Múltbanéző 16. (8)

bkml

EGY KECSKEMÉTI POLGÁR INDÍTVÁNYA
A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

Détéri Borbás Béla memoranduma

 

Németország az 1930-as évek második felétől sorra számolta fel a versailles-i béke nyomán ráhelyezett béklyókat. Ennek a folyamatnak az egyik meghatározó állomása volt a locarnói egyezmény felmondása és a demilitarizált Rajna-vidék megszállása. Az első világháború után kialakított hatalmi rend fenntartásában leginkább érdekelt Franciaország ugyanakkor igyekezett gátat szabni a német revíziós szándékoknak. A franciák által 1936 áprilisában közzétett béketerv, elfogadása esetén, huszonöt évre lehetetlenné tett volna minden határmódosítást.[1] Ez az elképzelés érthető módon nagy felháborodást váltott ki a legyőzött államok közvéleményében is. A kecskeméti polgármesteri iratok között fennmaradt egy levél, amelyben a törvényhatósági bizottság egyik tagja azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy intézzen feliratot a kormányhoz annak érdekében, hogy az minden lehetséges nemzetközi fórum előtt kezdeményezze az igazságtalan trianoni békeszerződés megváltoztatását.[2] Az 1936. április 25-én kelt indítvány írója az ekkor már a hetvenes éveinek közepén járó détéri Borbás Béla kecskeméti földbirtokos volt. Borbás Béla tagja volt az önkormányzati testületnek, az iskolaszéknek és a siketnéma-intézeti bizottságnak. A római katolikus egyháztanács tagjaként is értékes munkát végzett felekezetén belül. Közéleti tevékenységének legnagyobb területe azonban a mezőgazdaság volt. Rengeteget dolgozott a város gazdasági színvonalának emelése érdekében. Alapító tagja és igazgató-választmányi tagja volt a Gazdasági Egyesületnek, egyik legnagyobb propagálója és követelője a mezőgazdasági középiskolának. Közéleti szerepléseiben állandóan és kitartóan sürgette a mezőgazdasági nevelés fontosságát és reformját. A városnál tett nagy jelentőségű alapítványa is ezt a célt szolgálta. Feleségével 1932-ben 113 hold földjüket egy létesítendő Gazdasági Népiskola céljaira hagyományozták, annak érdekében, hogy a kis- és törpebirtokosok gyermekei a földművelés elemi szabályait elsajátíthassák, az idősebbek pedig „állandó okulást találjanak” a gyakorlati példákon.[3]

A rövid indítványból – amelyet végül a testület nem tűzött napirendjére – egyértelműen kitűnik, hogy a fent említett francia békeelképzelések hatására íródott, amely nem tartalmaz ugyan konkrét elképzeléseket a revízióra vonatkozóan, ugyanakkor nagyon jól kifejezi a kor szellemét, az uralkodó közfelfogást, így annak közlése talán nem érdektelen, különösen az események centenáriumán. 

 

A kecskeméti th. városi bizottságnak

Kecskemét

 

Már hetek óta irogatnak a napilapok arról, hogy az európai országok igazi, állandó békéjét hogyan lehetne örökre, vagy legalább is hosszabb időre helyreállítani. A nagyhatalmak béketervezeteket állítanak össze és a genfi népszövetség békét tárgyaló bizottságának tárgyalás és elfogadásra beterjesztik. Ilyen béketervet állított és terjesztett be a népszövetséghez legutóbb a franczia nemzet is, amelyben többek közt azt is tervezte, hogy [az] európa[i] államok országainak jelenlegi határai 25 évre rögzíttessenek meg, s csak azután kérhetik az esetleges kiigazítását, változtatását. Ezen indítvány csonka országunkat létalapjában támadná, tenné tönkre, azért – hálából – mert magyar történelmünk szerint ezer év óta válaszfal a Germán és Szláv fajok közt, az összeütközéseknél mindig mérhetetlen vért áldozott a békéért. 1914. évi világháború-égésben az osztrák faj közös testvéri kötelék alapján – tiltakozása daczára – részt kellett vennie a háborúban, amelyért a békét tárgyaló bizottság 2/3-át lakosaival együtt ledarabolták, és a szomszéd kisállamok között, legyőzés nélkül, érdemtelenül szétosztották, s a legelemibb emberi mivoltukból kifosztották s levetköztették, szellemi, erkölcsi és anyagi jogaikat letaposták s most a franczia nemzet azt is akarná, hogy mindezen szenvedéseit, sebeit még 25 évig barom módra tűrje és viselje. Nem, nem, nem soha!! A 20-ik században ilyet követelni nem lehet!! mert akkor egyenlők lennénk a fekete-, színes fajjal. Afrikaiakkal!

Hanem fölemelt fővel, rendíthetetlen hittel és emberi bizalommal – ha kell életünk föláldozásával is – békés úton követeljük helyzetünk változását illetően a trianoni béke igazság mérlegének használásával való letárgyalását és annak békés úton rendezését.

Ezek előre bocsátása után, indítványozom, hogy tegyünk előterjesztést és kérjük csonka országunk kormányát miként ezen tárgyban tegyen megfelelő módon lépéseket a népszövetségnél, hivassék össze európai országok képviseletei, köztük csonka Magyarország is Genfbe, ottan tegyék asztalra a trianoni békeszerződést és a népszövetségi alapokmány erre vonatkozó szakasza értelmében, az igazság osztó mérlegen vezessék keresztül. Az eredményt pedig békés úton hajtsák végre, mert a való igazság csak így állhat Európában helyre.

Kérem indítványom elfogadását.

 

Kecskemét, 1936. évi április hó 25-én

Teljes tisztelettel:

détéri Borbás Béla

csonka Magyarország földbirtokosa

városi th. bizottsági tag

 

 

Jegyzetek


[1] „Franciaország ellenválaszában a vádak sorozatát állítja szembe a német emlékirattal”. Pesti Hírlap, 1936. április 9. 1.

[2] Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára IV. 1910/n. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Polgármesteri félhivatalos levelezés.

[3] „détéri Borbás Béla”. Kecskeméti Közlöny, 1938. június 25. 2.