Múltbanéző 5. (1)
HORNYIK JÁNOS (1812-1885) KÖNYVTÁRA
200 éve, 1812. október 13-án született Kecskemét múltjának, történetének első hiteles közreadója. Négy kötetben írta meg Kecskemét város történetét[1] (1711-ig terjedően), mindegyik kötetben számos oklevél szövegét közölte. A történeti források felkutatását, megmentését, közreadását tekintette élete fő hivatásának.
Az elemi és a helybeli hatosztályos gimnázium kiváló eredménnyel történt elvégzése után a csizmadia iparos apa, Hornyik Ádám, a bölcsészeti tanfolyamra, Pestre küldte fiát felsőbb fokú tanulmányok folytatására. Csak néhány évet foglalkozhatott tanulmányaival, tüdőbaja miatt otthoni ápolásra szorult. Felgyógyulása után az ifjú Hornyik nem ment vissza tanulmányait folytatni, 1834-ben Kecskemét város szolgálatába állt mint írnok gyakornok. Lelkes munkája - tanulmányait magánszorgalommal folytatta -, jó íráskészsége, pontossága révén fokozatosan emelkedett a hivatalnoki ranglétrán. 1836: rendes állású írnok, 1843: levéltárnok, 1844: aljegyző, 1848: főjegyző, 1851: járásbírósági ülnök, 1855: levéltárnok, 1861: főjegyző 1883-ban történt nyugdíjazásáig.[2]
Hornyik János portréja
Élete során folyamatosan gyűjtötte a Kecskemét történetére vonatkozó adatokat, felkutatta a távoli levéltárakban őrzött, Kecskemétről is hírt adó okleveleket, a város levéltárában rendszeres, alapos kutatást folytatott. 1848-ban jelent meg első történeti munkája: „Ráczok a kurucz világban” címmel, amelyet több tanulmány követett.[3]
Horváth Döme ügyvéd, majd országgyűlési képviselő barátja és a korabeli történetírók, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, Gyárfás István hatására és ösztönzésére fogott hozzá Hornyik Kecskemét történetének tudományos igényű megírásához. A várostörténet 3. kötetének megjelenése után a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező tagjává választotta. 22 évig volt a város főjegyzője. Közben a városmonográfián kívül megírta - az akkor Kecskeméthez tartozó - Pusztaszer történetét, részt vett a város első hírlapjának, a Kecskeméti Lapoknak 1868. október 3-ai megindításában, majd szerkesztésében is. Rendszeresen jelentek meg a lapban történelmi tárgyú cikkei és a helyi közéletet foglalkoztató témákkal kapcsolatos tárcái. 1883 februárjában - 71 évesen - kérelmezte nyugdíjazását. A város főispánja - nyugdíj megszavazása mellett - örökös tiszteletbeli jegyzővé nevezte ki Hornyik Jánost. Nyugdíjazását követően is igyekezett a város történetét tovább írni. Késői terveinek megvalósítását betegsége, majd halála - 1885. október 8. - akadályozta meg.
Hornyik János nem gyűjtött vagyont. Ingatlanait (házát, 50 hold szentkirályi földjét) még életében két lányának adta. Egyedül csak könyvtáráról tudott végrendelkezni. Végrendeletében saját műveinek általa birtokolt példányait Kecskemét városnak ajánlotta fel, hogy az eladásukból befolyó összegből egy városi tisztviselői nyugdíjalapítványt hozzanak létre. Könyvtárát pedig két kiskorú unokájára, Tasi Józsefre és Harkay Józsefre hagyta egyenlő arányban.
Az 1887. december 27-én - Dömötör Sándor királyi közjegyző által - lefolytatott hagyatéki tárgyaláson a könyvekről felvett hagyatéki leltár 1-5. tételét, Hornyik János saját műveit: Kecskemét város története oklevéltárral 1. kötet 292 db, 2. kötet 336 db, 3. kötet 428 db, 4. kötet 638 db és Pusztaszer története 242 db a városi tisztviselői nyugdíjalap javára 375 forint 10 krajcár - leltári becsértékben - átadták a városnak. Az unokáknak jutott könyvek értékét fejenként 77 forint 80 krajcárban állapították meg.[4]
A gyermekek gyámja, Harkay József a történetíró könyvtárát felajánlotta a városnak megvételre.[5] A városi tanács 1888. február 20-án tartott ülésén Tóth István tanácsnok elnöklete alatt bizottságot hoztak létre (tagok: Zombory László tiszti főügyész és ifj. Bagi László főjegyző) a könyvtár megvizsgálására, és kimondták: „amennyiben azok megvételét célszerűnek látnák, a kiskorúak gyámjával, azok értéke felett megállapodásra jutván, eljárásukról tegyenek jelentést”.[6] A bizottság 1889. szeptember 3-ával készítette el jelentését a tanácsnak:
„Ami a vételre felajánlott könyveket illeti a becsatolt két rendbeli összeírás szerint a könyvek száma 450 db nagyobb részben történeti munkák és vegyes tartalmú tudományos folyóiratok, továbbá törvénykönyvek - van néhány kevésbé értékes könyv is, melyeknek értékét sem vettük fel. A könyvek nagyobb része bekötve és tiszta állapotban van, eltekintve a könyvek bekötési és beszerzési árátul a könyvek értékét 300 forintra tesszük, melyet a kiskorúak gyámjai Tassy Pál és Harkay József urak is elfogadtak.
Tekintve, hogy a városi közönség levéltárában, már ez idő szerint is sok értékes könyv van, melyeket újabb beszerzésekkel szaporítani, és úgy hisszük ha alkalmas helyiség lesz, a levéltártól elkülönítve, külön könyvtárt fog a városi közönség felállítani, az árvaszék felhívása alapján Hornyik János hagyatékához tartozó könyvek a megállapított becsárban a városi közönség általi megvételét véleményezzük.
Kecskemét, 1889. szeptember 3-án.
Tóth István tanácsnok
Ifj. Bagi László főjegyző
Zombory László tiszti főügyész”[7]
A tanács 1889. szeptember 9-én tartott ülésén tárgyalta meg a jelentést, s határozatban mondta ki: „.tekintve, hogy a városi levéltárban már ez idő szerint is értékes könyvek vannak, melyeket a vételre felajánlott értékes könyvekkel jelen esetben csekély áldozattal (300 forint értékben) szaporíthat, a városi tanács a felajánlott könyvtár megvételét pártolólag a bizottsági közgyűléshez beterjeszti.”[8]
A város törvényhatósági bizottsága 1889. szeptember 20-án 198. közgyűlési szám alatt tárgyalta Hornyik János könyvtára ügyét, és jóváhagyta a tanács döntését, a város részére 300 forintért megvették a könyveket.[9] Balla János levéltárnokot utasították a könyvek átvételére, aki újra leltározta a könyveket.[10] A leltár szerint 186 mű (437 kötet) képezte Hornyik János könyvtárát.
Nézzük, milyen könyvekből állt a 19. századi „helytörténész” könyvtára! A könyv már a 19. század elején viszonylag olcsó portéka volt, ezért lényegében az egyéni mentalitás, szellemi irányultság szabta meg, hogy az írástudók közül ki mennyi könyvet vásárolt, mekkora könyvtárat tartott fenn.
Hornyik könyvtárát vizsgálva megállapítható, hogy a leltározás során felvett jegyzék (ceruzás) és a Balla János által felvett is pontatlan, nem tüntették fel a könyvek megjelenésének helyét, idejét. Sokszor pontatlanul írták össze a szerzők nevét (a Balla-féle jegyzéken teljesen hiányzik), vagy a mű címét. A 186 folyamatos sorszámozással készült könyvjegyzékben két külön szám alatt Hornyik saját művei (Kecskemét története, oklevéltárral I-IV. és Pusztaszer története) voltak felvéve. Ezt levonva 184 művet kapunk. Egy könyvnek azonban nem volt sorszáma, ezt hozzáadva 185 műről beszélhetünk. 25 tételt tesznek ki a folyóiratok (történelmi és tudományos) és törvények, ha ezektől eltekintünk, a művek száma 160 marad. Ez a könyvtár egy 19. századi városi vezető hivatalnok műveltségének megállapításához talán, szakmai érdeklődésének megállapításához azonban mindenképpen megbízható adalékul szolgál.[11]
A 160 mű több mint fele (87) történeti tárgyú, 13 vallási, teológiai (nagyrészt viszont egyháztörténeti), hat jogtudománnyal, öt filozófiával, egy politikával foglalkozó kiadvány.(112 mű, az összesnek 70%-a.) Jelentős részükre hivatkozik Hornyik várostörténeti munkájában, tehát olvasta, használta őket. Hornyik érdeklődött kora történetíróinak munkái iránt. Ez abból is kitűnik, hogy nem egy könyvet találunk olyat, amely az ő várostörténeti munkájának megjelenése után keletkezett. Három lexikon és nyolc nyelvkönyv, szótár is szerepel a jegyzékben. Természettudományi, főleg geográfiai tárgyú mű 18 volt könyvtárában. Ezeket szintén használta történetírói munkája során. Szépirodalmi tárgyú mű mindössze 11 volt Hornyik birtokában, ezek nagy része klasszikus, ókori szerzők munkája. Teljesen hiányoznak a 19. századi magyar irodalom képviselőinek művei, nincs egy kötet Csokonai, Kölcsei, Vörösmarty, Petőfi, de még Katona József munkái közül sem. Megvan viszont Toldy Ferenctől „A magyar költészet kézikönyve”, és még hat egyéb irodalomtudománnyal kapcsolatos mű. Fentieken túl csak két gyakorlati tárgyú könyv (Leroy-Beaulieu: „Pénzügytan”, és Butsch Ferenc: „Betegek könyvetskéje”) alkotta Hornyik hátrahagyott könyvtárát. Egyértelműen a történelem uralta Hornyik könyvtárát tárgyi szempontból. Mondhatnánk, hogy talán egyoldalú volt a műveltsége, ha nem tudnánk, hogy minden szabad idejét, egész életét Kecskemét múltjának, történelmének feltárása, kutatása, közzététele motiválta. Ezeket a könyveket a keze ügyében akarta tudni, hogy munkája során bármikor levehesse saját polcáról. Bizonyosan használta a városi levéltár könyvtárát, amelyben szép számmal voltak történelmi tárgyú könyvek, s amelyek a városi könyvtár alapját képezték, de kölcsönözhetett a Kaszinó könyvtárából is. Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy csupán a könyvtára alapján nem lehet egyértelmű véleményt kialakítani egy személy műveltségére vonatkozóan.
Az alábbiakban közöljük Hornyik János halála után felvett könyveinek jegyzékét. Mivel a jegyzéken nem tüntették fel sem a megjelenés helyét, sem évét, szögletes zárójelben szerepeltettük az általunk ismert első megjelenés helyét és idejét. Sajnos, nem minden birtokában volt folyóirat évköre ismert, és előfordult olyan mű is, amelynek adatait nem találtuk.
Az előzék lapon írás tanuskodik a könyv tulajdonosáról
Néhány kötet
Hornyik János könyvtára
„1. | Cantu Caesar: Világtörténelem [1-12 köt. 1858.] |
2. | Csató Pál [Szerk.]: Tudománytár 1836. [Az Akadémia lapja] |
3. | Luczenbacher János [Szerk.]: Tudománytár (értekezések) |
4. | Almási Balogh Pál [Szerk.]: Tudomány és Literatura [?] |
5. | Gyulai Pál [Szerk.]: Budapesti Szemle 1873-1882 |
6. | Csengery Antal [Szerk.]: Budapesti Szemle 1857-1863 |
7. | Toldy Ferenc [Szerk.]: Új Magyar Múzeum 1850-1855 |
8. | Curtius Ernő: A görögök története [I-VI. Bp., 1875-1880. ford. Fröchlich Róbert.] |
9. | Macaulay: Anglia története [Ford. Csengery A. 1875.] |
10. | Magyar Akadémia Almanach 1863-1882 |
11. | Magyar Lexicon |
12. | Lewes György Henrich: A philosophia története [Bp., 1876.] |
13. | Toldy István: A rómaiak története [Írta: Theodor Mommsen, ford.:Toldy István] |
14. | Thaly Kálmán [Szerk.]: Századok [?] |
| Szilágyi Sándor [Szerk.]: Századok [?] [összesen 14 kötet] |
15. | Ribáry Ferencz: Világtörténelem [Bp., 1879.] |
16. | Kossuth: Irataim az emigrációból [1-3. kötet, 1859-1862 közötti idő, Bp., 1880.] |
17. | Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára [I.-IV., Pest, 1851.] |
18. | [A zichi és vásonkeői] Gr. Zichy család idősb ágának okmánytára [1-5.köt. 1871-1888.] |
19. | Szalay László: Magyarok története [Magyarország története I-VI., Lipcse, 1852.] |
20. | Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában [Bp., 1886.] |
21. | Gr. Teleky István [József]: Hunyadiak kora Magyarországon [I-V., XII. Pest, 1852-1857.] |
22. | Pray György: Historia Regum Hungariae [I-III. Buda, 1801.] |
23. | Spányik Glycerius: Historia Regum Hungariae [Compendium Historiae Regni Hungariae I.-II. Pest, 1828.] |
24. | Palugyay Imre: Magyarország legújabb leírása [Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása I-IV., Pest, 1852-1855.] |
25. | Duncker Miksa: Az ókor története [I-IV. Bp., 1875-78.] |
26. | Szilády Áron és Szilágyi Sándor [Szerk.]: Török-magyarhoni emlékek [1872-ig 9 kötet jelent meg.] |
27. | VII. Pius pápasága [Füssy Tamás, I.- II. Bp., 1876.] |
28. | Füssy Tamás: IX. Pius pápasága [Bp., 1878-1880] |
29. | Hellwald Frigyes: A Föld és népei [Bp., 1879-1881] |
30. | Magyar Encyclopaedia [I-IX. rész] |
31. | Czuczor Gergely és Fogarasi János: Magyar nyelv szótára [I-VI., 1862.] |
32. | Jerney János: Keleti utazás[a] [Pest, 1851.] |
33. | Ziegler Anton: Vaterlandische Immortellen. [Wien, 1838.] |
34. | Újabbkori ismeretek tára [Szerk.: Pákh Albert,I.-VI., 1855.] |
35. | Gr. Eszterházy Miklós munkái [Pest, 1852.] |
36. | Cserei Mihály históriája 1661-1711 (újabb nemzeti könyvtár) [Pest, 1852.] |
37. | Listi László munkái (újabb nemzeti könyvtár) [Pest, 1855.] |
38. | Kormánylap (1850) [Magyarországot illető Országos törvény- és Kormánylap] |
39. | Gr. Mikó Imre [Szerk.]: Erdélyi történelmi adatok [Kolozsvár, 1859-1866] |
40. | Gr. Bethlen Miklós önéletírása [két kötet. Bp.-i Szemle IV.1858.] |
41. | Erdélyi János: Sárospataki füzetek [?] |
42. | Köváry László: Erdély történelme [I-VI. Kolozsvár, 1859-1866] |
43. | Dr. Kokovai Alajos: Természetrajza (átdolgozta: Dr. Dékány Rafael) |
44. | Hatvani [Horváth] Mihály: Rajzok a magyar történelemből [Történelmi zsebkönyv, Pest, 1859.] |
45. | Bajza József: Világtörténet [I. A hajdankor, Pest, 1845-1847] |
46. | Verancsics Antal összes munkái: Magyar történelmi emlékek [II. köt. Közli Szalay László és Venzel Gusztáv, Pest 1857-1875] |
47. | Hatvani [Horváth] Mihály: Magyar történelmi okmánytár [I-IV. Pest, 1857-1859.] |
48. | Venczel Gusztáv: Magyar történelmi emlékek |
49. | Leroy-Beaulieu Pál: Pénzügytan [1877.?] |
50. | Toldy Ferenc: Magyar költészet kézikönyve [a mohácsi vésztől a jelenkorig, 1-5. köt. Pest, 1876.] |
51. | Frankl [Fraknói] Vilmos: A magyar nemzet története [I-III. Pest, 1872-1874] |
52. | Nisard Dezső : A francia irodalom története [Bp., 1878.] |
53. | Magyar Tudományos Academia történelmi bizottsága „Magyar történelmi tár” [?] |
54. | Nisard Dezső: Tanulmányok a Renaissance és a Reformatio korából. Erasmus - Morus Tamás - Melanchton [Ford. Vajda János, Bp., 1875.] |
55. | Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia [Pest, 1854.] |
56. | Boissier Gaston: Cicero és barátai [2. kiadás 1874.] |
57. | Kemény János Erdélyi fejedelem önéletleírása [Kiadta Szalay László Pest, 1856.] |
58. | Müller Miksa újabb felolvasásai a Nyelvtudományról [Ford. és bev. Simonyi Zsigmond, Bp., 1876.] |
59. | Hunfalvi Pál: Magyarország Ethnographiája [Bp., 1876.] |
60. | Carlyle Tamás: A francia forradalom [1-3. köt., Ford.: Baráth Ferenc, Bp., 1875-78.] |
61. | Katona István: Historia Metropolitonae Colocensis Ecclesiae [Kalocsa, 1800] |
62. | Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története [Pest, 1867.] |
63. | Salamon István: Két magyar diplomata a XVII. századból [Pest, 1867.] |
64. | J.C. Bluntschli: Az általános államjog és a politika története [I-II. Bp., 1875-76.] |
65. | Sir Maine Sumner Henrik: A jog őskora [Ford., bev. Pulszky Ágost, Bp., 1875.] |
66. | Carrara Ferencz: A büntető jogtudomány programja [Bp., 1878.] |
67. | Horváth Mihály: Magyarország történelme [I-VI. köt., Pest, 1860-63.] |
68. | Virág Benedek: Magyar századok [IX-XIII. Buda, 1808., 2. kiadás 1811.] |
69. | Dr. Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában [I. Bp., 1881.] |
70. | Zádori János: Spanyol-út 1868. [Pest, 1869.] |
71. | Gneist Rudolf: A jogi állam [Bp., 1875.] |
72. | Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek [Pest, 1865.] |
73. | Dr. Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez [Bp., 1878.] |
74. | Danieli: Premontreiek |
75. | Magyar Levelestár XVI. századból 1504-1560, közli: Szalai Ágoston [Négyszáz magyar levél a XVI. sz.-ból. 1504-1560. Pest, 1861.] |
76. | Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után [Pest, 1846-48.] |
77. | Keresztesi József Naplója [Pest, 1869.] |
78. | Barra István: Növénytan [Pest, 1841.] |
79. | Latin-magyar és magyar-latin szótár [?] |
80. | Márton István: Latin-magyar-német lexikon [1791.] |
81. | Vögelin Salamon: Jézus története és a keresztény egyház eredete. [Ford. Dömötör Bertalan, Kecskemét, 1872.] |
82. | Maszlaghy Xaver Ferenc: Dél-Franciaországból úti vázlatok [Bp., 1875.] |
| Gr. Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról, Kézikönyv [mezei gazdák, erőtulajdonosok és kertészek használatára. Bp., 1874.] |
83. | Podhradszky József: Béla király névtelen jegyzője [Buda, 1861.] |
84. | Titus Lucretius Carus: Tanköltemény [Epikurosz tanításának összefoglalása barátja, Memmius praetor részére.] |
85. | Udvardy Ignácz: A protestantismus köztörténeti fejleménye, [különös figyelemmel Magyar- és Erdélyországra, Veszprém, 1847.] |
86. | Thierry Amade: Attila fiai és utódai történelme [Pest, 1865.] |
87. | Borda István: Pest megye természettani leírása [?] |
88. | Horváth István: Rajzolatok a magyar nemzet legrégebbi történetéből [Pest, 1825.] |
89. | Bajza József: Új Plutarch, vagy minden korok és nemzetek leghíresebb férfiai és hölgyeinek arcz- és életrajza [Buda, 1845-1847] |
90. | Deák Farkas: Gr. Csáky István életrajza [Adatok a nagy Csáky István életéből. Bp., 1877.] |
91. | Pór Antal: Aeneas Sylvius II. Pius pápa [Élet- és korrajz. Bp., 1880.] |
92. | Vass József: Erdély a Rómaiak alatt [Kolozsvár, 1863.] |
93. | Zádori János: Egyiptom. Úti vázlatok [a legújabb kútfők nyomán. Bp., 1874.] |
94. | Volney, [Konstantin Ferenc]: Az igaz vallás. és a természet törvényei (magyarosítás Szalkay Gergely) |
95. | Phaedri: Fabulorum Aesopiarum |
96. | Budai Ésaiás: Magyrország históriája [Debrecen, 1805., 1808., 1812., Pest, 1833.] |
97. | Ballagi Mór: A protestantizmus harcza az ultramontanismus ellen [Pest, 1867.] |
98. | Palugyay Imre: A Kapcsolt Részek (Slavonia-Croatia) történeti- s jogviszonyai Magyarországhoz [Pozsony, 1863.] |
99. | Werbőczy István: Hármaskönyv |
100. | Toldy István: Elmélkedések az egyházi reformról [Lipcse, 1868., 3. kiadás, Lipcse, 1870.] |
101. | Tárkányi Béla József költeményei [a költő arczképe- és életrajzával Toldy Ferenctől. Pest, 1857.] |
102. | Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály [XVII. századi író] élete és munkái [Bp., 1875.] |
103. | Szilágyi Ferenc: Klio. Historiai zsebkönyv I-III. [Kolozsvár, 1832., 1833., 1836.] |
104. | Ausztriai általános polgári törvénykönyv [Bécs, 1853.] |
105. | A hagyatékok tárgyalása [? Brzezina Frigyes, ford. Matics Imre, Pozsony, 1853.] |
106. | Pesty Frigyes: A perdöntő bajvívások története Magyarországon [Pest, 1867.] |
107. | Holle [Philipp Joseph]: Mythologia [Buda, 1798.] |
108. | Galgoczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiaja [Pest, 1876-77.] |
109. | Dr. Vernesz Krizosztom: Győr megye és város egyetemes leírása |
110. | Rómer Flóris: A régi Pest [Pest, 1873.] |
111. | Gyárfás István: A Jászkúnok története [I-IV. köt., Kecskemét, 1870-1885.] |
112. | Kelemen Kajetán: A Jászkun redemptio története és fejlődése a jelen korig [Szeged, 1877.] |
113. | Kisfaludy Társaság évlapjai [? 1840-1846 között, majd 1860-1940-ig jelentették meg.] |
114. | Balla Gergely: Nagykőrösi krónika [Kiadta Szabó Károly és Szilágyi Sándor, Kecskemét, 1856.] |
115. | Ideiglenes polgári perrendtartás [1852.] |
116. | Birányi Ákos: Pesti forradalom [Pest, 1848.] |
| Sz[okolay] I[stván]: Szláv törekvések és magyar elem [Pest, 1850.] |
117. | Halász Géza: Magyar orvosok és természetvizsgálók gyűlése 1847. [Orvosi Tár] |
118. | 1836/48-i törvényczikkek |
119. | 1865/68-i törvényczikkek |
120. | 1869-70-i törvényczikkek |
121. | 1871-i törvényczikkek |
122. | Feldbausch és Süpfle: Görög olvasókönyv [Pest, 1854.] |
123. | Rónay Jáczint [Szerk.]: Magyar Tudományos Akadémia értesítője [?] |
124. | Szokolay Hártó János: [Szabadalmas] Kecskemét városának történetirati ismertetése [Kecskemét, 1846.] |
125. | Hornyik János: Kecskemét város története |
| 1. kötet 292 db |
| 2. kötet 336 db |
| 3. kötet 428 db |
| 4. kötet 638 db |
126. | Hornyik János: Pusztaszer története 242 db |
127. | Franczia forradalom története [?] |
128. | Történettudományi pályamunkák [Kiadja a magyar tudós társaság. 1841.] |
129. | Horváth Péter: De initiis jazygnum et Cumanorum [„Commentatio de initiis, ac majoribus, et Cumanorum, eorumque constitutionibus.” Pest, 1801. - Magyarul: Értekezések a kúnoknak és jászoknak eredetekről. Pest, 1823.] |
130. | Kézai Simon: De origine Hungarorum [?] |
131. | Horváth István: A szlavinokról, azaz: kérkedőkről, a trójai háborútól első Jusztinianus császárig [Pest, 1844.] |
132. | Honké Márton [Martin Honki]: Liber de Bizantinarum rerum scriptoribus grecis |
133. | Istvánfy Miklós: Historia Regni Hungarici [Magyarország története. Ford.: Vidovich György. Debrecen, 1867-71.] |
134. | Cornides David [Danielis]: Vindiciae Anonymi de Belae Regis Notarii [Buda, 1802.] |
135. | Rimelyi Károly: Capitulum insignis Ecclesiae Collegiatae Posoniensis [Pozsony, 1880.] |
136. | Szirmay Antal: Hungaria in parabolis (sive commentarii in adagia et dicteria Hungarorum) [Buda, 1804.] |
137. | Szirmay Antal: Notitia historica comitatus Zempleniensis. [Buda, 1804.] |
138. | Csevapovich Gergely: Synoptico-memorialis catalogus observantis minorum provinciae S. Joannis a Capistrano olim Bosniae argentinae. [Buda, 1823.] |
139. | Horváth István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről figyelem gerjesztésül értekezik. [Pest, 1820.] |
140. | Horányi Elek: De Sacra Corona Hungariae [et Regibus eadem redimitis commentarius. Pest, 1790.] |
141. | Leschka István: Elenchus vocabulorum Europaeorum imprimis slavicorum magyarici usus .[Buda, 1825.] |
142. | Márton István: Német Grammatica [kiadatott 1792.] |
143. | Kiss Bálint: Magyar régiségek [Pest, 1839.] |
144. | Nagybányai Perger Ferencz [János]: A magyar és hazája régenten [Pest, 1831.] |
145. | Tomory Szabó Sándor: Szentírásmagyarázattan alapvonalai [Kecskemét, 1843.] |
146. | Tatai András: Görög nyelvtan [Kecskemét, 1841.] |
147. | Dugonics András: Etelka [Pozsony és Kassa, 1788.] |
148. | Adelung Christof: Grammatica Theodisca scholis conscripta [1798.] |
149. | Bertalanffy Pál: Világnak két rendbéli rövid ismerete [Nagyszombat, 1757.] |
150. | Kecskemét város törvényhatóságának szervezete [1872. ?] |
151. | Kecskemét város szabályrendelete az árva- és gyámhatóság gyakorlata s árvaszéki eljárás tárgyában. [Kecskemét, 1872.] |
152. | Virág Benedek: Két elmélkedés Fleury Klaudius apátúr egyházi historiájából [Buda, 1806.] |
153. | Bernáth Antal: Franciaország első forradalmi története [?] |
154. | Montesquieu: Elmélkedés a rómaiak nagyságáról és hanyatlásának okairól [1734-ben jelent meg, magyarul többször is.] |
155. | Mitterpacher Lajos: Historia Naturalis |
156. | Schematismus cleri arche-dioecesis Colocensis et Bacsiensis 1845. |
157. | Schematismus Cleri arche-disoecesis Agriensis 1846. |
158. | Igazság pajzsa [?] |
159. | S. Edmund Lumines: Synopsis |
160. | L[ucius] M. Anna[eus] Seneca rhetorica swasoriae ac controversiae cum Declamacirum excreptio |
161. | Arithmetica [?] |
162. | Kalendariom 1808. |
163. | Richter Antal - P. Ovidus Nasonis Quae supersunt [Lipcse, 1828.] |
164. | C.H. Reise: Eutropii breviarium Historiae Romanae cum fragmentis |
165. | Quinti Horatii Flacci: Opera |
166. | C. Valerii Catulli: Carmina |
167. | Propertius Carmina |
168. | G. Svetoni Tranquilli opera |
169. | P. Vergilii Maronis opera |
170. | M. Valerii Maronis opera |
171. | Albii Tibulli Carmina |
172. | Imádságos könyv |
173. | Schematismus arche dioecesis Agriensis 1810. |
174. | Butsch Ferenc: Betegek könyvetskéje [?] |
175. | Pomponici Melae de Situ orbis |
176. | Szalkay Antal: Blumauer uterus Virgilicte Eneassa |
177. | Pontani John. Isaac-Lucii Annaei Flori Rureum Romanorum |
178. | Historia Animalium |
179. | Hazai okmánytár (5, többi hiányzik) |
180. | Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula: Hazai oklevéltár 1234-1536 |
181. | Szilágyi Sándor: A Rákócziak kora Erdélyben [Pest, 1868.] |
182. | Aristoteles Nikomachoshoz czímzett Ethikája: Fordította Haberern Jonathan [Pest, 1873.] |
183. | „Történelmi tár” évnegyedes folyóirat kiadja a Magyar Történelmi Társulat (hiányos) |
184. | Ó és Új Szövetségi Szentírás |
185. | Ezer egy éjszaka - Arab regék [?] |
186. | Korán (Török szentírás) [?]”[12] |
(17.) Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára [I.-IV., Pest, 1851.]
(80.) Márton István: Latin-magyar-német lexikon [1791.]
(124.) Szokolay Hártó János: [Szabadalmas] Kecskemét városának történetirati ismertetése [Kecskemét, 1846.]
(108.) Galgoczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiaja [Pest, 1876-77.]
Hornyik János neve a címlapon
(129.) Horváth Péter: De initiis jazygnum et Cumanorum [„Commentatio de initiis, ac majoribus, et Cumanorum, eorumque constitutionibus.” Pest, 1801. - Magyarul: Értekezések a kúnoknak és jászoknak eredetekről. Pest, 1823.]
A fenti kötetben szereplő 1802-es keltezésű térkép
Jegyzetek
[1] Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. Első kötet. Kecskemét, 1860.; Második kötet. Kecskemét, 1861.; Harmadik kötet. Kecskemét, 1862.; Negyedik kötet. Kecskemét, 1866.
[2] PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Hornyik János életútja. In: Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. Az I. kötet latin nyelvű okleveleinek magyar fordítása. Szerk.: Péterné Fehér Mária. Kecskemét, 2011. 7-26. o.
[3] Hornyik János munkái (összegyűjtötte Péterné Fehér Mária). In: Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral. Az I. kötet latin nyelvű okleveleinek magyar fordítása. Szerk.: Péterné Fehér Mária. Kecskemét, 2011. 7-26. o.
[4] Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban BKML) XIV. 66. Hornyik János kecskeméti főjegyző hátrahagyott iratai (a továbbiakban: XIV. 66.). (1. doboz).
[5] BKML XIV. 66. Hornyik János könyvtárának megvásárlása (1. doboz).
[6] BKML IV. 1908/a. Kecskemét város Tanácsának iratai. Tanácsülési iratok (a továbbiakban: IV. 1908/a.). Tanácsülési jegyzőkönyv, 1888. február 20.
[7] BKML XIV. 66. Hornyik János könyvtárának megvásárlása. 10.996/1889. sz. iktatott irat. (1. doboz)
[8] BKML IV. 1908/a. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1889. szeptember 9.
[9] BKML IV. 1903/a. Kecskemét város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1887-1889. 198/1889. közgyűlési szám, 1148-1150. oldal. Az árvaszék átvette a 300 forint kezelését a kiskorúak javára. XIV. 66. 14.602/1889. iktatószám.
[10] BKML XIV. 66. Hornyik János könyvtárának megvásárlása. 14.602/1889. sz. (1. doboz)
[11] Nyilvános városi közkönyvtár még nem volt ebben az időben Kecskeméten. A városban működött középiskoláknak, egyházaknak, egyesületeknek (pl. Kaszinó) azonban már szép könyvtáraik voltak. Hornyik a városi levéltár könyvtárát is használhatta, amely több értékes történelmi művel rendelkezett.
[12] BKML XIV. 66. Hornyik János könyvtárának megvétele (1. doboz).
