M20
CÍM
1. Ötvös céhlevél (1557)
A Duna–Tisza közén a Mohács előtti írásbeliség dokumentumai elenyésző számban maradtak fenn. Kecskemét középkori iratai, oklevelei valószínűleg az 1703. április 3-i rác támadás idején pusztultak el. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár legrégebbi irata egy 1557-ből származó, latin nyelvű céhlevél, amelynek alapjául egy korabeli debreceni céhszabályzat szolgált. E dokumentum birtokában gyakorolhatták szabadon iparukat a városban a Szegedről Kecskemétre települt ötvösmesterek. A céhlevél magyar fordítása Hornyik János várostörténeti oklevéltárában olvasható.
(MNL BKML IV. 1525.)
2.
2. Céhes pecsétek (16–18. század)
A dokumentumok hitelesítéséhez az elmúlt korokban gyakran használtak viaszpecsétet. Az uralkodókon, egyházi és világi elöljárókon, hiteles helyeken, településeken stb. kívül a céhek is rendelkeztek saját pecsétnyomóval. Levéltárunkban számos kecskeméti céh pecsétjének lenyomatát őrizzük (pl. a csizmadia, a kovács, a kőműves, a lakatos, a molnár, a takács, a tímár és a szabó céhekét), amelyeken a mesterségre utaló eszközökön kívül alakulási évszámok és a város címerállata is feltűnik.
(MNL BKML XV. 30..)
3. IV. Murad szultán rendelete a budai kádihoz (1629)
Kecskemét, a budai vilajet részeként, a török hódoltság másfél évszázada alatt közvetlenül a kincstár kezelésébe tartozott, így némileg privilegizáltabb helyzetet élvezett. A 17. század első harmadából származó irat igazi kuriózumnak számít, a három városban (Cegléd–Nagykőrös–Kecskemét) előfordult, paráznasággal kapcsolatos bűnesetekkel szembeni fenyítő eljárásról rendelkezik. A dokumentum török nyelvű, középen a szultáni névjegy látható. A szöveg magyar fordítása Hornyik János oklevéltárában megtalálható.
(MNL BKML IV. 1525.)
4. Tormássy Gergely nemesi adománylevele (1633)
A nemesség és a vele járó kiváltságok bizonyító erejű dokumentuma az uralkodótól elnyert „kutyabőr” volt. A pecséttel ellátott, díszes címeres levelekből jó néhányat őriz a Bács-Kiskun Megyei Levéltár is. A Vas megyei eredetű nemes Tormássy família Gergely nevű tagja és fivérei 1633-ban kapták az oklevelet Bécsben, II. Ferdinánd királytól. Egyik leszármazottjuk Kecskeméten telepedett le, így kerülhetett a városba, majd levéltárunkba a latin nyelvű, a család pelikánmadarat ábrázoló címerével, aranyfestékkel és függőpecséttel ékesített dokumentum.
(MNL BKML IV. 1525.)
5. Koháry István rendelkezése a protestánsok számára templomépítésre alkalmas hely kijelölése iránt (1679)
Koháry István az 1670-es évek végére vált Kecskemét legnagyobb földesurává. A füleki várkapitány a város szigorú, de igazságos földesura volt, aki mindenkor igyekezett szem előtt tartani az itt élők érdekeit is. A hithű katolikus főúr vallási egyetértés terén hozott rendelkezései igen jelentősek voltak, sokat tett a katolikusok és protestánsok közötti békesség fenntartásáért. 1679. augusztus 21-én kelt, a városi elöljáróságnak címzett levele a magyarországi reformáció egyik fontos emléke, amelyben „templomhely” kijelölését szorgalmazza a protestáns felekezet számára, hogy leégett templomukat újjáépíthessék.
(MNL BKML IV. 1528. 7. d. 19.)
6. II. Rákóczi Ferenc védlevele a kecskeméti római katolikus és református parókiák részére (1705)
A Rákóczi-szabadságharc során nemcsak az osztrák, de a kuruc hadak is sok szenvedést okoztak Kecskemétnek, egy évszázaddal később azonban a vezérlő fejedelem alakja már a függetlenségért vívott küzdelem hőseként jelenik meg. Az 1705. október 12-én kelt fejedelmi levél védelméről biztosítja a kecskeméti felekezeteket minden ingó és ingatlan vagyonukkal együtt, és megtiltja tisztjeinek, hadi népeinek a „protekció” alatt állók háborgatását. A díszesen kalligrafált, a fejedelem aláírásával és pecsétjével is hitelesített dokumentum a levéltár gazdag Rákóczi-korabeli gyűjteményének szép darabja.
(MNL BKML IV. 1525.)
7. A Mária-kápolna alapítólevele (1718)
A középkori romokon, Sarlós Boldogasszony tiszteletére felépült kápolna 1718-as keltezésű, latin nyelvű alapítólevelében az építtető kecskeméti hívek kötelességként meghagyták az utódok számára, hogy legalább évenként szentmise-áldozatot mutassanak be a kápolnában, illetve a kápolna kegytárgyakkal történő felszereléséről mindig gondoskodjanak.
(MNL BKML IV. 1528.)
8. A Szentháromság-szobor (1741)
1739–1740-ben, a fekete halálnak is nevezett pestisjárvány idején az akkor húszezer lakosú Kecskemét népességének közel egyharmada vesztette életét. A város egykori piacterén helyet kapott Szentháromság-szobrot fogadalmi emlékképpen állíttatták az életben maradtak 1742-ben. A szobor tervezője, Conti Lipót Antal, neve nem szerepel a rajzon. A dokumentum bal oldalán olvasható szövegben a felállítás időpontjáról, helyszínéről (Kecskemét) és a foglalóként fizetett összegről olvashatunk.
(MNL BKML XV. 15. a.)
9. Mária Terézia vásártartási oklevele (1746)
A városok gazdasági életében meghatározó szerepe volt a vásároknak. Korábban elnyert, majd 1622-ben és 1696-ban megerősített privilégiumai révén Kecskemét évente három országos vásár tartására volt jogosult: Szent Gergely (március 12.), Szent Lőrinc (augusztus 10.) és Szent Katalin (november 25.) napján. 1746-ban Mária Terézia oklevele engedélyezte a város számára egy újabb, Gordián napi (május 10.) vásár tartását is. A kereskedelem és a vásárok egyre növekvő bevételt jelentettek Kecskemét számára, és messze földön ismertté tették a település nevét.
(MNL BKML ????????????????)
10. Kelemen László a város pártfogását kéri színtársulata számára (1800)
A kecskeméti születésű Kelemen László 1790-ben elsőként alapított színtársulatot Magyarországon, amely azonban – legfőképpen anyagi okok miatt – rövid életűnek bizonyult. A társulat 1800. évi újjászervezése során főleg vidéken játszott. Kelemen László Szegeden szereplő, de Kecskemétre is átjönni szándékozó színtársulatát ajánlja a városi tanács figyelmébe 1800. május 17-én kelt levelében. A dokumentum a híres emberek kéziratainak gyűjteményében található.
(MNL BKML XV. 11.)
11. A vásárállás, a Kecske fogadó, a Serház és a kápolna felmérése (1806)
A város nyugati végének felmérését 1806-ban Szűcs Imre mérnök készítette el. A térképen jól láthatók a Kecskemét környéki vízállások és a városból kivezető utak. A település képe felismerhetetlenül megváltozott az eltelt több mint 200 év során.
(MNL BKML XV. 1. a.)
12. A nagy kecskeméti tűzvész térképe (1819)
Az 1819. április 2-i tűzvészben több mint négyszáz lakóház égett le, megsérült a régi városháza épülete, ledőlt a nagytemplom tornya. A pusztítás nagyságrendjéről az ekkor készült térképről is képet kaphatunk, amelynek készítője: Battáry Pál földmérő.
(MNL BKML XV. 1. a.)
13. Szilády Károly oklevele (1840)
Szilády Károly 1841-ben telepedett le Kecskeméten, hogy megnyissa a város első nyomdáját. A sikeres vállalkozás fontos közművelődési küldetést töltött be a település életében. A Szilády család írott hagyatékának jelentős részét a levéltár őrzi. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja Szilády Károly 1840-ben nyert királyi engedélye (privilégiuma).
(MNL BKML XI. 9.)
14. Mátyási József írásai (1765–1849)
A Csokonaival kortárs Mátyási József költő életének utolsó negyedszázadát Kecskeméten élte le, lakóháza a törvényszék helyén állt. Magyaros, népies stílusban írt verses műveket, kézirataiból többet is őriz levéltárunk. Az itt látható dokumentumok egyike Mátyásinak a kecskeméti főbíróhoz szóló levele, amelyet „A kis ítélet napja” című, kecskeméti tűzvészről szóló művének kinyomtatása alkalmából írt 1795-ben. Bemutatjuk továbbá Mátyási a „Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten” c. verses költeményének első oldalát.
(MNL BKML XIV. 26.)
15. Katona József színházterve (??????????????????????)
Katona József több oldalról elkötelezett híve volt a művészeteknek, irodalmi munkássága mellett a színészettel is megpróbálkozott. A múzsák iránti odaadásának fontos bizonyítéka az is, hogy hontalan „teatristák” érdekében a piaci mészárszék színházzá alakítására javaslatot tett Kecskemét tanácsának. Katona gazdag irathagyatékának egyik különleges darabja e dokumentum.
(MNL BKML XIV. 15.)
16. A takács és a tímár céhek céhlevelei (1840, 1843)
1848 előtt az iparosok csak abban az esetben végezhették tevékenységüket törvényesen, ha felvételt nyertek az adott szakmát folytatók céhébe. A céhtagság igazolását jelentő céhlevelek a gazdaságtörténet szempontjából is fontos dokumentumok, egyben a legkorábbi városképi ábrázolásokat tartalmazzák. A kecskeméti templomok tornyai, az utcák, térrészletek és házak stilizáltan, de felismerhetően jelennek meg a díszes okleveleken.
(MNL BKML IX. 6.)
17. Petőfi Sándor levele Bacsó Jánoshoz (1848)
A nemzet nagy költője gyermekkorában Kecskeméten tanult, majd vándorszínészként is visszatért a hírös városba. Levéltárunk több Petőfi-relikviát is őriz, köztük verseket, leveleket. A bemutatott dokumentum Petőfi Bacsó Jánosnak írt levele, amelyet a sikertelen szabadszállási követválasztás után küldött a fülöpszállási református segédlelkésznek 1848. július 16-án.
(MNL BKML XV. 11.)
18. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékei (1848)
A Bács-Kiskun Megyei Levéltárnak igen jelentős és szép gyűjteménye az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra vonatkozó iratok gyűjteménye. Ebből most Deák Ferenc igazságügyi miniszter levelét tesszük közzé a nemzetőrség felfegyverzéséről és egy csaknem 600 nevet tartalmazó, nyomtatott nemzetőrlistát.
(MNL BKML IV. 1604.)
19. Vándorlókönyv (19. sz. közepe)
Az 1816-ban Magyarországon bevezetésre került vándorlókönyvben a mesterek hivatalos pecsétjükkel igazolták az ipart, szakmát tanuló legény vándorlásának útvonalát, munkavállalásának időtartamát és e közbeni magaviseletét. A vándorlókönyv tartalmazta a mesterlegényekre vonatkozó szabályokat, illetve a legény személyes adatait és személyleírását is. A bemutatott dokumentum az inaséveit letöltött Budai Lajos kecskeméti szabólegényé, aki 1845-től 1853-ig járta az országot, megfordulva Nagykőrös, Munkács, Szatmárnémeti, Nagykároly, Székelyudvarhely, Nagyvárad, Szilágysomlyó, Zilah és Debrecen városokban.
(MNL BKML IX. 6.)
20. Útlevelek 1851-ből
Az önkényuralom éveiben a belföldi utazáshoz is útlevélre volt szükség. Az úti okmányokat általában a vármegyék állították ki, a dokumentum a személyleíráson kívül az utas úti célját és utazása okát is tartalmazta, továbbá az útlevél érvényességének időtartamát. A bemutatott útlevelek kétnyelvűek (magyar–német), a díszesebb passzuson Pest-Solt Megyei Főnök felirattal és császári jelképpel ellátott ostyapecsét található.
(MNL BKML IV. 653. b.)
21. Katona Zsigmond (1867)
Katona Zsigmond gyógyszerész a hazai gyógynövénykutatás és termesztés itthon és külföldön is elismert szaktekintélye volt. Pomológiai tevékenysége során a legértékesebb csemege-, borszőlő- és gyümölcsfajtákat gyűjtötte össze, szaporította és terjesztette. 1867-től gyógyszertárat vezetett Kecskeméten. A város melletti szőlőtelepet tiszteletére nevezték el Katonatelepnek. A Katona család írásos hagyatéka értékes, gazdag irategyüttes. Ebből mutatjuk be a Szentlélekhez nevű gyógyszertár újranyitásáról tájékoztató plakátot és a Katona família katonatelepi birtokán készült családi fényképfelvételt, bal oldalon az idősödő Katona Zsigmonddal.
(MNL BKML XIII. 6. a.)
22. Kecskeméti ökörfogat (1871)
Az 1871-ben készült fénykép, ismereteink szerint, a legrégebbi fennmaradt kecskeméti fotográfia.
(MNL BKML XV. 5. a.)
23. Ybl Miklós: Kecskemét pesti házának tervrajza (1872)
A levéltár tervrajzgyűjteménye sok értékes építészeti dokumentumot őriz, amelyek között számos országosan ismert építész munkája megtalálható. Ybl Miklós nevéhez fűződik az 1860-as évek elején felépült helyi evangélikus templom megrajzolása, amelynek tervei sajnos nem kerültek be a levéltárba. A gyűjteményünkben fellelhető Ybl-féle tervrajz pályázati munka, a város pesti házának felépítésére azonban a tanács nem ezt, hanem a Pártos Gyula–Lechner Ödön által tervezett változatot fogadta el.
(MNL BKML XV. 15. a.)
24. A Református Jogakadémiát Jog és Államtudományi karrá emelik (1874)
A kecskeméti református iskolaügy egyik mérföldköve a kerületi főiskola létesítése volt 1831-ben. A kezdetben bölcsészeti, teológiai és jogi képzést is nyújtó intézmény 1860-ban jogakadémiai státuszt kapott, majd 1874-ben az addig kétéves jogi oktatást négy évfolyamú jog- és államtudományi képzéssé bővítették. A tanszékek fenntartásához az egyházközség és az egyházkerület mellett a város is hozzájárult, hosszú távon biztosítva a jogakadémia megmaradását. A bemutatott dokumentum a jogakadémia szervezeti felépítését és működésrendjét tartalmazza.
(MNL BKML VIII. 1.)
25. A Kecskeméti Jótékony Nőegylet táncrendje (1884)
Az 1870-ben alakult nőegylet legfőbb célkitűzése a jótékonykodáson kívül kisdedóvoda, árvaház, illetve nőnevelde felállítása volt. A nemes célok elérése érdekében az egyesület tőkét halmozott fel, amelynek gyarapítására az évente akár több alkalommal is megrendezett egyleti bálok szolgáltak. Az egyesület viszonylag gazdag anyagából egy 1884. januári báli táncrendet mutatunk be.
(MNL BKML X. 245.)
26. Kada Elek: Bugacz (1889)
Kecskemét „aranykora” és Kada Elek neve elválaszthatatlanul összeforrt a város történetének lapjain, ám a település egykori első embere nemcsak a gazdasági és kulturális fellendülésért munkálkodott, hanem komoly irodalmi vénával is bírt: újságcikkeket, népszínműveket, elbeszéléseket és verseket írt. „Bugacz” című költeménye az alföldi táj idillikus leírása, amelyben megnyilatkozik a szülőföld iránt érzett odaadó szeretet. A vers keletkezésekor Kada politikus, újságíró volt, évekkel később, 1897-ben választották polgármesterré.
(MNL BKML XIV. 12.)
27. A városháza emlékirata (1893)
A kecskeméti városháza építése során 1893. november 11-én került sor a város emlékiratának ünnepélyes elhelyezésére. Az emlékirat mellett számos egyéb kordokumentumot is tartalmazó, légmentesen elzárt, két üveghengert egy üvegfalú bádogszekrénykébe zárták, amelyet a városházi lépcsőház egyik középső pillérjében kihagyott, 46x46x68 cm méretű fülkébe falaztak be, és egy „Alapkő 1893” feliratot viselő táblával jelöltek meg. Az emlékiratot rejtő szekrényke kulcsát a levéltár őrzi.
(MNL BKML XV. 5. a.)
28. Székely Bertalan típustervei (cca. 1896)
Közismert, hogy a kecskeméti városháza közgyűlési termének történelmi tárgyú faliképeit Székely Bertalan festőművész készítette, aki típustanulmányaihoz Kecskeméten és a környező pásztorvilágban keresett megfelelő magyaros arcokat, illetve jó pár levelet írt a város vezetéséhez. Az eredeti Székely-leveleket és rajzokat hajdan a levéltár őrizte, ma azonban sajnos már csak fotómásolatokban láthatók a nagy mester grafikái. Egyetlen megmaradt levelében a városházi avatóünnepségen való megjelenés alól menti ki magát, megfázása miatt.
(MNL BKML XV. 5. a. és IV. 1908. b.)
29. A színház nyitó előadásának Bánk-bán plakátja (1896)
1896. október 14-én Katona József „Bánk bán” című drámájával avatták fel az új kecskeméti városi színházat. A színházi plakáton olvasható, hogy az előadás előtt prológot adtak elő, amelyben Katonát megidézve vezették fel a kecskeméti színjátszás új korszakát. A darabban Gertrudis királyné szerepét a korszak ünnepelt színésznője, Jászai Mari alakította.
(MNL BKML VIII. 705.)
30. Az Első Kecskeméti Konzervgyár és termékei (1901)
A külföldi befektetők által 1901-ben létrehozott gyárat a 1910-es évektől a Kohner, majd egy évtizeddel később már a Weiss család működtette, amely széles termékkínálata mellett az ország legnagyobb konzervgyára volt. A ma is működő gyár a város meghatározó üzeme. A konzervgyár egykori külsejét egy 1918-as levélpapír, termékeit régi címkék segítségével idézzük fel.
(MNL BKML IX. 19.)
31. Az Iparos Otthon tervei (1904)
A kecskeméti városközpont századfordulón történt megújulásának emlékei a főtért körülvevő szecessziós, historizáló épületek, amelyek tervrajzai levéltárunk tervrajzgyűjteményében találhatók. A Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által tervezett Iparos Otthon a helyi iparos testület megrendelésére épült fel 1906-ban.
(MNL BKML ????????????)
32. A Művésztelep (1910)
Egy anekdota szerint, egyszer a fiatal Szabó Kálmán, a későbbi múzeumigazgató, megkérdezte Kada Elek polgármestertől, nem lett volna-e jobb előbb a múzeum és a könyvtár épületét megépíteni, mint az igen költséges művésztelepet. „Jegyezd meg, – felelte Kada – hogy a múzeum és a könyvtár épületét meg fogják építeni akkor is, ha én meghalok, de a művésztelepet Kecskeméten soha senki meg nem csináltatja.”
(MNL BKML XV. 5. és XV. 15. a.)
33. A Lechner-féle víztorony (1910)
Kecskemét vízközmű-hálózatának tervezése során a városháza egyik építészét, Lechner Ödönt kérték fel egy, a szecessziós városképbe illeszkedő esztétikus víztorony terveinek elkészítésére. A megálmodott építmény és az előterében álló Rákóczi-szobor soha nem valósult meg.
(MNL BKML XV. 15. a.)
34. Matthiász János levele (1911)
Matthiász János 1890-ben vásárolt nagybirtokot Kecskemét mellett, ahol filoxéramentes minta szőlőtelepet hozott létre. Általa nemesített csemege- és borszőlőfajtákkal foglalkozott, amelyekkel számos kitüntetést nyert. A közzétett levél egy borküldemény kísérőlevele számlával. Szép fejlécének jobb oldalán rövid „cégtörténet”, a baloldali margón Matthiász díjainak felsorolása olvasható.
(MNL BKML XV. 11.)
35. I. világháborús katonai levelezőlap (1915)
A messzi idegenben harcoló kecskeméti katonák a frontról hazaküldött postai küldeményeken keresztül adtak életjelet magukról. Sokszor rossz helyesírással, sebtében leírt szavakkal fejezték ki az otthoniak iránti aggodalmukat, szeretteik hiányát, a hazatérés iránti bizakodást. A levéltár számos I. világháborús katonai levelezőlapot őriz, amelyek egyike ez a nyírfakéregre készített tábori levelezőlap, amelyet feladója, Gyulay József, préselt virágokkal díszített. A lap hátoldala nehezen olvasható, az üzenetet küldő katona jó egészségéről és a közlejövőben várható hazatéréséről értesíti a címzetteket.
(MNL BKML IV. 1910. a.)
36. A Beretvás Szálloda számlája (20. sz. eleje)
Kecskemét első számú szálló- és vendéglátóhelye a 19. század közepétől 1958-ban történt lebontásáig a társasági élet központjaként is funkcionált, termei fontos eseményeknek, gyűléseknek, díszebédeknek, banketteknek, bálaknak biztosítottak színvonalas helyszínt. A Katona József tiszteletére 1891-ben alakult Katona József Kör számára kiállított számla minden bizonnyal 1933 előtti keletkezésű, hiszen az egyesület ekkor változtatta nevét Katona József Társaságra. A számla alján a szállodatulajdonos Beretvás Pál bélyegzője látható.
(MNL BKML XI. 1000.)
37. A Széktó fürdő (1927)
A Széktó története a 18. század közepéig nyúlik vissza, az első fürdőház pedig 1820-ban létesült itt. Az 1927-ben kialakított formájában hosszú ideig szolgálta a nyaranta ide ellátogató kecskemétiek pihenését. A bemutatott dokumentumok a levéltár fénykép- és tervrajzgyűjteményének darabjai.
(MNL BKML XV. 5. a. és XV. 15. a.)
38. A kecskeméti barackpálinka (cca. 1930)
A harmincas évek második felében Kecskemét „új” exportcikke a barackpálinka volt. A városi szeszfőzdében készült párlat a kiváló marketingnek köszönhetően világszerte ismertté és kedvelté vált. Ebben az időszakban készült a barackpálinkás címke és a fényképfelvétel az egykori szeszfőzde udvarán.
(MNL BKML XV. 5. a. és XV. 76. h.???????????)
39. P. Károlyi Bernát kínai nyelvű tekercsei (1933)
P. Károlyi Bernát ferences szerzetes 1929 és 1939 közötti kínai missziójának emléke kettő darab, a kínai keresztény közösség által készített tekercs, amelyeket az atya 1933-ban Kecskemét városának ajándékozott. A képeken az I. tábla és fordítása látható.
(MNL BKML XII. 17.)
40. A „Hírös hét” plakátja (1936)
A „Hírős hét” megrendezésére első alkalommal 1934-ben került sor, amely a szórakoztató programok mellett számos kiállítással és szakmai összejövetelekkel várta az érdeklődőket. A rendezvény az azóta eltelt évtizedek során sok átalakuláson ment át, de a kezdtek óta nagy népszerűségnek örvend.
41. A nyilaskeresztes párt megbízólevele (1941)
A II. világháborút követő felelősségre vonást végző népbíróságok egyikeként a Kecskeméti Népbíróság háborús bűnösök, népellenes cselekmények ügyében ítélt. A népbíróság egyik aktájában fennmaradt nyilas irat igazi kuriózum, hiszen a szélsőjobboldali pártok tevékenységének nemigen maradtak írásos emlékei Bács-Kiskun megyében.
42. Kecskemét térkép (1948)
Talán az utolsó modern térkép a „régi” Kecskemétről és a város 20. század közepén fennálló utcaszerkezetéről, amely nem sokkal később gyökeres változásokon esett át.
(MNL BKML XV. 1. a.)
43. Állami áruház (1949)
A református bazársor épületében 1949-ben nyitott meg a város első nagy állami áruháza, ahol időnként még divatbemutatókat is tartottak.
(MNL BKML XV. 5. a.)
44. „Árurejtegetők” (1950-es évek)
Az 1950-es években uralkodó kommunista rezsim gazdálkodók tömegeit állította bíróság elé, hogy a mezőgazdaság államosítását minél zökkenőmentesebben végrehajthassa. A bírósági ítéleteket nyilvánosságra hozták, a „bűnösöket” kipellengérezték, hogy a megfélemlített paraszti társadalom ellenállását megtörjék. A bemutatott, kézzel készített plakát is ezt a célt szolgálta, árurejtegető kulákokat megszégyenítésére készült.
(MNL BKML XV. 76. a.)
45. „Napos Oldal”, képes levéltártörténet (1950–60-as évek)
Intézményünk jogelődjének, a Bács-Kiskun Megyei Levéltárnak egykori legendás igazgatója volt Balanyi Béla, aki az általa évtizedeken át (1951 és 1973 között) vezetett rajzos levéltári krónikában hétköznapi eseményeket és különleges történelmi pillanatokat egyaránt megörökített. A bemutatott rajzok egyike a mindennapos munkába járást, a másik az 1956 őszi kecskeméti forradalmi eseményeket jeleníti meg.
(MNL BKML XIV. 85.)
46. Röplapok 1956-ból (1956)
„1956” vérbe fojtása után a Kádár-kormány elutasítását, szovjetellenességet kifejező röplapok jelentek meg országszerte. A főleg fiatalok által terjesztett dokumentumok guminyomdával, különböző íróeszközökkel, rajzos vagy verses formában készültek, és sok humorral, az ügy iránti feltétlen elköteleződéssel fejezték ki a forradalom iránti hűséget. A megtorlások során számos röplapterjesztő fiatal került bíróság elé. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság peres iratai között megtalálható diákperek mellékleteként fennmaradt röplapok egy kecskeméti és egy kiskunfélegyházi perben szolgáltak bizonyítékként a vádlottak ellen.
(MNL BKML XXV. 30. b. B. 15/1957. és B. 1502/1957.)
47. Zománcgyár (1959)
Az 1907-ben alapított Kecskeméti Gépgyár és Vasöntöde Rt. 1959-től a Zománcipari Művek gyáregysége lett, amely sokáig a város fontos és meghatározó ipari üzeme volt. Fő profilja a fürdőkádgyártás volt.
(MNL BKML XIX. 38.)
48. Úttörőnaplók (1960)
Az 1945-ben alakult magyar úttörőmozgalom a rendszerváltásig működött, kommunista-szocialista ideológiára nevelve több generációnyi gyermeket, fiatalt. A mozgalom egységei az iskolákban megalakult csapatok, rajok, őrsök voltak, amelyek közművelődési és sportprogramok segítségével próbálták formálni tagjaik világképét. A levéltárban megtalálható úttörőnaplók 1960 körül készültek, a „felszabadulás” és az úttörőmozgalom 15. évfordulója alkalmából. A köteteket színes rajzok, visszaemlékezések, fotók töltik meg, egykori iskolás gyermekek, úttörők szorgos keze munkái. Az egész megyére kiterjedő gyűjteményből hiányzik a Kecskemét városi csapatok naplója, így a közeli településekre vonatkozó emlékekből válogattunk.
(MNL BKML XXXV. 1.)
49. Kecskemét városközpontja madártávlatból (1971)
Az 1960-as évektől a város szívében markáns változások kezdődtek. Szocialista stílusban épült meg Kecskemét első modern szállodája, majd a Lordok Háza elnevezésű épülettömb az egykori katolikus bérház helyén. A gyűjteményben található számos légi felvétel egyikén már látható az Alföld Áruház és a megyeháza, valamint az épülőfélben lévő művelődési ház. A fotó 1971-ben készült.
(MNL BKML XIX. 36.)
