehajtóját bízta meg, segítségül pedig egy irodatisztet osztott be mellé. A kirendeltségek hatáskörébe tartozó ügyek közül a fenti ok miatt a kirendeltségvezető sem a községi és közigazgatási büntetőbíráskodási teendőket, sem az anyakönyvvezetői feladatokat nem láthatta el, ezért az előbbieket kiszálló hivatalnokok végezték, utóbbi tevékenység gyakorlására október 1-jétől adott engedélyt a belügyminiszter.[8] A tanácsi határozat ezen túlmenően taxatíve felsorolta az új hivatal által ellátandó feladatokat. Ezek a következők voltak: járatlevél-kezelés, adóbefizetés céljából a postai befizetési lapok kiállítása, bor be- és kijelentés feljegyzése, hatósági bizonyítványok kiállítása céljából a kérelmek jegyzőkönyvbe foglalása és beterjesztése, nyomozások és puhatolások teljesítése, közmunkaváltság beszedése, gazdanyilvántartás, beszolgáltatás, közellátási jegyelosztás, hadisegélyek kiosztása, közgyógyszer-ellátási lapok kiadása, rendőrségi ki- és bejelentő lapok kezelése, intézkedés a termelési bizottság által átruházott hatáskörben, szociális vonalon a segélyek és adományok kiosztása és a szociális intézmények által átruházott munkák elvégzése, illetve mindazon ügyek, amelyeket a felsőbb hatóságok a kirendeltségre bíztak.[9]

A tanács a kirendeltség létesítését megelőzően természetesen gondoskodott a leendő hivatali helységek felújításáról, bebútorozásáról, a távbeszélő-állomás kiépítéséről, amelyre összesen közel 14 ezer forintot irányozott elő.[10] A kirendeltség május 8-ai ünnepélyes megnyitásán Czagány Ferenc főispán és Laczi Pál helyettes polgármester is részt vettek.[11] Az 1948. október 8-ai polgármesteri jelentésben olvasható, hogy 1948. július 6-án egy bizottság érkezett az Államtudományi Intézetből Kecskemétre, amelynek tagjai a városhoz tartozó közigazgatási kirendeltségek – köztük az ágasegyházi hivatal – helyzetét tanulmányozták, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy ezek megszervezése megfelelően történt meg.[12]

Ágasegyháza tanyaközpont

A kormány a tanyakérdés megoldásának gyors előmozdítására, illetve a tanyaközpontok kijelölésére a Gazdasági Főtanács mellett 1949 elején felállította a Tanyai Tanácsot, majd nem sokkal később rendelkezett az ezen központok kialakítását elősegítő szabályokról is, amelyek többek között előírták a településeknek beépítésre szánt területeik kijelölését.[13] A rendelet eme passzusának végrehajtásáról számot adó kecskeméti válaszirat és a hozzá kapcsolódó hivatali feljegyzések egyértelműen visszautalnak arra, hogy a városvezetés Ágasegyházán már az 1920-as években tanyaközpontot létesített, amely jogállást 1946-ban a törvényhatósági bizottság, három évvel később pedig a belügyminiszter a Gazdasági Főtanáccsal egyetértésben újra megerősített.[14] Ágasegyházát harmadízben a Tanyai Tanács nyilvánította tanyaközponttá 1949-ben, mivel azonban az erről szóló határozatnak mindeddig nem sikerült a nyomára bukkanni, így annak pontos időpontját nem ismerjük. Ennek ellenére nincs kétség, hogy az előbbi jogi aktusra sor került, amit egy 1949. október 21-i keltezésű jegyzőkönyv is bizonyít. A szóban forgó dokumentum a kecskeméti városháza kis tanácstermében lezajlott ülésen történteket rögzítette, amelynek témája „a Tanyai Tanács által tanyaközponttá kijelölt Ágasegyháza nevű lakott hely kül- és belterületének kialakítása” volt.[15] A tárgyaláson a Tanyai Tanács képviselői mellett a belügy-, a földművelésügy és az építésügyi minisztérium, illetve a város, az MDP és a DÉFOSZ helyi szervezetének delegáltjai, valamint az ágasegyházi kirendeltség vezetője vettek részt. A tárgyalást követően elkészített tizenöt oldalas adatfelvételi ív kimerítő alapossággal rögzítette Ágasegyháza akkori helyzetét, így többek között számot adott a tanyaközpont területének nagyságáról, pontos határvonalairól, a köz- és lakóépületek számáról, illetve a lakosság lélekszámáról, infrastrukturális ellátottságáról, valamint a mezőgazdasági szektor helyzetéről.[16]

Új község születik

1951 júliusában érkezett meg a Belügyminisztériumból a megyei tanács vb elnökéhez az a leirat, amely értesítette a területi végrehajtó szervet arról, hogy a Minisztertanács – a lakosság kérésének helyt adva – elrendelte Ágasegyháza tanyaközpont községgé alakítását.[17] A minisztérium illetékes osztálya emellett a létrehozandó új település igazgatási területét kijelölő térképvázlatot is megküldte, amely ellen a felkínált lehetőség ellenére sem a társadalmi és párszervezetek ágasegyházi képviselői, sem a helyi tszcs és állami gazdaság vezetői, sem Kecskemét város végrehajtó bizottsága nem emelt érdemi kifogást.[18] 1951. október 2-án került sor arra az előkészítő tárgyalásra Kecskeméten, amelyen a település átalakulásával kapcsolatos kérdéseket rendezték. Az ülésről készült jegyzőkönyv a községgé alakítás konkrét időpontjaként 1952. január 1-jét jelölte meg, emellett a dokumentumból az is kiderül, hogy az új település neveként az Ágas, Ágháza, valamint az Ágasháza elnevezéseket hozták javaslatba a résztvevők.[19] Az Ágasegyháza tanyaközpontnak és környékének Ágasháza ideiglenes néven történő községgé alakítására vonatkozó kormányzati szándékot a Belügyminisztérium 1951. november 21-én kelt rendelete újra megerősítette, amelyhez a következő indokolást fűzték a döntéshozók: „Pártunk és kormányunk fokozott figyelmet fordít a külterületeken, tanyaközpontokban élő nagyszámú dolgozó parasztság helyzetére. Lehetőségeket nyújt számukra, hogy községgé alakulva, gazdasági, kulturális, társadalmi színvonalukat fejlesszék és ezen keresztül a szocializmus építésében hathatósabban tudják részüket kivenni, mint jelenlegi helyzetükben.”[20] A határozat a továbbiakban három oldalon keresztül a megyei tanács feladatait sorolta fel, amelyeket az új település kialakítása kapcsán rótt ki a minisztérium a végrehajtó bizottságra. 1952. január 16-án egy újabb leirat érkezett a Belügyminisztériumból, amely az újonnan létrejött település végrehajtó bizottsága számára előírta, hogy tegyen javaslatot az új község végleges nevére, amelyhez iránymutatást is adtak a felsőbb szervek: „Amennyiben különösebb ok nincs az ideiglenes név megváltoztatására azt kell végleges névként is lehetőleg javaslatba hozni.”[21] Az iratok tanulsága alapján a testület a rendelkezésnek megfelelően január 22-ei ülésén meg is tárgyalta kérdést, amelynek eredményeképpen – szem előtt tartva a felsőbb utasítást – az ideiglenes elnevezés fenntartása mellett tette le a voksát. A döntést a kecskeméti járási és a megyei tanács is jóváhagyta, ennek ellenére a Belügyminisztérium 1952. június 11-én arról értesítette az érdekelteket, hogy az Országos Községi Törzskönyvbizottság véleményének kikérése után a település végleges nevét Ágasegyháza névben állapította meg.[22]

Az ágasegyházi közigazgatási kirendeltség elhelyezése

19 607 sz.

 1947

H.

Miután az ágasegyházi közigazgatási kirendeltség felállítása a legközelebbi jövőben megtörténik, a városi tanács ezzel kapcsolatban a következő intézkedéseket teszi:

1) A közigazgatási kirendeltség elhelyezésére igénybe veszi az Ágasegyházi Gazdakör tulajdonában lévő székház azon két helyiségét, amelyet az 1948. évi március hó 2-i helyszíni szemlén erre a célra a kint járt bizottság kijelölt.

2) A helyiségek igénybevétele 1948. évi április hó 1. napjától kezdődő hatállyal veszi kezdetét és tart 10 egymásután következő évig, vagyis 1958. március 31-ig.

3) Megállapítja a városi tanács, hogy az Ágasegyházi Gazdasági Kör az említett helyiségeket díjmentesen bocsátja kirendeltségi célra rendelkezésre, azzal a kikötéssel azonban, hogy a 10 éves igénybevételi idő lejárta után a város a helyiségeket az akkori állapotukban bocsátja vissza az Ágasegyházi Gazdasági Kör birtokába, illetőleg a két helyiségben történt beruházások értékének megtérítését a város közönsége nem kívánja.

4) Miután pedig a kirendeltség céljára szolgáló egyik helyiségben jelenleg Ország Ferencné szül. Lukács Ilona borbélyműhelye van elhelyezve és ezen borbélyműhely áthelyezése céljából Ország Ferencné bérbe vette a Papp Józsefné tulajdonát képező Ágasegyháza 156. sz. alatti ház egyik helyiségét, a városi tanács kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a Papp Józsefné házában lévő borbélyműhely 10 Ft-os havi bérét mindaddig a város viseli, amíg Ország Ferencné borbélyműhelyével más helyiségbe költözik. Ez a bérviselés azonban legfeljebb egy évig terheli a város közönségét, tehát Ország Ferencné köteles lesz a Papp Józsefné tulajdonát képező helyiségből egy év alatt vagy kimenni, ellenkező esetben egy év után a bért saját maga viseli.

5) Felhívja a városi tanács a t. főügyész hivatalt, hogy az Ágasegyházi Gazdasági Körrel a kirendeltség helységeinek igénybevételével kapcsolatos szerződést kösse meg és jóváhagyás végett terjessze be.

6) Felhívja a városi tanács a Belügyminiszter alá rendelt városi számvevőséget, hogy 1948. április hó 1. napjától kezdődőleg az Ország Ferencné helyett fizetendő havi 10 Ft-os műhelybért a további intézkedésig, legfeljebb azonban egy évi időtartamra havonkint Papp Józsefné Ágasegyháza 156. sz. alatti lakosnak folyósítsa. A kifizetésre kerülő összeget a háztartási alap I-I-2. cím terhére kell elszámolni.

7) Miután pedig a fentebbi pontok szerint igénybevett két helyiség a közigazgatási kirendeltség céljára a jelenlegi állapotában nem megfelelő, a városi tanács utasítja a th. mérnöki hivatalt, hogy a szóban forgó két helyiségben, illetőleg a közigazgatási kirendeltséggel kapcsolatban az alábbi munkálatokat a dolog sürgösségére való tekintettel versenytárgyalás mellőzésével végezze el:

Fenti összeget keretnek kell tekinteni és a tényleg felmerülő költséget a háztartási alap I-I-2 cím terhére kell elszámolni.

8) 1300 Ft hitelkeretet engedélyez a városi tanács az ágasegyházi közigazgatási kirendeltség távbeszélő állomásának beszerzésére. Ez az összeg szintén keretnek tekintendő. Az ágasegyházi postamesterség útján a távbeszélő állomás bevezetésére a szegedi postai igazgatóságot a költségek közlésének kérése mellett a városi tanács megkereste.

9) Felhatalmazza a városi tanács a th. mérnöki hivatalt, hogy úgy az ágasegyházi, mint a közlejövőben szintén felállítandó koháriszentlőrinci közigazgatási kirendeltségek bútor és egyéb felszereléséről gondoskodjék. Erre a célra 4625 Ft hitelkeretet engedélyez a városi tanács. A közigazgatási kirendeltségek felszerelésénél számításba kell venni a rendelkezésre álló használt bútoranyagot és általában véve a legszigorúbb takarékossággal kell eljárni. A hitelkeretben a felmerülő fuvarköltség is bennfoglaltatik.

10) Miután távbeszélő állomással még a korháriszentlőrinci kirendeltség sincs ellátva, a városi tanács erre a célra 1500 Ft hitelkeretet engedélyez. A helybeli postahivatal útján egyidejűleg itt is megkereste a szegedi postaigazgatóságot a távbeszélő állomás bevezetése és a költségek közlése céljából.

11) Miután pedig a fentebb megadott hitelkeret a két közigazgatási kirendeltség részére csak a szükségszerű működéshez biztosítják a felszerelési tárgyakat, a városi tanács felhívja a th. mérnöki hivatalt, állapítsa meg és jelentse, hogy a bútorzat és felszerelés tekintetében még mire lesz szükség, mennyibe kerülnek a még szükséges beszerzések és munkák, hogy az ezekre szükséges fedezetet a városi tanács az 1948/49. évi költségvetésben biztosíthassa.

12) A fentebbiek szerint elrendelt munkálatok és beszerzések végső keretösszege 13 600 Ft és ezzel teljesen ki lesz merítve az a költségvetési előirányzat, amelyet a közigazgatási kirendeltségek felállítására a háztartási alap I-I-2 rendkívüli címnél 20 000 Ft-ban a város előirányzott. Már most leszögezi tehát a városi tanács, hogy ebben a költségvetési évben a közigazgatási kirendeltségekre többet küldeni nem lehet. Éppen ezért felhívja a városi tanács a mérnöki hivatalt, hogy a hitelkeretek takarékos felhasználásával mindkét kirendeltségnél olyan helyzetet teremtsen, hogy azok működése minden további költség nélkül biztosítható legyen. Értesítendő: 1) a közig ü.o., 2) a pénzügyi oszt, 3) a th. mérnöki hiv., 4) a Belügyminiszter alá rendelt városi számv., 5) az Ágasegyházi Gazdasági Kör, 6) Ország Ferencné Ágasegyháza, 7) Papp Józsefné Ágasegyháza 156., 8) t. főügyész.

Kecskeméten, a városi tanács 1948. évi ápr. hó 5-[é]n tartott üléséből.

Laczi Pál sk. h. polgármester

A kiadmány hiteléül:

Szabó János

mb. irodaigazgató

BKML IV. 1910/c. A 31/1949. alapszámú irathoz tartozó 19 607/1947-es iktatószámú irat. Kétoldalas, géppel írt, Szabó János aláírásával és Kecskemét thj város segédhivatalának igazgatói pecsétjével hitelesített tisztázat.

Kecskemét Város Tanácsának döntése

az ágasegyházi közigazgatási kirendeltség létrehozásáról

23 025 I. sz.

 1947.

H.

A városi tanács határozatilag kimondja, hogy 1948. évi május hó 5-ével[23] Korháryszentlőrinc és Ágasegyháza pusztákon az említett puszták területére kiterjedő hatáskörrel tanyai közigazgatási kirendeltséget állít fel, és ezzel kapcsolatban a következő intézkedéseket teszi:

1.) A koháryszentlőrinci közigazgatási kirendeltség székházául kijelöli a 415. sz. állami betonút 15. km-e mellett levő városi tulajdont képező épületet, míg az ágasegyházi kirendeltség elhelyezésére az Ágasegyházi Gazdakör tulajdonát képező székházban kijelölt 2 helyiséget.

2.) A koháryszentlőrinci közigazgatási kirendeltség vezetésével a városi tanács megbízza Kasza Mihály I. oszt. irodatisztet. A megbízás ideiglenes és bármikor visszavonható.

3.) Az ágasegyházi közigazgatási kirendeltség vezetésével megbízza a város tanács Berényi János a[dó]ü[gyi]. végrehajtót. A megbízatás szintén ideiglenes és bármikor visszavonható.

4.) Megállapítja a városi tanács, hogy Kasza Mihálynak 6 középiskolai végzettsége, Berényi Jánosnak pedig középiskolai érettségi bizonyítványa van. Megbízatásuk tehát amiatt ideiglenes, mert a Belügyminiszter Úr 177 880/1947. III/3. sz. leirata alapján a közigazgatási kirendeltségek vezetői csak főiskolai képesítésű tisztviselők lehetnek. Miután azonban az új normállétszám még megállapítva nincs és nem áll rendelkezésre elegendő főiskolai képesítésű tisztviselő, az ideiglenes megbízásokat mégis meg kellett adni, mert a kirendeltségek felállítása tovább már el nem odázható.

5.) A koháryszentlőrinci közigazgatási kirendeltség ideiglenes vezetőjének: Kasza Mihálynak a város közönsége a kirendeltség székházában természetbeni lakást biztosít. Ennek folytán felhívja a városi tanács a Belügyminiszter alá rendelt városi számvevőséget, hogy nevezett lakáspénzének folyósítását, amelyet nevezett törzsilletményének 10%-ában állapít meg, 1948. évi május hó 1. napjával szüntesse be.

6.) Az ágasegyházi közigazgatási kirendeltséghez ugyancsak május 5-i hatállyal a kirendeltség ideiglenes vezetője mellé szolgálattételre Üveges Olga II: oszt. irodatisztet a városi tanács beosztja.

7.) Miután pedig a korháryszetnlőrinci kirendeltséghez a központi közigazgatástól nem áll módunkban kezelési tisztviselőt kirendelni, továbbá egyik kirendeltséghez sem tudunk az altiszti teendők elvégzésére megfelelő személyt kirendelni, felhívjuk a koháryszentlőrinci kirendeltség vezetőjét, hogy egy ideiglenes kezelési alkalmazott és egy fizikai munkakört betöltő altiszt, az ágasegyházi kirendeltség vezetőjét pedig arra, hogy egy fizikai munkakört betöltő altiszt felvételére a helybeli alkalmas személyek közül tegyenek előterjesztést.

8.) A közigazgatási kirendeltségek hatáskörébe a 626 kisgy. 27 530/1931. sz. határozat értelmében a következő ügyek tartoznak, amelyeket a városi tanács még kiegészít azokkal az ügykörökkel, amelyeknek intézése azóta szükségessé vált;

a) járatlevél kezelés, b) születési, házassági és halálozási anyakönyvek vezetése, c) az 1911: I. tc. alapján gyakorlandó polgári községi bíráskodás, d) a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások esetében a rendőri (kihágási) büntetőbíráskodás, e) adóbefizetés céljából a postai befizetési lapok kiállítása, f) bor be- és kijelentés feljegyzése, g) hatósági bizonyítványok kiállítása céljából a kérelmek jegyzőkönyvbe foglalása és beterjesztése, h) nyomozások és puhatolások teljesítése, i) közmunkaváltság beszedése, j) gazdanyilvántartás, beszolgáltatás, k) közellátási jegyelosztás, l) hadisegélyek kiosztása, m) közgyógyszer-ellátási lapok kiadása, n) rendőrségi ki- és bejelentő lapok kezelése, o) intézkedés a termelési bizottság által átruházott hatáskörben, p) szociális vonalon a segélyek és adományok kiosztása és a szociális intézmények által átruházott munkák elvégzése, r) mindazon ügyek, amelyeket a felsőbb hatóságok a kirendeltségre bíznak.

A kirendeltségek hatáskörébe utalt ügyek közül a b) alatti születési, házassági, és halálozási anyakönyvek vezetése, illetőleg a anyakönyvezető-helyettesi teendőket a koháryszentlőrinci kirendeltségnél továbbra is Buzás János megbízott anyakönyvezető-helyettes végzi mindaddig, amíg Kasza Mihály idevonatkozó kirendelését a Belügyminisztérium jóvá nem hagyja. Az ágasegyházi közigazgatási kirendeltségnél az anyakönyvezető-helyettesi teendőket Berényi János ideiglenes kirendeltség vezető szintén csak akkor láthatja el, ha idevonatkozó megbízását a Belügyminisztérium jóváhagyja. Addig az anyakönyvezetés a kirendeltségen nem kezdhető meg.

Miután pedig egyik kirendeltségvezetőnek sincs meg a főiskolai képesítése, nem láthatják el a c) és d) alatt felvett községi és közigazgatási büntetőbíráskodási teendőket sem. Ezeket a feladatokat a szükséghez képest helyi kiszállással dr. Tornyai László tb. tanácsnok és dr. Tasi Gergely tb. fogalmazó fogják ellátni, akiknek erre a felhatalmazást a városi tanács megadja, illetőleg erre már miniszteri jóváhagyással felhatalmazást kaptak.

9) A városi tanács a közigazgatási kirendeltségek felállításáról a város közönségét újsághirdetményben tájékoztatja. Felhívja a kirendeltségek vezetőit, hogy a kirendeltségek hatásköreit a közönség által látható helyen megfelelő táblára felírva függessze ki.

Értesítendők: az összes városi ügyosztályok és önálló hivatalok vezetői, a magyar államrendőrség kecskeméti kapitánysága, dr. Tornyai László tb. tanácsnok, dr. Tasi Gergely tb. fogalmazó, Buzás János megbízott anyakönyvezető helyettes, Kasza Mihály I. o. irodatiszt, Berényi János aü. végrehajtó.

Kecskeméten, a városi tanács 1948. évi április hó 29. napján tartott ülésből.

Laczi Pál

h. polgármester

BKML IV. 1910/c. A 31/1949. alapszámú irathoz tartozó 23 025/1947-es iktatószámú irat. Kétoldalas, géppel írt, Laczi Pál aláírásával hitelesített tisztázat.

A Kecskeméthez tartozó Ágasegyháza puszta

tanyaközponttá alakítása kapcsán készített adatfelvételi ív

J e g y z ő k ö n y v

Készült Kecskeméten 1949. október 21-én a Tanyai Tanács által tanyaközponttá kijelölt Ágasegyháza nevű lakott hely kül- és belterületének kialakításával kapcsolatban lefolytatott tárgyaláson a Városháza kis tanácstermében.

Jelen vannak: A Tanyai Tanács Titkársága által kiküldött bizottság tagjai, név szerint Jándy Gézáné a Tanyai Tanács, Kovacsics József a Belügy, Jónás Sándor a Földművelésügy, Imrédi Szabó Imre az Építésügyi Minisztérium részéről, továbbá a város részéről Czagány Ferenc polgármester, Laczi Pál h. polgármester, Gyöngyösí Imre mérnök, a városi állatorvos, Kellermann Sándor, a[z] MDP városi pártszervezet részéről Fehér István, a külterületi lakosság képviseletében Berényi János, Villányi Pál tanító, Vári Bálintné DÉFOSZ, Balogh István az MDP helyi szervezetének képviseletében.

Adatforrások

Az 1949. évi népszámlálás községi összesítő íve. 1:50 000, 1:75 000 és 1:200 000 léptékű, valamint 1:7880 léptékű térképek. A város adófőkönyvei, vetésterületi összesítés, a város műszaki hivatala által a bizottság rendelkezésére bocsátott térképek. A Belügyminisztérium, valamint a városnak a tárgyra vonatkozó előiratai. Hornyik János Kecskemét város gazdasági fejlődésének története c. könyv. A többi adatot a helybeliek bemondása és helyszíni szemle alapján állította össze a bizottság. A bizottság közölte a megjelentekkel, hogy a tárgyalás anyaga bizalmas természetű, egyúttal közölte, hogy az adatszolgáltatókat a bemondott adatokért egyéni felelősség terheli. A jegyzőkönyv és az adatszolgáltatási ív 1 példányban készült, melyet a Tanyai Tanács képviselője vett magához. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban külön észrevétel nem merült fel.

Kmft.

Adatfelvételi ív. A felvétel időpontja 1949. október 20–21.

Kecskemét

Ágasegyháza (új község) tanyaközpont

A tanyaközpont területén található középületek, intézmények, létesítmények, szervek, iparosok:

1 MÁV vasútállomás

2. '' vasútmegálló

1 makadám út

4 iskola és tanítólakás

1 kirendeltség

1 postamesterség (telefon)

1 templom

1 imaház

1 orvoslakás

1 bábaház

1 kultúrterem, mely egyben a[z] MDP és DÉFOSZ 2 helyisége is szövetkezet,

 MNDSZ szervezet, EPOSZ

3 fűszerüzlet

2 kocsma

2 kovács

1 bognár

1 cipész

2 fodrász

1 tejgyűjtő állomás

1 hentes és mészáros

1 úttörőház

Részletes adatok, megállapítások

1.) A lakosság lélekszáma

A tanyaközpont területén az 1949. 1. i népszámlálás adatai szerint 1929 lakos él. Házak száma 465. 1948 évben október 1-jén Ágasegyháza különálló anyakönyvi kerületté lett. 1949 tavaszán a tanyaközpont területén állami gazdaság alakult, amely azóta több, mint 100 lakossal emelte a lakosság lélekszámát és az állami birtok növekedése folytán még további nagyobb arányú lélekszám-szaporulat várható.

2.) Foglalkozás szerinti megoszlás

A tanyaközpont lakosságának 568 keresővel számolva foglalkozás szerinti megoszlása a következő: önálló birtokos 476, nincstelen 50, iparos és kereskedő 13, értelmiségi foglalkozású 29.

3.) A tanyaközpont helye

A tanyaközpont a kecskemét–izsáki vasútvonal mellett a vasútállomástól délre terül el. A belterület a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, valamint a Kecskemét, Izsák, Bajai 53. sz. állami közút kereszteződésétől délnyugati irányban terül el, ahol már az alábbi középületek állnak: 1 templom, 2 oskola, 1 bábalak, 1 orvosi lakás, 1 kirendeltség, 1 úttörőház, földműves szövetkezet, 1 kultúrház, 1 postamesterség, 1 vasútállomás. Az út és országút között már kialakult községmag az ún. „Poor szőllő” területének az ugyancsak vasúti átjáróig terjedő részével bővül. A kecskemét–izsáki országút déli oldalán a Selyem-hegy dűlőben a tervvázlat szerinti terjedelemben alakítandó ki a további belterület.

4.) Határvonal

A tanyaközpont határát északon Fülöpháza, valamint Fülöpszállás községek határa alkotja. A nyugati határt Izsák község képezi. A déli határ megegyezik Orgovány község északi határával, a keleti határt pedig a Nyakvágó halomtól északi irányban kiinduló dűlőút alkotja, mely az ágasegyházi iskola és a Székelytanya, valamint a Haby és Zsombory tanyák között halad el. Az Izsák községhez tartozó Viczián-telep Ágasegyházához történő átcsatolása a községi szervezet megalakulása után kívánatos.

A tanyaközpont területe: 9 600 kh

5.) Elnevezés, névváltoztatás

A Tanyai Tanács a tanyaközpont nevét ideiglenesen Ágasegyháza névben állapította meg. A belügyminiszter 3 815-27/1949.I/8 sz. alatt ugyancsak Ágasegyháza ideiglenes néven jelölte meg az új község nevét. Ez az elnevezés a népi szervek véleményével egybehangzóan megfelelő.

6.) Ivóvíz, kutak

A tanyaközpont területén a lakosság ivóvízszükségletét ásott kutak biztosítják. A fedetlen kutak vize fertőzésnek kitett és az elvégzett bakterologiai vizsgálat szerint jórészt coli baktériumokkal fertőzött. Az ásott kutaknál a vízszint mélysége 6–8 méter, a vízadó réteg mélysége 8–10 méter. Artézi kút fúrása szükséges volna.

7.) Belvíz

A beépítésre szánt területen az alacsonyabban fekvő terepszinteken kisebb belvizes foltok találhatók, melyek az alaptérképbe be vannak jegyezve. Ezek a területek az ágasegyházi rét felé építendő csatornán keresztül vízmentesíthetők. Az esetleges árvízveszély megelőzése céljából a házhely terület az ún. Selyem-halom környékén van kijelölve, melynek a tengerszint feletti legmagasabb pontja 123 méter és emberemlékezet óta vízzel elborítva nem volt.

8.) Talajvíz mélysége

A tanyaközpont területén a talajvíz mélysége 8 méter, árvizes esztendőben a mélyebben fekvő részeken 3 méter volt az általános talajvíz mélysége.

9.) Talajnem építkezései, mezőgazdasági, egészségügyi szempontból

a.) Belterületen. A belterületen a talaj laza homok, építkezésre alkalmas, a külterületen a magasabb részeken laza homok és futóhomok, melyet a szőlőkkel kötöttek meg, az alacsonyabb fekvésű részeken a talaj kötöttebb. Legnagyobbrészt rét és kaszáló. Az állami gazdaság ez évben 200 hold körüli területet szántott fel ezen területen. A tanyaközpont területe leginkább gyümölcs- és szőlőtermelésre, valamint erdőtelepítésre alkalmas.

10.) Domborzati viszonyok

A tanyaközpont területe általában sík, a tengerszint feletti magasság 109–126 m. A magasabb pontokat homokbuckák képezik, pl. Selyemhalom, és Templomhalom Ágasegyháza tanyaközpont közvetlen közelében.

11.) Létesítmények a tanyaközpont területén

Belterületen: Lásd 38.) pont alatt.

Külterületen: 2 iskola, 1 kultúrterem a volt Fleischmann-gazdaságban. Jelenleg mindkét kultúrterem az ott működő állami gazdasághoz tartozik.

12.) Leendő létesítmények elhelyezése

Lásd az általános belterületi rendezési tervrajzon.

13.) Útviszonyok a tanyaközpont területén

Lásd 43.) és 51.) pont alatt.

14.) Áruforgalom

A tanyaközpont áruforgalmát vasúton bonyolítják le. Az elszállítandó gyümölcsöt Ágasegyháza vasútállomáson vagonírozzák. Az állami gazdaság az áruszállítást részben teherautókkal, nagyobb részben vasúton bonyolítja le. A tengelyen történő áruforgalom fő iránya a közelben fekvő Izsák község.

15.) Tájjellemzés

A tanyaközpont általában sík, homokos talajú. Homokbuckák előfordulnak. Az uralkodó szélirány északnyugat–délkelet irányú. Az átlagos csapadék évi átlaga 400–500 mm.

16.) Fásítás

A tanyaközpont területén a dűlőutak fásítása hiányos. Szükséges volna a dűlőutakat és különösen a belterület céljára kijelölt területet fásítani, mert ez az utak elhomokosodását is bizonyos mértékben csökkentené. Erre a célra az akác, juhar, és nyárfa volna a legalkalmasabb.

17.) Háziipar

Háziipart a tanyaközpont lakossága nem folytat.

18.) Iskola

A kijelölt tanyaközpont területén 4 iskola működik, melyek az ágasegyházi iskola kivételével jó állapotban vannak, az utóbbi azonban meglehetősen rossz állapotban van. A belterületen még egy tanterem megépítésére sürgősen szükség volna. Jelenleg az iskolákban összesen 5 tanterem van, melyben 12 tanító tanít 530 tanköteles gyermeket.

A Belügyminisztérium részére felvett adatok

19.) A tanyaközpont nagyközséggé volna szervezendő és Kecskemét thjv-hoz volna beosztandó, mint városkörnyéki község. Amennyiben a városkörnyéki községtípus kialakítása nem történik meg, megszervezendő volna a kecskeméti járás. Ezt a város is kérte már és a kérést a vármegye közigazgatási bizottsága is jóváhagyta.

20.) Házhelyosztás és kitelepülés

A tanyaközpont területén házhelyosztás nem történt. A kirendeltség vezetője szerint több igénylő lenne. 1945-ben csak 9 egyén részére engedélyezték az igénylés beadását.

A belterület részére igénybeveendő terület részletes leírását lásd a 3.) pontban.

21.) Közigazgatás

A tanyaközpontban 1948. V. 1. óta közigazgatási kirendeltség működik. A kirendeltség teljes hatáskörű, egyedül a kihágási és adóügyek nem tartoznak illetékességi körébe. Személyzete 1 vezető, 1 beosztott és 1 közellátási tisztviselő és 1 altiszt. A kirendeltség jelenleg a DÉFOSZ helyiségében van elhelyezve, ahol 1 szoba és 1 előszoba áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló helyiség nem megfelelő, éppen ezért sürgős feladatot jelent a községháza felépítése. Más alkalmas épület kirendeltség számára nincs. A kirendeltség személyzete a községgé alakulásig a mai létszámmal elegendőnek bizonyul.

22.) Közérdekű hírszolgálat, postai kézbesítés

A közérdekű hirdetményeket a kirendeltség dobszó útján és hirdetőtáblán való kifüggesztés útján teszi közhírré. A tanyaközpontban postamesterség működik, amely a lakosság részére a kézbesítést is elvégzi.

23.) Átmeneti közigazgatási megoldás

A tanyaközpont adottságai alapján már községgé alakítható. Egyidejűleg nagy területére való tekintettel a közigazgatási tisztviselők számát még eggyel emelni kellene.

24.) Községgé alakítás

A községgé alakításnak a községháza épületének kivételével minden adottsága megvan. A település részben a környező helyektől való nagy távolsága, részben a területen lakó népesség érdekében, de Kecskemét határának egészségesebb kialakítása érdekében is mielőbb községesítendő volna.

25.) Községgé alakítással kapcsolatos szükségletek

Nemzeti költségvetésre való tekintettel próbaköltségvetés elkészítését mellőztük. Községháza felépítésével egyidejűleg berendezés is szükséges.

26.) Vagyonmegosztási kérdések

Kecskemét város vagyonleltára:

A földművelésügyi tárca részére felvett adatok

27.) Különböző mezőgazdasági vonatkozások

a.) Központos fekvés A tanyaközpont külterületének legtávolabb eső határa a belterülettől délkeletre 7,8 km, keletre 6,3 km, délre 4,7 km, nyugatra 3 km, északra 3 km távolságra fekszik.

b.) Táblás gazdálkodás A tanyaközpont területén táblás művelési csoport nem működik, ellenben [a] Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalatnak kb. 2 000 hold kiterjedésű területe van, ahol a lakosság legnagyobb része alkalmazást nyer.

c.) Gazdasági életlehetőség A tanyaközpont területén a 0–5 kat. holdnyi kiterjedésű ingatlantulajdonos van a legtöbb, nincstelen kb. 12 család, azonban megélhetésük úgy a nincsteleneknek, mint a kisebb ingatlantulajdonosoknak biztosítva van, mert a Nemzeti Vállalat mindenkit foglalkoztatni tud. Az 1945-ös földreform során kb. 300 kat. hold szőlő és szántóföld lett juttatva. (4–15 kat. holdnyi juttatással) Az ingatlanok tulajdonjogi megoszlása a következő:

A 25 holdon felüli ingatlantulajdonosok névsora a következő:*

(*A táblázatot adatvédelmi okokra tekintettel nem közöljük.)

d.) Legelőterület A tanyaközpont területén 1004 kat. holdnyi kiterjedésű legelő van, melynek legnagyobb része a Gyümölcstermelési N. V. tulajdonát képezi az 1949. szept. havi tagosítás óta. A kisebb része a tanyák körül kisebb parcellákban osztódik meg.

e.) Mezőgazdasági földrajzi szempont A tanyaközpont egész területének a homoktalaj kötöttebb és lazább változatai a jellemzői. Az egész területen kisebb-nagyobb (a széliránynak megfelelően) homokhullámok, illetve homokhegyek találhatók, melyek időnként váltakoznak. A hozzátartozó, valamint a környező mezőgazdasági területekhez viszonyítva a központ helyzete a következő: A belterülettől délnyugatra Izsák község jó minőségű makadám úton 7,2 km, északkeletre Kecskemét 22 km, melyből 11 km betonút és 11 km makadámút, délkeletre az újonnan kialakított Helvécia tanyaközpont légvonalban 13 km, délre Orgovány légvonalban 10 km távolságban van.

f.) Természeti és települési adottságok A talajminőséget figyelembe véve elsőrendű gyümölcs- és szőlőkultúra fejlesztése volna lehetséges. Szántóföldi növények közül a rozs, napraforgó termelhető, melyekből azonban kielégítő termés nem várható. Állattenyésztés terén a sertés-, valamint a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a lakosság.

28.) Állatgazdaság

a.) Állatorvos A tanyaközpont területén állatorvos nincsen. Az állatorvosi teendőket részben a kecskeméti 33 állami és 6 magán állatorvos közülük 1 a területre van kinevezve és rendszeres kiszállásokat tart, részben a közellévő Izsák községből 1 állami és 2 magán állatorvos, kik közül 1 magán állatorvos az N. V. állatorvosi teendőit látja el.

b.) Marhalevél-kezelés, húsvizsgálat A marhalevél-kezelést a helyi kirendeltség-vezető, a húsvizsgálatot a városi állami állatorvos látja el. Vágóhely rendelkezésre áll, mely hatósági hússzéknek és vágóhelynek is van minősítve.

c.) Húsiparos A tanyaközpont területén 1 hentes és mészáros működik.

d.) Állatvásártér A legközelebbi állatvásártér Izsákon 7 km-re van. (6 km betonút, 1 km makadám út)

e.) Marharakodó állomás A legközelebbi marharakodó állomás Kecskeméten 22 km-re van.

f.) Élőállat-forgalom A tanyaközpont területéről nagy számban kerül forgalomba hízott sertés és növendékmarha, melyet a Budapesti Zsiradékforgalmi N. V-hez szállítanak a fülöpházi földmívesszövetkezettel karöltve.

g.) Állatlétszám A tanyaközpont területén az 1948. évi állatösszeírás adatai szerint ló 220 db, szarvasmarha 410 db, sertés 800 db, juh 350 db, baromfi 2500 db, eb 615 db található. Az állatlétszám a tényleges állapotnak felel meg.

h.) Dögtér, dögkút A tanyaközpont területén sem dögtér, sem dögkút nincs. A lakosság elhullott állatait saját földjén ássa el. A legközelebbi dögtér Izsák községben a belterülettől 7 km-re van.

i.) Apaállat-telep A tanyaközpont területén 1 állami bika és 1 állami kan van kiadva gondozásba gazdákhoz. Szükséges 3 állami bika, 3 állami kan befogadására alkalmas istálló, valamint gondozói lakás építése.

j.) Állategészségügyi költség előirányzat Számításba jöhet az apaállat-istállók, gondozói lakás, dögtér építése, valamint állatorvosi állás rendszeresítése.

29.) Állattenyésztés

a.) Lótenyésztés A jelenlegi állomány közepes minőségű magyar és nonius fajtájú.

b.) Szarvasmarha-tenyésztés A szarvasmarha-állomány igen jó minőségű magyar tarka, illetve kitenyésztett bonyhádi tájfajta.

c.) Sertéstenyésztés Jelenlegi állomány jó minőségű [olvashatatlan rész] mangalica.

d.) Juhtenyésztés A tanyaközpont területén kb. 5 helyen foglalkoznak juhtenyésztéssel, melynek állománya állandóan fejlődik, fajtája fésűs és gyapjú merinó.

e.) Baromfitenyésztés A tanyaközpont területén az N. V. tulajdonában 1 kiépített baromfitenyésztő központ van kb. 600 db-os állománnyal (pulyka), fajtája bronzpulyka. A többi baromfi magyar parlagi.

30.) Mesterséges megtermékenyítő állomás

A legközelebbi mesterséges megtermékenyítő állomás Izsákon, a belterülettől 7 km távolságra van.

31.) Gépállomás

A legközelebbi gépállomás Kerekegyházán 18 km-re van.

32.) Mezőgazdasági gépállomány

A tanyaközpont területén a következő mezőgazdasági gépek találhatók: Lőbb József tulajdonában 1 traktor cséplőszekrény, Szabó Sándor tulajdonában 1 cséplőszekrény, a Gyümölcstermelő N. V. tulajdonában 2 db traktor, 1 cséplőszekrény, 1 darálófelszerelés, 1 öntözőberendezés, 3 motoros permetezőgép van. A gépek elhelyezésére a tulajdonosoknál megfelelő szín áll rendelkezésre.

33.) Volt uradalmi épületek

A tanyaközpont területén a volt uradalmi épületek a következők: A Fleisman [sic!] tanyán 8 lakóépület, 2 borházépület, 1 betonozott raktárhelyiség, 1 kultúrépület, 1 istállóépület, a volt Platter-féle telepen: 1 épület, mely garázs, lakóház, mely kultúrterem céljait szolgálja, 2 irodaépület, 1 kovácsműhely, 1 generátorház, 500 voltos generátorral beépítve, motoros öntözőkút, sertéshizlalda, 50 db sertés befogadására alkalmas és 3 db parkolószín, 1 zárható gépszínépület, a felsorolt épületek a Gyümölcstermelési N. V. tulajdonában vannak.

34.) Szövetkezeti épületek

A tanyaközpont területén szövetkezeti épület nincs.

35.) Szövetkezeti helyzet

A tanyaközpont területén Ágasegyházi Földmívesszövetkezet néven külön cégszerűen bejegyzett szövetkezet működik, kb. 160 taggal.

36.) Termelés főiránya

Főtermelvény a szőlő és gyümölcs, szántóföldi növények közül a rozs, kukorica, napraforgó és burgonya. Állattenyésztés terén sertés- és szarvasmarha-tenyésztésre fordít nagyobb gondot a lakosság.

37.) Mezőgazdasági közintézmények Lásd 31.) pont alatt.

38.) Birtokviszonyok felvétele, területszükséglet megállapítása

A kijelölt tanyaközpont területe összesen 9600 kat. hold. Ebből belterület jelenleg 20 kat. hold, az előrelátható fejlődést figyelembe véve 77 kat. hold. A bel- és külterületek lélekszáma 1929 személy. Házak száma: 465. Ebből belterületen 30 házban kb. 150 személy él. Ha a betelepülésre a külterületi lakosokat (1879 fő) családonként átlag 4 főt számítva vesszük, akkor 470 házhelyre volna szükség, azonban ennek a számnak 1/3-át véve, egyenlőre 160 házhely kialakítása indokolt. A házhely területén kívül még az alábbi közérdekű telkekre van szükség: (az alanti szükséglet összeállításában a 160 db házhely is bennfoglaltatik.)

Szükséglet:

A belterület kialakításához szükséges, illetve igénybevételre javasolt területről a kimutatás a következő:

* A táblázatban szereplő nevek adatvédelmi okból eltávolítva

Az igénybevételnél figyelembe kell venni a Tanyai Tanács által jóváhagyott részletes területrendezési tervrajzot.

Megjegyzés

a.) A tanyaközpont területén házhelyosztás nem volt.

b) A központ területének művelési ágankénti megoszlása, valamint az átlagos osztályozás és kataszteri tiszta jövedelem az 1948. évi osztályozás szerint a következő:

c.) A tanyaközpont területén az 1948–49-es gazdasági évben a következő növényeket termesztették: búza 82 kh, rozs 1100 kh, árpa 87 kh, tengeri 5,97 kh, burgonya 117 kh, napraforgó 154 kh, zab 41 kh, cukorrépa 10 kh, takarmányrépa 78 kh, dohány 3 kh, len 3 kh, kender 11 kh, lucerna 18 kh, zabosbükköny 20 kh, paradicsom 12 kh, egyéb 79 kh. Az ipari növények közül a kendert, a lent a Földmívesszövetkezet útján érékesítették, a paradicsomot a Kecskeméti Konzervgyárban dolgozták fel, a cukorrépát az Óbudai Cukorgyárban, a dohányt a kiskunfélegyházi dohánybeváltóban értékesítették.

39.) Orvos

A tanyaközpont tervezett belterületén a városi orvos működik. A rossz útviszonyok következtében azonban a szétszórt tanyákon lakó beteg felkeresése nagyon sok időt vesz igénybe. Az utak legnagyobbrészt homokos dűlőutak, melyeken a közlekedés igen nehézkes. A városi orvos egyúttal az OTI kezeléseket is ellátja.

40.) Egészségügyi helyzet

A tanyaközpont egészségügyi helyzete, bár fertőző megbetegedések nem nagy százalékban fordulnak elő, nem kedvező. Úgy a lakásviszonyok, mint az ivóvízellátás nem megfelelő.

Nyilvántartott tbc-megbetegedés Ágasegyházán 7 eset van, azonban a valóságban ennek legalább háromszorosa a megbetegedések száma. Angolkór 40%-ban fordul elő, trachoma az 1949-es évben 1 esetben fordult elő.

41. Szennyvíz A szennyvíz elvezetése emésztőgödrökkel oldható meg.

42. Cigánykérdés A tanyaközpont területén cigányok nem laknak.

Az építésügyi tárca részére felvett adatok.

42/a Egyéb közlétesítmények

A tanyaközpont belterületén 2 iskola, 1 templom, 1 bábalakás, 1 kirendeltségi ház, hol egyben a DÉFOSZ helyiség és kultúrház is elhelyezést nyert, 1 útőrház van. A belterületen a kecskemét–izsáki 53. sz. állami közútvonal keresztül. Egyéb közlétesítmény nincs.

43.) Az országos úthálózat viszonya a településhez

Az országos forgalmi úthálózat 53. sz. közlekedési útja a tanyaközpont belterületén vezet át és Kecskemétnél köt be az 5. sz. budapest–szegedi főútvonalba. A kecskemét–solt–dunaföldvári 52. sz. állami betonút a község belterületétől 7 km-re észak felé esik.

Kívánatos volna a tanyaközpontot bekötőúttal az 52. sz. betonúthoz bekötni. Az átmenő forgalom különösen az őszi terményszállítások idején élénk. (Lásd a 46.) vonatk. részét)

44.) Vasútállomás

A tanyaközpontnak a kecskemét–fülöpszállási nagyvasút vonalán Ágasegyháza elnevezésű állomása van.

45.) Meglévő és létesítendő közintézmények Lásd 42/a pont[-ot] és a belterület-rendezési tervrajzot.

46.) Létesítendő közművek és utak

Kívánatos volna a Sándor-telep felé vezető út kiépítése is. Villanyáram-szolgáltatás tekintetében elsősorban a kecskeméti Villanytermelő Központhoz való csatlakozás jöhetne számításba, melynek távolsága a tanyaközponttól 22 km. Ideiglenes megoldásképpen az izsáki áramfejlesztő állomásról lehetne villanyáramot bevezetni, ennek távolsága 7 km.

47.) Gazdasági jelleg telepítése szempontjából

A tanyaközpontban főleg szőlő és gyümölcstermesztés folyik, a központ határában kb. 100–120 hold területen telepített erdő van. Lásd a 36.) pontot.

48.) Építkezés lehetőségei

A helyszínen csupán homok és vályoghoz alkalmas agyag található, a többi építési anyagot Kecskemétről lehet beszerezni és vasúton szállítani a központ területére.

49.) A tanyaközpont beépítési tervének vázlata

Kívánatos volna a település központját a már meglévő középületekkel és a templommal szemben lévő részen az ún. Selyemhegy-dűlőben kialakítani, mely magas fekvésénél fogva településre alkalmas.

A közlekedés és postaügyi minisztérium részére felvett adatok:

50.) Bekötőút Lásd 43.) pontot.

51.) Hidak Nincsenek.

52.) A terület útépítés szempontjából

A tanyaközpont területe enyhén hullámos, nagyjában sík terület, az alacsonyabb részeken vizenyős. A talaj laza homok.

53.) Rendes nyomtávú vasút

54.) Keskenyvágányú vasút A központ területén nincs.

55.) Társasgépkocsi járat

A tanyaközpontnak a baja–kecskeméti autóbuszjárat részére külön megállója van.

56.) Viziút, vizirakodó Nincsen.

57.) Öntözőcsatorna Nincsen.

58.) Posta

A tanyaközpont területén postamesterség van. A kézbesítést 2 postai kézbesítő végzi. A külterületi részekre a kézbestést 1 mezőőr végzi.

59.) Telefon

Telefon a postán kívül összesen 6 helyen van telefonállomás bevezetve (községi kirendeltség, szövetkezet, nemzeti vállalat és 3 magáncég).

60.) Villanyáram-szolgáltatás Lásd 46.) pontot!

61. Melléktelep Nincs, létesítését a kiküldött bizottság nem tatja szükségesnek.

Megjegyzés

A lakosság nagyobb része az újonnan földhöz juttatott, vagy a 9000 Korm. sz. rendelt alapján kishaszonbérletekhez juttatott. A lakosság nagy része a Gyümölcstermelő N. V. állandó alkalmazottja. [A] Tömegszervezetek jól működnek, az EFOSZ és MNDSZ szervezeteknek eddig külön tanyaközponti és üzemi csoportjai voltak, melyek a jövőben egyesülnek. A DÉFOSZ falusi és üzemi szervezete viszont a közelmúltban lett szétválasztva. [A] Párt- és kultúrélet fejlett, 3 kultúrterem van a tanyaközpont területén, melyből 2 az Állami Gazdaság kezelésében van. A nyár folyamán a Gyümölcsértékesítő N. V. vezetője mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokat tartott, melyet átlagban 100–110-en látogattak. Az előadás elméleti és gyakorlati volt. A Szabad Föld Téli esték állandó hallgatónak száma állandóan 200 fő körül mozgott. [A] Rádióelőfizetők száma 10, [a] Szabad Nép előfizetők száma cca 80, ezenkívül még más folyóiratok is járnak. A lakosság gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából nagy jelentősége van az állandóan fejlődésben lévő nemzeti vállalatnak.

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett 5203-37/1/1951. számú irat III. melléklete. Tizenöt oldalas, géppel írt, hitelesítés nélküli tisztázat.

A belügyminiszter leirata a községgé alakítandó

Ágasegyháza tanyaközpont igazgatási határainak megállapításáról

BELÜGYMINISZTER VI. Vörösmarty u. 32.

VII/3. Területszervezési és Településfejlesztési Osztály

5203-1-2/9/1951. VII/3.

Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága Elnökének

Kecskemét

A Minisztertanács – a Tanyai Tanács által fejlesztendő tanyaközpontul kijelölt – Kecskemét városhoz községhez tartozó Ágasegyháza nevű tanyaközpont községgé alakítását elrendelte.

A községgel kapcsolatos előkészítő munkák között, [az] első fontos feladat a megalakítandó új község igazgatási területének pontos megállapítása.

Ennek érdekében az új község igazgatási területének az anyaközség (város) területétől elválasztó általam tervezett határvonalát, illetőleg egész területét 1: 50 000 méretarányú térképvázlaton megjelöltem. A határvonalat részben, korábban a tanyaközpontba helyszíni tárgyalásra kiküldött tárcaközi bizottság által javasoltak figyelembe vételével állapítottam meg.

A szóban levő térképvázlatot 2 példányban (I. és II. sz. melléklet), valamint a tárcaközi bizottságnak fent említett helyszíni eljárása alkalmával készített jegyzőkönyvet (III. sz. melléklet), az alább részletezett eljárás és véleményes jelentéstétel végett megküldöm.

A végrehajtó bizottság elnöke bízza meg az igazgatási osztály területszervezési ügyeit intéző előadóját azzal, hogy a tanyaközpont területén működő helyi MDP-szervezet titkárának, DÉFOSZ titkárának, az érintett tszcs elnökének, az állami gazdaság felelős vezetőjének, valamint a tanyaközpont területén lakó községi tanácstagok bevonásával, a tervezett határvonalat együttesen vizsgálják meg és észrevételeiket foglalják jegyzőkönyvbe. Ezt a jegyzőkönyvet a megyei tanács vb igazgatási osztályának eljáró előadója jutassa el az érdekelt község (községek, város) tanácsa végrehajtó bizottságához, észrevételeik megtétele végett. A községi tanács végrehajtó bizottsága a jegyzőkönyv beérkezését követő legközelebbi végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalja meg a kérdést. A községi vb határozatát, valamint a tanyaközpont lakosságát képviselő – fenti – bizottság jegyzőkönyvét és a megküldött áttetsző papírra rajzolt térképvázlatot – a megyei tanyai előadó és a mezőgazdasági osztály egy előadójának láttamozása után – 1951. augusztus 10-ig terjessze fel hozzám.

Rendeletemben foglaltak végrehajtására megállapított határidő pontos betartására nagy súlyt helyezek. Az új községek működésének megkezdési időpontjának [sic!] rögzítettsége teszi szükségessé, hogy az előkészítő munkálatokat – a nagy jelentőségű mezőgazdasági munkálatok mellett – most kezdjük meg. Ha a munkák menete közben úgy látná, hogy a feladatok elvégzése határidőre nem történhetik meg, úgy a terv- és statisztikai osztályon működő tanyai előadót is vonja bele a munkába.

Szempontok a határvonal tervezett vizsgálatához:

1.) Megvizsgálandó, hogy az új községnek a térképvázlaton feltüntetett tervezett határvonala, mind a községgé alakítandó tanyaközpont és vonzási körébe tartozó, mind pedig az anyaközség (város) lakossága igazgatás, kulturális, szociális stb. érdekeinek megfelelő-e.

2.) Különös gonddal vizsgálandó az, hogy az új község tervezett határvonala nem vág-e ketté meglévő termelőszövetkezeti csoportot vagy állami gazdaságot, illetve szocialista mezőgazdasági szektor fejlődését nem gátolja-e.

3.) Abban az esetben, ha a bizottság vagy a község a tervezettől eltérő határvonalat hozna javaslatba, úgy annak vonala az áttetsző térképvázlaton, léptékhelyesen, elütő színnel feltüntetendő. (A léptékhelyes berajzolás a községnek az 5200-9/1949. számú rendeletemmel megküldött térképre való ráhelyezéssel történhetik meg.) A javasolt új határvonalnak a térképvázlaton való feltüntetésén kívül részletesen sorolja fel és ismertesse azokat az okokat és szempontokat, amelyek miatt a határvonal módosítását kívánatosnak és helyesnek, illetve a javasolt módosítást célszerűtlennek és szükségtelennek tartja.

4.) Az áttetsző papíron készült – s hozzám felterjesztendő – térképvázlaton fel kell ezen kívül tüntetni valamennyi, az új község igazgatási területéhez tartozó törzskönyvezett, valamint nem törzskönyvezett, de jelentősebb külterületi lakott helyet. (Ezeket a lakott helyeket a térképvázlaton ''o'' jellel kell megjelölni, a jelek mellett feltüntetve a lakott hely elnevezését is.)

5.) A vb elnöke a határmegállapítási munkák állását időnként ellenőrizze, hogy esetleges lemaradás esetében – a tanyai előadónak a bevonása iránt – időben intézkedhessék.

Budapest, 1951. július 13.

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett 5203-37/1/1951. számú irat. Kétoldalas, géppel írt, hitelesített kiadmány.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése

a községgé szervezendő Ágasegyháza

igazgatási határainak kialakítása tárgyában lefolytatott helyszíni vizsgálatról

5203-37/2/1951.

Tárgy: Ágasegyháza tanyaközpont községgé alakítása

R. sz.: 5203-1-2/9/1951. VII/3.

Csat.: 3 drb.

Belügyminisztérium VII/3. Területszervezési és

Településfejlesztési Osztályának

B u d a p e s t

Kecskemét városhoz tartozó Ágasegyháza tanyaközpont községgé alakítását megelőzően elrendelt helyszíni vizsgálat, a hivatkozott számú rendelettel leadott szempontok figyelembevételével és a megalakított bizottság közben jöttével megtörtént.

A vizsgálaton megjelent bizottsági tagok a Belügyminisztérium által kijelölt határt helyesnek találták és az ellen észrevétel nem hangzott el. Megállapítást nyert, hogy úgy a kijelölt terület, mint pedig a meghatározott határ minden vonatkozásban megfelel a községgé alakítandó tanyaközpont és vonzási körébe tartozó terület, mind pedig Kecskemét város lakosságának igazgatási, szociális, politikai, kulturális érdekeinek [sic!].

Megemlíti azonban a felvett jegyzőkönyv, hogy a kecskemét-fülöpszállási vasútvonaltól északra elterülő területét az ottani állami gazdaság ki akarja bővíteni, a jelenlegi határvonaltól északra Fülöpháza területéből az 52. sz. állami betonútig. Miután azonban a terjeszkedés mérvét és a területek pontos meghatározását most még nem tudja megadni, csatlakozunk az állami gazdaság és a bizottság többi tagjainak azon javaslatához, hogy a község határa változatlanul az maradjon, ami a térképen fel van tüntetve, és ha a terjeszkedés valóban megtörténik, a tényleges adatok alapján a szükséghez képest történjék meg a határkorrekció.

Kecskemét, 1951. évi augusztus hó 8.

[Olvashatatlan aláírás]

Cseh László

VB titkár h.

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett 5203-37/2/1951. számú irat. Egyoldalas, géppel írt, aláírással hitelesített tisztázat.

Ágasegyháza községgé alakításával kapcsolatos

előkészítő tárgyalás jegyzőkönyve

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült Kecskeméten 1951. évi október hó 2-án Ágasegyháza tanyaközpont községgé alakításával kapcsolatos előkészítő tárgyalásokról.

A tárgyalások október hó 1-jén folytak le, melyeknek célja 1952. január 1-jével történő községgé alakítás előkészítése, statisztikai adatok felvétele, határvonal megállapítása és az előkészítő munkálatok koordinálásának megbeszélése.

A tárgyalásokon a Belügyminisztérium részéről Lukácsy Róbert előadó, Vörös Lenke s. előadó, a Központi Statisztikai Hivatal részéről Horváth Lajos előadó, a megyei tanács részéről Laczi Pál főelőadó, Szappanos Jenő főmérnök és Mikus János műszaki rajzoló vettek részt. A helyszínen a minisztérium kiküldöttein kívül Kiss Györgyné kirendeltségi vezető, id. Vörös Gábor MDP titkár és Kollár József DÉFOSZ irodavezető vett részt a megbeszélésen.

A tanyaközpont lakossága nagy aktivitással kiveszi részét a községgé alakítást megelőző előkészítő munkálatokból. A pártszervezet már kialakított egy öt tagból álló községszervező bizottságot, amely nemcsak a községgé alakítás előnyeinek a tudatosításával, hanem a felmerülő konkrét ügyek megoldásával is foglalkozik. A községalakítás kérdését felszínen tartják és népnevelő munka a kapott irányelvek megfelelően folyt már eddig is.

Felmerül Ágasegyháza területének fülöpházi területekkel való kiegészítése. Ezzel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a területre az állami gazdaság kíván kiterjeszkedni, egyelőre azonban birtokteste még nincs. Egyébként is az állami gazdaság területe kialakulás alatt van és előreláthatólag teljes kialakulásáig területében, elhelyezkedésében komoly változások fognak történni. Ugyanakkor Fülöpháza község szocialista szektorainak földrajzi elhelyezkedése a bizottság előtt nem ismeretes és így nem tudtuk megállapítani azt, hogy a[z] 52-es számú betonúttól délre fekvő fülöpházi területeknek Ágasegyházához való csatolása nem befolyásolja-e hátrányosan a fülöpházi tszcs-k fejlődéseit. Tény, hogy Fülöpháza község nem fejlesztendő tovább, mivel a mezőgazdaságilag hozzá tartozó területek a környező fejlett és a most fejlesztendő központokból jól megművelhető[k]. Tehát a terület átcsatolásának kérdése párhuzamos Fülöpháza község felosztásának és megszüntetésének a kérdésével. Ez egyelőre nem időszerű és ezért az Ágasegyházához csatolandó terület átcsatolására egyelőre szükség nincs.

A megbeszélések során az 5203-1-2/9/1951.VII/3. B.M. sz. rendelettel megküldött határvonal tervezettől eltérően a bizottság Ágasegyháza községhatárát a kirendeltségi terület határvonalával egyező módon állapította meg. A határvonal ilyenformán Ágasegyháza puszta eddigi területével teljesen megegyezik. A belügyminisztériumi tervezettől az északi részen tér el, mégpedig úgy, hogy egy kb. 60 holdnyi háromszög alakú területrészt a városnál hagyunk vissza.

A bizottság az új községnek Kecskeméttől elválasztó határvonalát az 1881 évi régi birtokvázlatok, mégpedig a 176, 177, 178, 179, 180, 202, 203, 204, 205, 206, 224, 225, 226, 227, 228, 242, 243, 244, 245, 259, 260, 261, 262, 274, 275, és 276 szelvényei alapján írta le.

Az új határ a kecskeméti–fülöpházai határból a 21. sz. határdombnál indul ki és délkeleti irányban a 33034/1. hrsz. alatti dűlőút északkeleti oldalán halad. Majd enyhe töréssel délnek fordul, átvágja a 18811/3 hrsz. alatti kecskemét–fülöpszállási vasútvonalat és a 33034/2 és 33034/4 sz. út keleti oldalán egyenes irányban folytatódik a 33034/5 és 33034/6 sz. alatti út keleti oldalán. A 19049 sz. alatti dűlőutat keresztezve a határnál nem út mellett, hanem meglévő ingatlanok alábbi birtokhatárán vonul tovább délnyugati irányban. Az új község határát itt a következő helyrajzi számú ingatlanok képezik: 19057/3, 19057/5, 19057/4, 19057/2, 19059, 19060/1, és 19060/2 hrsz. E pontnál azután csatlakozik a határvonal a kecskemét–orgoványi határ 9. sz. határdombjához.

A fentiekben körülhatárolt község területe 9 644 kh 24 n-öl.

A terület művelési ágak szerinti megoszlása:

A területen 2061 lélek lakik 514 lakásban.

A község területén egyetlen törzskönyvezett lakott hely van: Ágasegyháza. Ez a Galambházi, Liptai, Pesres és Zsombos dűlőkből áll.

A tervezett határvonal mezőgazdasági szocialista szektor fejlődését nem gátolja, s ilyet nem is vág ketté.

Az érdekeltekkel folytatott közvetlen tárgyalás alapján a község nevéül Ágas, Ágasháza, Ágháza elnevezés hozható javaslatba.

A leendő új község területére kiterjedő hatáskörrel a város állandó jellegű igazgatási kirendeltséget létesített. A kirendeltség széles hatáskörű és jól működik, úgy hogy a lakosság számára az igazgatási igények kielégítésére a kirendeltség eddigi is megfelelő volt. A kirendeltség létszáma 4 fő. Városi lakásban vannak elhelyezve. [A] Tanácsháza építése a folyó évre van tervbe véve. Az építkezési anyagok egy része már megérkezett. A tanácsház építéséhez azonban még nem kezdtek hozzá. Az építkezés akadálya az volt, hogy a telkek nem voltak kitűzve. Ugyanez volt annak is az oka, hogy a magánépítkezés a tanyaközpont belterületén még nem történt, holott a lakosság már nagy érdeklődéssel várja a tanyaközpont kiépítését. Nemcsak lakóházépítési akcióba résztvevők, hanem egyéni építtetők is építkeznének igen nagy számban. Sokan a jövő évi építkezéssel számolva már most kezdik a vályogverést. A kirendeltség épülete kicsiny ugyan, de ideiglenesen megfelelő lesz a tanács befogadására.

A részletes adatfelvételezéseket a Központi Statisztikai Hivatal kiküldöttje végezte el. Az adatgyűjtőív másolatát közvetlenül a B.M. területszervezési osztályának fogja megküldeni.

K.m.f.

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett számnélküli irat. Kétoldalas, géppel írt, a résztvevők aláírásaival hitelesített tisztázat.

Adatfelvételi lap Ágasegyháza tanyaközpontról

9. A kitöltéssel kapcsolatos megjegyzések:

Selyemhegy környékén nagyarányú építkezés lesz 1952-ben, kb. 1 km-re a belterületnek tekintett részből.

10. Javaslat az újonnan alakítandó község ideiglenes nevére:

„Ágas”, „Ágháza”, „Ágasháza”

Budapest, 1951. okt. hó 6-án

Horváth Lajos sk.

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett számnélküli irat. Kétoldalas, géppel és kézzel írt másolat.

A belügyminiszter rendelete Ágasegyháza tanyaközpontnak

Ágasháza ideiglenes néven történő községgé szervezéséről

5203-2-2/9/1951.

1951.-VII/3.

MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK

Kecskemét

Pártunk és kormányunk fokozott figyelmet fordít a külterületeken, tanyaközpontokban élő nagyszámú dolgozó parasztság helyzetére. Lehetőségeket nyújt számukra, hogy községgé alakulva, gazdasági, kulturális, társadalmi színvonalukat fejlesszék és ezen keresztül a szocializmus építésében hathatósabban tudják részüket kivenni, mint jelenlegi helyzetükben.

A lakosság kérésének helyt adva előterjesztésemre a Minisztertanács az Alkotmány 29. §-a /2/ bekezdése, illetőleg az 1950: I. tv. 12. §-a alapján a Kecskemét községhez /városhoz/ tartozó Ágasegyháza nevű tanyaközpontnak és környékének önálló tanácsú községgé alakítását rendelte el.

A magam részéről az új községek megalapításának munkájára nagy súlyt helyezek, ezért felhívom Elnök Elvtársat, hogy az új község megszervezéséhez és további fejlődéséhez a megyei tanács végrehajtó bizottsága a legmesszebbmenő[bb] támogatást adja.

A minisztertanácsi határozat végrehajtásaként, a helyi tanácsokkal történt előzetes tárgyalás és egyes részletkérdésekre vonatkozóan azok álláspontjának figyelembevételével az alábbiakban rendelkezem:

1. Az új községet önálló tanácsú községgé kell szervezni és azt a kecskeméti járásba kell beosztani.

2. Az új község ideiglenes nevét Ágasháza névben állapítom meg, végleges nevét a község tanácsának és a járási, valamint a megyei tanács javaslatának meghallgatása után fogom megállapítani.

3. A községgé alakulás végrehajtásának időpontja 1952. évi január hó 1. napjában állapítom meg.

4. A község területét a következő leírással meghatározott és jelen rendeletem I. számú mellékletét képező, általam hitelesített 1:50 000 méretarányú térképvázlaton feltüntetett határvonal képezi. /Lásd a II. számú mellékletet képező határleírást./ A 4 példányban megküldött 1: 50 000 méretarányú térképvázlat 1 példányát jelen rendeletem mellett a megyei irattárban kell elhelyezni, 1 példányát a Megyei Földmérési Igazgatósághoz kell továbbítani, 1 példányát a megalakulásban elsősorban érintett Kecskemétanyaközségnek /anyavárosnak/, 1 példányát pedig a megalakuló új községnek kell megküldeni.

Az új község határvonalát a Megyei Földmérési Igazgatóság útján rögzíttetni kell. Ha az elválasztó határvonal a kitűzési eljárás során akkora mérvű módosítást szenved, hogy az 1:50 000 méretarányú térképen feltüntethető, úgy erről a vázlat felterjesztésével tájékoztasson. Megjegyzem, hogy csak jelentéktelenebb módosítás eszközölhető, és az is csak akkor, ha arra műszaki szempontok miatt van feltétlenül szükség.

A határvonal rögzítése után 5 200-9/1949.I/8. számú körrendeletemmel megküldött érintett községi, városi térképről az új község területét feltüntető térképrészt le kell választani és az említett számú körrendeletemben előírt műveleteket kell az új községnek történt átadás után elvégezni. /Felragasztás, felírás stb./

5. Az új községnek az előbbi pontban foglaltak alapján meghatározott területén a következő – 1951. évi helységnévtárba felvett – lakott helyek /illetőleg nem lakott területek megjelölésére szolgáló dűlők/ vannak:

Galambházi dűlő, Liptai dűlő, Peres dűlő, Zsombos dűlő.

6. A megalakuló községben és a csökkent lélekszámú anyaközség/ek/-ben /anyavárosban/ a tanács tagjainak és póttagjainak, valamint a végrehajtó bizottság tagjainak számát a 0390/1950. I/9. sz. rendeletemben közölt irányelvek alapján az illetékes járási, illetőleg megyei tanács határozza meg.

Az új község tanácsának tagjai, illetőleg póttagjai lesznek az anyaközség/ek/ /város/ tanácsainak azon tagjai és póttagjai, akik az új község területén laknak. A többi tagokat és póttagokat az 1950. I. tv., valamint az 1951. évi 23 tv. erejű rendelet alapján beküldeni /behívni/ és visszahívni.

Az anyaközségben /városban/ megüresedett tagsági helyekre elsősorban póttagokat kell behívni. Amennyiben ezek közül a megállapított létszám nem egészíthető ki, úgy a hiányzó tagokat és póttagokat a fenti törvény és törvényerejű rendelet értelmében kell behívni.

7. A végrehajtó bizottságot az új községi tanács első ülésén kell megválasztani.

Az új községi tanács és végrehajtóbizottság feladataira és működésére az 1950: I. törvényben, illetőleg a községi tanácsok működésének megkezdéséről szóló 254/1950. /X.21./ M.T. rendeletben és egyéb községi tanácsok működésével kapcsolatos rendelkezésben foglaltak az irányadók.

A végrehajtó bizottság megválasztásával az új község megalakultnak tekintendő.

8. Elnök Elvtárs gondoskodjék arról,

a. hogy az új község megalakulása folytán az anyakönyvi utasítás 4. §-a értelmében szükséges intézkedések foganatosítassanak,

b. hogy az új község hivatali szervezete létszámának megállapítása, illetőleg az anyaközség /város/ létszámának a fennálló rendelkezéseknek megfelelő, esetleg szükséges csökkentése, valamint a költségvetés elkészítése és az azzal összefüggő kérdések megoldása érdekében a pénzügyminiszterhez tegyen előterjesztést december hó 5-ig.

9. Elnök Elvtárs a községgé alakítással kapcsolatos teendők egybefogásával, koordinálásával, irányításával a megyei tanács V. B. igazgatási osztálya vezetőjét bízza meg és tegye felelőssé. A munkáknak a határidőre való végrehajtása, valamint a hatékonyabb ellenőrzés foganatosítása érdekében az anyaközségekkel készítessen részletes ütemtervet, amelynek 1 példányát a Belügyminisztérium VII/3. osztályának jelen rendeletem számára hivatkozással küldje meg. /Ha az új község több község, város határából tevődik össze, az ütemterveket koordináltassa. Az összefogó munkát annak a községnek, városnak kell végeznie, amelynek területén van a tanyaközpont./

Gondoskodni kell arról, hogy az új község működésének megkezdéséig az igazgatási, adózási, begyűjtési, közellátási stb. vonalon a szükséges összes intézkedések befejezést nyerjenek úgy, hogy zavar, bizonytalanság, vagy kiesés egyik vonalon se álljon elő.

10. Köz- és tűzrendészeti vonalon szükséges intézkedések, teendők elvégzésére a Belügyminisztérium közrendészeti és tűzrendészeti főosztályait egyidejűleg felhívtam.

11. Az új község működésének a megkezdését, valamint területének, lakosságának és lakóházainak pontos számát, illetőleg nagyságát, valamint a terület művelési ág szerinti megoszlását 1952. január hó 5-ig a Belügyminisztérium VII/3. osztályának jelenteni kell.

12. Gondoskodjék Elnök Elvtárs arról, hogy az alakuló tanácsülés megfelelő előkészítés után ünnepélyes keretek között történjék a Párt megyei, illetve járási bizottságainak bevonásával.

Az alakuló tanácsülés napját és idejét Elnök Elvtárs megfelelő időben jelentse a Belügyminisztérium helyi tanácsok főosztályának.

13. Személyzeti kérdés előkészítésére és megoldásának módjára külön rendeletben fogok intézkedni.

Ennek a rendeletnek 1 eredeti példányát az újonnan alakított község irattárában kell megőrizni, a mellékelten megküldött költségvetés elkészítésénél, létszám megállapításánál is felhasználható adatokat tartalmazó adatgyűjtő ívvel /III. számú melléklet/ és az új község általam megállapított határvonalát feltüntető 1: 50 000 méretarányú térképvázlattal együtt.

Fentiekről Elnök Elvtársat megfelelő további eljárás és a határidők szigorú betartása végett értesítem.

Budapest, 1951. november hó 21[-é]n.

Házi Árpád

belügyminiszter

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett 5203-37/3/1951. számú irat. Négyoldalas, géppel írt, hitelesített kiadmány.

Ágasháza község határvázlata

I. számú melléklet az 5203-2-2/9/1951 VII/3. számú rendelethez

A község határvázlata, 1951. november 16-i keltezéssel

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett 5203-37/3/1951. számú irat melléklete.

Ágasháza határainak leírása

II. számú melléklet az 5203-2-2/9/1951 VII/3. számú rendelethez

Ágasháza ideiglenes néven 1952. január 1. hatállyal megalakuló község határának leírása:

Az új határ a kecskeméti–fülöpházai határból a 21. sz. határdombnál indul ki és délkeleti irányban a 33034/1. hrsz. alatti dűlőú[t] északkeleti oldalán halad. Majd enyhe töréssel délnek fordul, átvágja a 18811/3 hrsz. alatti kecskemét–fülöpszállási vasútvonalat és a 33034/2 és 33034/4 sz. út keleti oldalán egyenes irányban folytatódik a 33034/5 és 33034/6 sz. alatti út keleti oldalán. A 19049 sz. alatti dűlőutat keresztezve a határnál nem út mellett, hanem meglévő ingatlanok alábbi birtokhatárán vonul tovább délnyugati irányban. Az új község határát itt a következő helyrajzi számú ingatlanok képezik: 19057/3, 19057/5, 19057/4, 19057/2, 19059, 19060/1, és 19060/2 hrsz. E pontnál azután csatlakozik a határvonal a kecskemét–orgoványi határ 9. sz. határdombjához.

Az új községnek Kecskemét várostól elválasztó határvonalak az 1881 évi régi birtokvázlatok, mégpedig a 176, 177, 178, 179, 180, 202, 203, 204, 205, 206, 224, 225, 226, 227, 228, 242, 243, 244, 245, 259, 260, 261, 262, 274, 275, és 276 szelvényei alapján készült.

Budapest, 1951. november hó 16.

BKML XXIII. 5. A 113-9/1952. számnál letett 5203-37/3/1951. számú irat melléklete. Egyoldalas, géppel írt, hitelesítés nélküli tisztázat.

A belügyminiszter rendelete Ágasháza község

végleges nevének megállapításáról és hivatalvizsgálat elrendeléséről

Előadó: Kolozsváry Vilmos

Járási Tanács Elnökének

Kecskemét

Részletesen tájékozódni akarok az 1952. január 1-[jé]vel megalakult új községek működéséről, ezért felhívom az alábbiakra:

A megalakult új községnél vizsgálja meg, hogy

1.) az anyaközség(ek), város a zavartalan működéséhez szükséges összes előirat anyagot, nyilvántartásokat átadták-e, és az anyagok átvételük után rendezve kerültek-e az irattárba, vagy az előadókhoz, vagy tárolási helyükre,

2.) Az ügyek iktatása, kezelése szabályszerűen és a csoportos iktatási rendszer szabályainak megfelelően történik-e.

3.) Az ügyek, vagy egyes ügyek intézésében van-e valamiféle fennakadás, ha igen, honnan adódik.

4.) A hivatali apparátus megfelelően és célszerűen van-e elhelyezve és az elhelyezéssel a tanácselnök jelentősége kellőképpen ki van-e emelve,

5.) az éberségi szabályokat betartják-e, mind az iratok elhelyezésében, mind pedig az elzárások tekintetében,

6.) a határvonal rögzítése a Megyei Földmérési Igazgatóság útján, valamint a kataszteri telekkönyv, birtokívek szétválasztása stb. megtörtént-e,

A fentiek kiderítése érdekében tartson részletes hivatalvizsgálatot és folytasson együttes értekezletszerű megbeszélést, kiértékelést az esetleges hibák kiküszöbölése, további teendők megtárgyalása céljából, valamint a hivatalvizsgálattal előtérbe nem került kérdések felszínre hozása végett a hivatali apparátus dolgozóival.

A megbeszélésbe a helyi pártszervezet titkárát, a DÉFOSZ elnököt, ha szocialista szektor van, a tsz vagy állami gazdaság képviselőjét és néhány tanácstagot is be kell vonni. A hivatalvizsgálatról és megbeszélésről jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat, valamint részletes kiértékelő tájékoztató jelentését a hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedési közlésével hozzám, egy másolati példányt pedig a megyei tanács igazgatási osztályához terjesszen fel 8 napon belül. Tegyen az ünnepélyes tanácsülés lefolyásával kapcsolatban is egyidejűleg részletes jelentést, amennyiben a megye felé eddig nem tette meg.

Szükség van még az új község végleges nevének megállapítására. A községgé alakítási alaprendeltem második pontjára is figyelemmel a végleges névre vonatkozóan tegyen az új község tanácsa javaslatot. A javaslatot a járási és megyei tanács végrehajtó bizottsága is vizsgálja felül és szintén tegyen javaslatot, a keletkezett iratokat pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága döntés végett terjessze fel. Miheztartás végett a végleges név javaslatba hozásával kapcsolatban megjegyzem a következőket:

Amennyiben különösebb ok nincs az ideiglenes név megváltoztatására azt kell végleges névként is lehetőleg javaslatba hozni. Ez különböző okokból célszerű megoldás, többek között azért is, mert az új község ideiglenes néven lett közhírré téve.

Az új név javaslatba hozásánál, de a régi név megtartásánál, felülvizsgálatánál is figyelni kell arra, hogy az [a] történelmi vagy [a] földrajzi, vagy [az] egyéb helyi szempontnak (dűlőnév stb.) megfeleljen.

Arra is kell törekedni, hogy olyan név ne kerüljön előtérbe, amely egyező vagy hasonló más meglevő község nevéhez, amely általános, vagy indokolatlanul venné fel történelmi személyek vagy eszmék neveit (pl. Dózsafalva, Szabadságfalva, Békefalva stb.).

A javaslatba hozott névvel, vagy nevekkel kapcsolatban az Országos Községi Törzskönyvbizottság véleményét is ki fogom kérni és az összes szempontok mérlegelésével fogom döntésemet meghozni.

A végleges névre vonatkozó tárgyalásokat úgy kell ütemezni, hogy azok február hó 10-ig hozzám a megyei tanácson keresztül megérkezzenek. Befejezésül közlöm, hogy jelen rendeltem másolatát tájékoztatás, ellenőrzés és miheztartás végett a megyei tanács igazgatási osztálya vezetőjének is megküldtem.

Budapest, 1952. január 16.

BKML XXIII. 5. 113-9/1/1952. Kétoldalas, géppel írt, hitelesített másolat.

Az Ágasházi községi tanácsnál megtartott hivatalvizsgálat jegyzőkönyve

Jegyzőkönyv

Készült 1952. január 24-én Ágasházán a Községi Tanács VB. hivatalos helyiségében

Az e napon megtartott hivatal vizsgálat alkalmával.

Jelen vannak: A Kecskeméti Járási Tanács VB Elnöke megbízásából Baksa András előadó, Losonci József Ágasházi községi tanács vb elnöke, ifj. Vörös Gábor a helyi MDP szervezet titkára, Kollár József DÉFOSZ titkár, Dóka András, a Szabad Május 1. Tszcs elnöke, Kovács Sándor, az Állami Gazdaság helyettes vezetője, Joó József tanácstag, Faragó Júlia tanácstag, B. Tóth Pál tanácstag, Bertcsik Ilona vezető nyilvántartó és Vígh József hivatalsegéd.

A Járási Tanács kiküldötte a hivatali vizsgálatot levezette és a következőket állapította meg:

1.) A Kecskeméti Városi Tanács VB-a, az új Községi Tanács zavartalan működéséhez szükséges összes előiratanyagokat és nyilvántartásokat átadta, de az átvett iratok anyagok [sic!] csak részben kerültek rendezve az irattárba, illetve tárolási helyükre. Az a[nya]k[öny]vi ügyiratok, Magyar Közlönyök, a Rendeletek Tára rendezve és sorszám szerint irattározva. Míg a Hg. ügyiratok és az általános igazgatási ügyiratok rendezetlenül nagy összevisszaságban hevernek az iratszekrényben, illetve tárolási helyükön.

2.) Az ügyek iktatása és annak kezelése szabályszerűen és a csoportos iktató számrendszer szabályainak megfelelően történik. Itt csupán a bizalmas elnöki iktatónál nincs az új csoportos iktatórendszer és annak szabályainak megfelelően felfektetve [sic!], az elnök egy kis füzetben iktat. Erre vonatkozóan a járási kiküldött a kellő útmutatást megadta.

3.) Az egyes ügyek intézésében van fennakadás, így a fakitermelési engedélyek kiadásánál, valamint a gazdalajstrom felfektetésénél van nagy lemaradás, ennek fő oka, hogy a községi tanács nem rendelkezik kellő és megfelelő munkaerővel, az adófizetésnél van az a fennakadás, hogy nincs adófizetési csekklap, ezzel ideiglenesen úgy segítettünk, hogy az adózók az adójukat a községi tanács közig[azgatási]. letét számlájára fizetik be. A hibák onnan adódnak, hogy sem pénzügyi, sem pedig közig. szakelőadójuk nincsen.

4.) A hivatali apparátus nem megfelelő helyen van elhelyezve és nem célszerű. A hivatali helyiség két kisebb szobából áll, az egyik kis szobában van az elnök és a titkár, míg a másik szobában a nyilvántartók és [a] hivatalsegéd, ugyanitt fogadják a feleket is, így a tanácselnök jelentősége nincs kellőképpen kiemelve. Más hivatali helyiségbe való áthelyezés ügy folyamatban van [sic!].

5.) Az éberségi szabályokat csak az iratok elhelyezése és annak tekintetében, valamint azok elzárása tekintetében betartják, azonban a személyi leigazolásokat elmulasztják, a vizsgálat napján a járástól kiküldött két elvtársat sem, azonkívül a tűzoltóságtól kint járt elvtársakat sem igazolták le. Ennek a hibának a megszüntetése érdekében a községi tanács vb elnökét a helyszínen tájékoztattuk és figyelmeztetve lett.

6.) A határvonal rögzítése a Megyei Földmérési Igazgatóság útján megtörtént, a kataszteri telekkönyv, a birtokívek szétválasztása mind a mai napig nem történt meg, az utóbbi igen hátráltatja a munkát különösen a gazdalajstrom felfektetésénél, ami most van folyamatban és határidős, úgyszintén nem kapta meg a községi tanács az adófőkönyvet, ami az adófizetést nagymértékben hátráltatja. Az ebadó-nyilvántartás megvan, de nincs felfektetve az ez évi kivetési lajstrom, ennek megszüntetése érdekében a mezőőrök 10 napon belül az összeírást elvégzik, és így a kivetés meg fog történni.

A jelenlévők együttes értekezletén megállapították, hogy a jelenlegi tanácsháza a mai követelményeknek, annak kicsiny volta miatt nem megfelelő és a soron levő, valamint a megnövekedett feladatokat ilyen szűk helyiségben a községi tanács apparátusa feladatát ellátni nem tudja, és együttesen kérik az illetékes hatóságot a Belügyminisztériumot, hogy a már folyamatban lévő és épülő tanácsháza mielőbbi befejezéséhez úgyszintén az ezzel járó szolgálati lakások befejezéséhez hozzájárulni szíveskedjék.

Úgyszintén kérik [a] jelenlévők a Belügyminisztérium illetékes osztályát, hogy a jelenlegi községi létszámot, ami 4 fő, 8 főre felemelni tekintettel, hogy a község szétszórt tanya-rendszerű, nehezebben szervezhető, és nehéz átfogni, a lakosság létszáma 2780 fő, ha figyelembe vesszük az 1 hivatalsegédet, ami jelenleg engedélyezve van, akkor nem képes feladatát ellátni ilyen nagy tanya-rendszerű községben [sic!]. Úgyszintén nincsen pénzügyi szakelőadója sem a helyi tanácsnak, ennek tudható be a pénzügyi vonalon az eddigi kisebb lemaradás, de ez később még nagyobb lemaradást fog előidézni.

Mivel a hivatalvizsgálattal előtérbe nem került kérdéseket most letárgyalta áttért az új község végleges [nevének] megállapítására.

A jelenlevők valamennyien helyeslik az ideiglenes község nevét és a végleges község nevét valamennyien „Ágasháza” néven javasolják és kérik a felsőbb hatóságot, hogy ezen a néven hagyja jóvá, a bizottság tagja a végleges név megállapításánál figyelemmel volt a község földrajzi fekvésével, és annak történelmi és egyéb szempontoknak is megfeleljen.

A javaslatot egyhangúlag és helybenhagyólag elfogadták és javasolják.

Mivel más letárgyalásra napirendi pont nem volt a községi tanács vb elnöke az együttes értekezletet bezárja.

K.M.F.T.

BKML XXIII. 5. 113-9/2/1952. Kétoldalas, géppel írt, a fentiek aláírásaival hitelesített tisztázat.

A belügyminiszter leirata Ágasháza község

végleges nevének megállapításáról

Ügysz: 111-2-1/6/1952.

Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága Elnökének!

Kecskemét

1952. január 1-jével Ágasháza ideiglenes néven megalakult község tanácsának végrahjtó bizottsága 1952. év január hó 22-én tartott ülésén hozott határozatával a község végleges nevéül Ágasháza nevet javasolta.

Bács-Kiskun megye tanácsának végrehajtó bizottsága 1952. évi február hó 9-én kelt 113-11/4/1952. III. szám alatti jelentésével a községi tanácsnak a község végleges nevére vonatkozó határozatát jóváhagyta.

A fentiek figyelembevételével és az Országos Községi Törzskönyvbizottságot is meghallgatva Ágasháza ideiglenes nevet viselő község végleges nevét Ágasegyháza névben állapítom meg.

Felhívom, hogy a község végleges elnevezésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg.

Budapest, 1952. június 11.

BKML XXIII. 5. 113-9/4/1952. Egyoldalas, géppel írt, hitelesített kiadmány.

Jegyzetek