RÉSZLEGEINK

Kiskunfélegyháza város levéltára 1953-tól a Bács-Kiskun megyei archívum felügyelete alá tartozik. Az 1743-tól újratelepült város elöljárói nagy gondot fordítottak a hivatalos iratok megfelelő kezelésére és tárolására, 1775-ben döntést hoztak az archívum kialakításáról. Az 1882-ben kinevezett Honthy László, Kiskunfélegyháza első levéltárnoka végezte a város iratainak rendezését, munkáját azonban nagyban megnehezítette, hogy a régi, klasszicista városháza épületében igencsak helyszűkében volt a levéltár. A félegyházi iratok speciális „ladulás” rendszerének kialakítása Honthy nevéhez fűződik.

1911-ben az elkészült új városháza épülettömbjében, a Kazinczy utcai szárny második emeletén kapott helyet a város maradandó értékű iratait őrző levéltár. Takarékossági szempontok miatt 1925-ben a levéltárnoki állást megszüntették, és a városi kiadó-irattárnokot bízták meg levéltárosi feladatokkal, amelynek elsősorban a tudományos-feldolgozó munka látta kárát. A levéltár ma is eredeti helyén, a városházán működik. Legtöbb berendezési tárgya – az irattartó faállványok, a padlózat, néhány bútor – ma is eredeti formájában látható, az 1911-es állapotokat idézi.

Kiskunhalasi részlegünk 1987-ben nyitotta meg kapuit. A településen Váczi Halász István nótárius javaslatára 1723-tól kezdték a tanács elé kerülő ügyeket jegyzőkönyvbe foglalni. A város levéltárát 1761-ben alakították ki a városháza épületében. Az iratanyag legkorábbi rendezése Tooth János első aljegyző nevéhez fűződik, aki e munkája hozadékaként 1808-ban készítette el a Kiskunhalas múltját feltáró történeti művét. Tevékenységét a 20. század első felében Nagy Szeder István folytatta. Az újságszerkesztéssel is foglalkozó építőmestert levéltári rendszerező tevékenységgel bízták meg, ennek nyomán állította össze Kiskun-Halas város története oklevéltárral címet viselő, négykötetes művét. A kiskunhalasi archívum a városházán működött, majd 1961-ben a megyei levéltár félegyházi részlegébe szállították. 1987-ben foglalta el helyét ismét Kiskunhalason, egy felújított régi polgárházban, a mai Dr. Nagy Mór utcában.

Bajai szervezeti egységünk 2008-ban alakult. A város levéltárának első említése 1798-ból való. 1832-ben az iratok megszaporodása és rendezetlensége miatt merült fel először, hogy a Baja város levéltárnokot alkalmazzon, 1839-ban azonban az archívum rendezését még három írnok közreműködésével oldották meg. Az első levéltárnok kinevezésére Baján 1846-ban került sor Mikosevits Alajos személyében. Az archívum kezdetben a városházán, majd különböző helyszíneken (városi bérház, tűzoltólaktanya padlása, városi múzeum) szétszórva nyert elhelyezést. 1950-ben Baja város levéltárát állami kezelésbe vették, 1952-ben Pécsre szállították. Az iratanyag 1966–67 folyamán került Kecskemétre a megyei levéltárba, és csak 2008-ban tért haza Bajára, ahol előbb az Eötvös József Főiskola épületében, 2020 nyarán pedig a Tóth Kálmán téren kapott méltó, szép elhelyezést.

A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!

MNL BKVL

TABLÓK MEGTEKINTÉSE:

1. tabló - INTÉZMÉNYÜNK MÚLTJA
2. tabló - RÉSZLEGEINK
3. tabló - LEVÉLTÁROS ELŐDEINK
4. tabló - IRATPUSZTULÁSOK
5. tabló - ARCHÍVUMUNK KINCSEI 1.
6. tabló - ARCHÍVUMUNK KINCSEI 2.
7. tabló - MINDENNAPOK A LEVÉLTÁRBAN