Múltbanéző 18. (4)

A KECSKEMÉTI BELTERÜLETI KERESZTEK

TÖRTÉNETE 1848 ÉS 1948 KÖZÖTT

Bevezetés – a keresztállítás magyarországi hagyományairól röviden

Magyarországon gonoszűző célzattal már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időkben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy a kőkeresztek építésének költségét viszonylag könnyen viselni tudja. Ezért különösen sok útszéli keresztet állítottak a 19. század második felében. A ma álló keresztek többsége ebből az időből való.

A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy többségét nem az egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségeiket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A szentelés nagy ünnepséggel, a helyszínen bemutatott misével és prédikációval történt. Legtöbben fogadalomból, hálából emeltettek keresztet házuk előtt, birtokuk végében, illetve útkereszteződések mellett. Az ilyen kereszteket legtöbbször arról a személyről vagy családról nevezte el a nép, aki állíttatta. Néha az egyéni áldozatkészség kevésnek bizonyult, ezért több ember, esetleg az egész faluközösség adakozására volt szükség egy-egy kereszt felállításához. A keresztek egy része régi sorscsapások emlékét idézi. Ez gyakran elnevezésükben is tükröződik, így például van „pestisköröszt”, „sáskajáró köröszt” stb.

A falubeli és határbeli keresztek gondozása, tisztítása, virágozása az alapító család, vagy ennek kihalása, esetleg elköltözése után a környéken lakók feladatává vált. Leginkább asszonyok, lányok viselték gondját a kereszteknek. Általában szombati napon vittek hozzájuk virágot, halottak napján pedig gyertyát égettek a tövükben.

Az útszéli feszület tisztelete és megbecsülése általánosnak mondható a magyar katolikusság körében. A kereszt előtt elhaladó férfiak rendszerint megemelték kalapjukat, a nők pedig keresztet vetettek. Egyéni ájtatosságként sokszor előfordult a kereszt előtti magányos imádkozás. Néha több asszony vagy egy egész rózsafüzér-társulat együtt kereste föl a keresztet, hogy koszorút helyezzenek el rajta, és elé térdelve – többek között – esőért könyörögjenek.

Fontos szerep jutott a nép vallásos életében azoknak a kereszteknek, amelyek a búcsújárások útvonalába estek. Ezeket a búcsúsok énekkel és imákkal köszöntötték, így hagyományos megállói, állomásai lettek a zarándokutaknak.[1]

A Kecskemét belterületén megtalálható keresztek története, a kutatás szempontjai

A kecskeméti keresztek története is igazodik a fentiekben leírtakhoz, legkorábbi belterületi keresztünk 1848-ból, míg legkésőbbi, talán, ha így mondhatjuk, a kommunista hatalomátvételt megelőző korszak lezárását jelentő keresztünk pedig 1948-ból való, így utazásunk egy pontosan 100 éves időszakot ölel fel.

A kereszteket időrendi sorrendben, rövid szempontrendszer alapján, szép montázsképpel illusztrálva szeretném bemutatni.

A keresztek történetének feltárásához segítségül hívtam a korabeli sajtóanyagot is, azonban ilyen vonatkozású cikket, tudósítást csak kevésszer találtam. A sajtóhivatkozásokon túl a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának közigazgatási iratanyagában is fellelhető néhány keresztállításhoz kapcsolódó irat, hiszen azokat szabályszerű eljárás keretében engedélyeztetni kellett a korabeli elöljárósággal. A keresztállítás sok esetben építési, tulajdonjogi és útszabályozási kérdéseket vetett fel, amelyeket a kihelyezés előtt konkretizálni kellett. Ennek ellenére tapasztalatként elmondható, hogy a keresztállítások töredékére kértek csak engedélyt. Az írásban taglalt keresztek mintegy negyedére vonatkozóan találtam iratanyagot, többségüket tehát engedély és előzetes bejelentés nélkül állították fel.

A fent említett iratanyag érdekes betekintést ad a tekintetben is, hogy a kőkereszteket sokszor, ahogy több esetben fogalmaznak „rozoga fakeresztek” helyére állítják, így a kőkeresztek helye sok esetben több évszázados keresztek kegyeleti helyét jelölheti.

Érdekes, hogy a városkép átalakulásával a kereszteket is sokszor áthelyezték, eredeti helyüket csak az iratanyagból avagy sajtóforrásból lehet felderíteni.

Az egyes keresztekről részletesebben

I. A Budai út–Ladánybenei út kereszteződésében található kőkereszt

Pontos helye: Budai út–Ladánybenei út kereszteződése

Készítője: nincs megjelölve

Állításának időpontja: 1848. április 27.

A kereszt állítói: nincs megjelölve

A kereszt külső jegyei: Magassága 4 méter, homokkőből faragták, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Annak képe függ itt, akit a szeretet a halálba vitt. 1848. április 27.”

Egyéb információk: Ez a kereszt a legrégebbi, ma is álló kereszt a városban.[2]

II. A Vasútkertben, a Rákóczi út végén található kőkereszt

Pontos helye: a Rákóczi út végén, a Vasútkertben

Készítője: nincs megjelölve

Állításának időpontja: 1850 körül

A kereszt állítói: nincs megjelölve

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 6 méter, mészkő, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Ember kerüld a rosszat, és keress engem, mert csak általam üdvözülsz.”

Egyéb információk: Vélhetően az egyházközség állíttatta fel, nem találhatók rajta az anyagi áldozatvállalók nevei, egykor a Kőrösi kapuban állhatott. Áthelyezésére 1945 augusztusában kerülhetett sor, hogy a vasútkertben felállított szovjet obeliszk hatását ne zavarja. A keresztet 2004-ben újították fel a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztkörének segítségével.[3]

III. A Dunaföldvári út 68. szám alatt található fakereszt

Pontos helye: Dunaföldvári út 68. szám, az út jobb oldalán

Készítője: Palotás Imre

Állításának időpontja: 1869

A kereszt állítói: Pataki István, Tóth Julianna, Palotás Imre

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, fából faragták, Krisztus alakja alumíniumból készült.

A kereszt felirata: „Isten dicsőségére emeltette Pataki István s Tóth Julianna 1869. május, Palotás Imre Cs.”

Egyéb információk: A kereszt szerény, a népművészet eszközeivel készült, talán egyik utolsó fakeresztje Kecskemétnek. 2007-ben újították fel a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztkörének segítségével, felszentelését Bábel Balázs érsek végezte.[4]

IV. A Nyíri úton, a domb után található kőkereszt

Pontos helye: a Nyíri úton, a domb után

Készítője: nincs megjelölve

Állításának időpontja: 1882

A kereszt állítói: Kalocsai István és neje, Hegedűs Anna

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Én vagyok az út, igazság és élet. Ember keress engem és kövess. Bennem üdvöt és örök boldogságot lelsz. Csak szívből higygy [sic!], remély[sic!] és szeress. Az Isten dicsőségére állíttaták: Kalocsai István és neje Hegedűs Anna, 1882.”

Egyéb információk: Eredetileg a Nyíri út és a Mária köz találkozásánál állították fel, azóta mintegy 1300 méterrel kintebb jött a beépített terület határa, az eredeti helyétől most kb. 300 méterrel kintebb található. A feszületet 2007-ben restaurálták.[5]

V. A Belső-Szegedi út és Kinizsi utca sarkán található kőkereszt

Pontos helye: a Belső-Szegedi út és a Kinizsi utca sarkán

Készítője: nincs megjelölve

Állításának időpontja: 1892

A kereszt állítói: Király Sándor és neje, Gyurkó Mária

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 4 méter, mészkő, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Ezen keresztet emeltették a Szt. Háromság egy Isten dicsőségére Király Sándor és neje Gyurkó Mária 1892.”

Egyéb információk: Az első kereszt, amelynek felállítása kapcsán a levéltár közigazgatási iratanyagában irat lelhető fel. A korabeli tanácsnoki irat Király Sándor keresztállítási szándékát így részletezi: „Király Sándor 8tized 217 sz. a. lakos vörös márványból egy keresztet óhajt készíttetni és azt a rávágyon kívül a hízlalótelep mellett levő befásított térnek a város felőli sarkán a szegedi út mellett akarná leállíttatni.” A kereszt tehát vélhetően az eredeti helyén áll, érdekesség azonban, hogy a vörös márvány mára teljesen színét vesztette, hisz a kereszt napjainkban fehér.[6]

VI. Az egykori kis katolikus temetőben található kőkereszt

Pontos helye: A kereszt egykor a már felszámolt kis katolikus temető Mátyás téri oldalán állt, ma a Kecskeméti Köztemető kis katolikus temetőre emlékező emlékparcellájában található meg.

Készítője: Muth testvérek, Kecskemét

Állításának időpontja: 1894 májusa

A kereszt állítói: Szabó Ferenc és neje, Borsodi Eszter

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, vörösmészkő, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Jézus, Mária dicsősségére emeltették Szabó Ferenc és neje Borsodi Eszter hitvespárok. S ti mindnyájan kik átmentek az úton, figyelmezzetek, és lássátok / Hogy van-e nagyobb fájdalom/ Mint az én fájdalmam. 1894ik május hóban.”

Egyéb információk: A kereszt egykor a Budai úti kis katolikus temetőben állt. 2007 októberében egy rendkívül erős szélviharban még eredeti helyén ledőlt és összetört. Rendbetételének és újraállításának költségét Négyesy László kereszteslovag, a főplébánia képviselőtestületének tiszteletbeli tagja vállalta fel. A Budai úti temető felszámolásakor az újraalkotott keresztet is a köztemetőbe szállították. A kis katolikus temető emlékére a köztemetőben emlékparcellát létesítettek, és a felújított keresztet az emlékparcella központi helyén állították fel. 2010. október 30-án, halottak napja előestéjén szentelte fel a 2009-ben felszámolt „kis katolikus” temető emlékparcelláját és a felújított keresztet Dr. Jeney Gábor katolikus plébános.[7]

VII. A Halasi úti kiskertek buszmegállónál található kőkereszt

Pontos helye: a Halasi úti kiskertek buszmegálló

Készítője: Ziceler Ferenc kőfaragó, Süttő

Állításának időpontja: 1894. július 30.

A kereszt állítói: Juhász István

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, vörösmészkő, Krisztus és Szűz Mária alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Ezen szent keresztet emeltette a Szentháromság egy Isten dicsőségére és az útonjáróknak lelkük épülésére Juhász István, 1894. július 30-án.”

Lentebb még a következő intelmet olvashatjuk: „Akik mindnyájan, kik az utakon, ahol mentek, figyelmezzetek és lássátok, ha vagyon e fájdalom, mint az én fájdalmam.”

Egyéb információk: A feszület egykor a Kecskemét–Kiskőrös–Bugac keskeny nyomtávú vasút Rávágy téri megállója mellett állt. Mivel a vasútállomás csak 1928-ban épült fel, régen a Halasikapuval szemben állhatott. A feszület jelenlegi helyére 1961-ben került a leninvárosi lakótelep építkezésének megkezdésekor.[8]

VIII. A Batthyány utca elején, a Rávágy téri virágárus közvetlen közelében található kőkereszt

Érdekesség, hogy a fenti kereszttel szinte 100%-ban megegyező felirattal egy szép új kereszt található a Batthyány utca elején, a Rávágy téri virágárus közvetlen közelében. Ezt a keresztet 2009–10-ben állíttatta újra a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztköre, vélhetően a VII. pontban részletezett kereszt emlékére és mintájára, korábbi helyétől nem messze, új keresztként.[9]

IX. A Felsőcsalános 112. szám mellett, a Dunaföldvári út jobb oldalán található kőkereszt

Pontos helye: a Felsőcsalános 112. szám mellett, a Dunaföldvári út jobb oldalán

Készítője: Dóczi Antal kőfaragó, Jászberény

Állításának időpontja: 1895

A kereszt állítói: Hajagos László és neje, Dégi Julianna, valamint Kállai Mihály

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus és Szűz Mária alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Az Isten dicsőségére állíttatták Hajagos László és neje, Dégi Julianna és Kállai Mihály, 1895.”

A feszület lábazatának hátsó oldalán még az alábbiak olvashatók: „A helyit atta[sic!] Szentgyörgyi Ferencz 10 Fr.ér [sic!]”

Egyéb információk: A keresztet 2009–10-ben újították fel a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztkörének segítségével.[10]

X. A Kuruc téri parkban található kőkereszt

Pontos helye: Kuruc téri park

Készítője: nem ismert

Állításának időpontja: 1896

A kereszt állítói: Szabó János és neje, Kis Erzsébet

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5,5 méter, mészkő, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Jézus Krisztus, az isteni megváltó dicsőségére és a keresztény hívők épülésére Szabó János és neje, Kis Erzsébet emeltették Magyarország fennállásának ezredik évében, 1896.”

Egyéb információk: Az e keresztre vonatkozó irat is fellelhető a levéltárban. Ez alapján kijelenthető, hogy anyaga „vörös márvány” és egy „rozzant fakereszt” helyére állították. A telepítés műszaki előírásait egy helyen az alábbiak szerint részletezik: „Az alapzat jó téglából készítendő vízhatlan mészhabarcsba fektetve, kellő mélységgel és mérettel bírjon. A kereszt felállítása, valamint az alapozási és egyéb munkálatok ehez[sic!] értő szakemberrel végezendők.”[11]

XI. A Bodzai és Juhász utca sarkán található kőkereszt

Pontos helye: a Bodzai és a Juhász utca sarkán

Készítője: Ziceler Ferenc kőfaragó, Süttő

Állításának időpontja: 1899

A kereszt állítói: Özvegy Ifjabb Csák Józsefné Bencsik Magdolna

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „A teljes Szentháromság nevében, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, és a hívek lelki épülésére! Emeltette az üdv eme jelvényét 1899. évben: Bencsik Magdolna, özv. Ifj. Csáki Józsefné.”

Egyéb információk: A kereszt állítására vonatkozó iratanyag rendelkezésre áll a levéltárban. E szerint özvegy Csáki Józsefné Bencsik Magdolna erre vonatkozó kérelmét követően engedélyt kapott arra, hogy a „mellékelt vázrajzon kitüntetett helyen egy kő keresztet állíttathasson fel…”. A keresztet 2004–5-ben újították fel a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztkörének segítségével.[12]

Özvegy Csáki Józsefné Bencsik Magdolna kérelme és a helyszín kijelöléséről szóló hivatalos jelentés
(HU-MNL-BKML-IV.1908.b. 5130/1899)

XII. A Szélmalom csárdánál található kőkereszt

Pontos helye: a Szélmalom csárda melletti körforgalomnál, az út szélén

Készítője: nem ismert

Állításának időpontja: 1902

A kereszt állítói: Szabó József és neje, Kerekes Anna

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Istennek Szent Báránya már feláldoztatott. Megváltónk hagyománya így végre hajtatott. Háláljuk jóvoltodat Kegyelmes Istenünk. Atyai áldásod add ezzel megnyernünk. Isten dicsőségére emeltették Szabó József és neje, Kerekes Anna 1902.”

Egyéb információk: A keresztállítók személye és a felirat teljesen megegyezik a XVI. pontban bemutatott úgynevezett „Szabó-féle” kőkereszttel. A keresztet 2018-ban újították fel az itt lévő körforgalom kiépítésekor.[13]

XIII. Kitérő a „Szomorú” vagy „Guggoló Jézuska” szobra kapcsán

Pontos helye: a Dunaföldvári út bal oldalán, a Sasfészek Fogadó parkolójában

Készítője: Rotfeld Ignác sírkőgyára, Kecskemét

Állításának időpontja: 1902

A szobor állítói: Szabadszállási István és neje, Zsámboki Anna

A szobor külső jegyei: Magassága kb. 4 méter, mészkő, a fájdalmas Krisztust ábrázolja ülő testhelyzetben.

A szobor felirata: „Emeltette Szabadszállási István felesége Zsámboki Erzsébet 1902.”

Egyéb információk: Felszentelte Bogyó Pál pápai prelátus és Tóth Kálmán segédlelkész 1902 húsvéthétfőjén. Eredetileg az M5-ös autópálya nyomvonalának közepén állt az emlékoszlop. Az autópálya építése előtt, 1988-ban áthelyezték, majd egy bevásárlóközpont építése miatt a távolabbi, Kadafalvára vezető út mellé, egy eldugott helyre került. Végül 2008-ban a Porta Egyesület kezdeményezésére, Fellegi Tamás kőfaragómester felújítása után visszakerült az eredeti helyétől néhány méter távoságra, a Sasfészek Étterem közvetlen közelébe. A „gondolkodó” pózban ülő Krisztus fején töviskoszorú, testét lazán általvetett lepel borítja. Jobb kezét arcához emeli. Ehhez kapcsolódik a környékbeliek hajdani mondása: „Akkor lesz vége a szocializmusnak, ha a Búsuló Krisztus kezet vált...”. Az archív képeken látható, hogy egy egyik karját letörték.[14]

XIV. A Széles köz és a Hetényegyházi út találkozásánál található kőkereszt

Pontos helye: a Széles köz és a Hetényegyházi út találkozásánál

Készítője: nem ismert

Állításának időpontja: 1903

A kereszt állítói: Vágójárás, Szarkás, Úrihegy és Széktó hegyközségek lakói, szőlősgazdái

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 6 méter, vörösmészkő, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Édes Jézus, szenvedésed áldásit add meg nekünk. És leginkább életünknek végóráján légy velünk. Szent kereszted győzedelme nyisson utat az egekbe megtérő híveidnek. E keresztet állíttatták az Isten dicsőségére a Vágójárás, Szarkás, Úri és Széktó hegyközségek birtokosai és a mellékrészekből hozzájárult jó hívek, 1903.”

Egyéb információk: A levéltárban fellelhető iratanyag szerint a megjelölt hegyközségek, birtokosok és hívek nevében Kovács Sándor és Dunai Kálmán terjesztett elő kérvényt, „…mivel hogy szándékunk van, a kunszentmiklósi úton, a szélesköz kezdeténél levő üres téren, az Isten dicsőségére egy kőkeresztet állítani…”.[15]

Kovács Sándor és Dunai Kálmán kérvénye
(HU-MNL-BKML-IV.1908.b. 1577/1903)

XV. A Vacsihegy 99. számú telek mellett, a Ceglédi út bal oldalántalálható kőkereszt

Pontos helye: a Vacsihegy 99. számú telek mellett, a Ceglédi út bal oldalán

Készítője: Kühlmayer Ferenc kőfaragó, Kecskemét

Állításának időpontja: 1904

A kereszt állítói: Idősebb Keresztes István és Hajagos Terézia

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Ezen keresztet Isten nagyobb dicsőségére állíttatták id. Keresztes István és Hajagos Terézia, 1904.”[16]

XVI. A Szentháromság temetőbentalálható „Szabó-féle” kőkereszt

Pontos helye: Szentháromság temető

Készítője: nincs információ

Állításának időpontja: 1904

A kereszt állítói: Szabó József és Kerekes Anna

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, szürkegránit, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Istennek Szent Báránya már feláldoztatott. Megváltónk hagyománya így végrehajtatott. Háláljuk jóvoltodat Kegyelmes Istenünk. Atyai áldásod add ezzel megnyernünk. Isten dicsőségére emeltették Szabó József és neje, Kerekes Anna 1904.”

Egyéb információk: Ugyanaz a hitvespár állította fel és ugyanazzal a szöveggel, mint a XII. pontban részletezett keresztet, csak nem vörösmészkőből. A levéltárban fellelhető iratanyag alapján a kereszt először a Vásári nagy utcán (mai Petőfi Sándor utca) állt egy régebbi fakereszt pontosan be nem azonosítható helyén, majd a városkép változásával, a térség átépítését követően került új és egyben mai helyére a Szentháromság temetőbe, vélhetően 1907 és 1910 között, a Csabai-féle Mária-szobor áthelyezésével párhuzamosan. A keresztet közadakozásból 2020-ban újították fel.[17]

XVII. A lajosmizsei vasút és a dunaföldvári út sorompójánál, a Botond utca végéntalálhatókőkereszt

Pontos helye: a lajosmizsei vasút és a dunaföldvári út sorompójánál, a Botond utca végén

Készítője: Rotfeld Ignác kőfaragó üzeme, Kecskemét

Állításának időpontja: 1907

A kereszt állítói: „Egy hitvespár”

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 6 méter, szürkegránit, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „A felfeszített Úr Jézus dicsőségére mély hálából emeltette egy hitvespár, 1907.”

Egyéb információk: A feszületet védő díszmű kovácsolással készített vasrácsot Reiszmann Márton helyi lakatosmester készítette. A keresztet 2005-ben újították fel a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztköre segítségével.[18]

XVIII. A Mária-kápolna előtt, az arborétumban található kőkereszt

Pontos helye: A Mária-kápolna előtt, az arborétumban

Készítője: nincs információ

Állításának időpontja: 1909. május 3.

A kereszt állítói: Lajos József és neje, Farkas Erzsébet

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 6,5-7 méter, gránit, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „A felfeszített Jézus Krisztus a világ megváltója dicsőségére és tiszteletére ezen keresztet emeltették Lajos József és neje, Farkas Erzsébet, 1909. május hó 3-án.”

Egyéb információk: A kereszt 3000 korona adományból készült el. Révész István prépost-plébános szentelte fel 1909. május 16-án. A kereszt lábazatán a Mária-kápolna sorsát szívén viselő Balázs Gergely piarista atya emlékére 2021-ben egy emléktáblát helyeztek el a rá jó szívvel emlékező katolikus hívek.[19]

XIX. A Halasi út 8-as kilométerköve mellett, a Törökfái vasúti megálló közelében található kőkereszt

Pontos helye: a Halasi út 8-as kilométerköve mellett, a Törökfái vasúti megálló közelében

Készítője: nincs információ

Állításának időpontja: 1920

A kereszt állítói: Csősz József és neje, Borbély Margit és családjaik

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „E szent keresztet állíttatták az Úr Jézus dicsőségére Csősz József és neje, Borbély Margit és családjaik 1920.”

Egyéb információk: A fellelhető iratanyag és helyszínrajz szerint a keresztet a „haleszi iskolához vezető düllő út közepén” kérték felállítani. Ma is eredeti helyén áll.[20]

A Halasi úti kereszt helyszínrajza
(HU-MNL-BKML-IV.1908.b. 12 428/1920)

XX. A Halasi út és Citromfű utca találkozásánál található kőkereszt

Pontos helye: a Halasi út és Citromfű utca találkozásánál

Készítője: nincs információ

Állításának időpontja: 1922

A kereszt állítói: Bodri Béni és neje, Virágh Teréz gyermekeikkel, Bénivel és Imrével

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus és a Szűzanya alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „E szent keresztet emeltette a Szentháromság egy Isten dicsőségére és az úton járóknak lelkük üdvösségére Bodri Béni és neje, Virágh Teréz, gyermekeikkel, Béni és Imrével 1922-ben.” Lentebb az alábbiak olvashatók: „Oh, ti mindnyájan, kik az utakon által mentek, figyelmezzetek és lássátok, ha vagyon e fájdalom, mint az én fájdalmam.”

Egyéb információk: A keresztet 2006–7-ben újították fel a Design Kft. segítségével.[21]

XXI. A Belsőnyír 150. szám alatti porta közelében, a Budai út bal oldalán a benzinkút mellett található kőkereszt

Pontos helye: a Belsőnyír 150. szám alatti porta közelében, a Budai út bal oldalán a benzinkút mellett

Készítője: nincs információ

Állításának időpontja: 1923

A kereszt állítói: Özvegy Ifjabb Balogh Jánosné Dékány Jusztina

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, mészkő, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Ezen emléket felajánlottam Beteg ágyamban Isten tiszteletére. Az Úristen meghallgatta könyörgésemet. Az Isten dicsőségére emeltette özv. ifj. Balogh Jánosné Dékány Jusztina 1923.”

Egyéb információk: A keresztet 2006-ban újították fel.[22]

XXII. A hetényegyházi római katolikus templom előkertjében található kőkereszt

Pontos helye: a hetényegyházi római katolikus templom előkertje

Készítője: Rotfeld Ignác kőfaragó üzeme, Kecskemét

Állításának időpontja: 1943. szeptember 1.

A kereszt állítói: Söröly Pál és neje, V. Kovács Magdolna

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 5 méter, gránit, Krisztus alakja öntöttvasból készült.

A kereszt felirata: „Jézus dicsőségére emeltette Söröly Pál és neje V. Kovács Magdolna, 1943. szeptember hó 1-én.”[23]

XXIII. A vacsihegyi út és az északi elkerülő út találkozásánál, az északi elkerülő út túlsó, jobb oldalán található fakereszt

Pontos helye: a vacsihegyi út és az északi elkerülő út találkozásánál, az északi elkerülő út túlsó, jobb oldalán, három hatalmas nyárfa által közrefogottan

Készítője: nem ismert

Állításának időpontja: 1948. november 4.

A kereszt állítói: B.B. (napjainkban nem ismert)

A kereszt külső jegyei: Magassága kb. 4 méter, fából készült, Krisztus alakja fából készült, festett.

A kereszt felirata: A kereszt oszlopába faragva olvasható: „B.B. 1948.” A kereszthez kihelyezett táblán az alábbiak olvashatók: „Jöjjetek hozzám mindannyian, kik fáradtak és terheltek vagytok, én megenyhítelek Titeket. 1948. XI. Hó 4-én. Felújítva: 2000-ben KA. Cs. WA. Felújítva 2017-ben, a Porta Egyesület Szent Ilona Keresztköre által.

Egyéb információk: 2000-ben és 2017-ben is felújították.

Bibliográfia

Levéltári források

Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára

HU-MNL-BKML-XV.43.d. A Bács-Kiskun Megyei Levéltárba leadott kéziratok gyűjteménye. Különböző kéziratok gyűjteménye 1898–2018

HU-MNL-BKML-IV.1908.b. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok1872–1928

Irodalom

Juhász 1993

Juhász István: Kecskeméten elhelyezett szobrok, emléktáblák, emlékművek és egyéb művészi alkotások, valamint szakrális jellegű épületek felméréséhez. Kecskemét, 1993.