A város alapításának 200. évfordulója

Városunk területe már a középkorban is lakott volt, de a török hódítás idején a környék elnéptelenedett. 1743-ban érkeztek ide – főleg a Jászságból – új betelepülők, összesen 218 család. Az első plébános június 2-án tartotta az első misét, ekkor még csak egy egyszerű kis fatemplomban. Ehhez a dátumhoz kapcsolódóan ünnepelte meg Kiskunfélegyháza 1943-ban a betelepülés 200. jubileumát. Bár a szervezők korábban egy nagyszabású, az ünnep fontosságához méltó, egyhetes rendezvényben gondolkodtak, kiállításokat, versenyeket, bemutatókat, országos hírverést terveztek, ám a háború miatt ez nem valósulhatott meg, elmaradtak a látványosságok, nem hozott a filléres gyors embertömegeket. A korabeli helyi sajtó nem is nevezte az eseményt Kiskun Napnak, egyszerűen a város jubileumi ünnepéről volt szó. Az egyszerű, egynapos ünnep erősen vallási színezetet kapott: a rendezvény fénypontját annak a fogadalmi aktusnak a megújítása jelentette, amelynek keretében 200 évvel korábban a város akkori lakói Istennek ajánlották a települést. Az ünnepség dátumául 1943. június 3-át, áldozócsütörtököt választották. A polgármester a jeles évforduló tiszteletére pályázatot hirdetett a helyi iskolák tanulóifjúsága számára ünnepi óda írására. Az első három helyezést elért költeményt le is közölte a városi lap. Az ünnepséget – ha nem is követte országos hírverés – több jeles személy is megtisztelte jelenlétével. Részt vett a rendezvényen dr. Pétery József váci püspök, dr. Endre László Pest vármegye alispánja, dr. Endre Zsigmond felsőházi tag, dr. Tóth József országgyűlési képviselő. Jászfényszarut, ahonnan a várost 1743-ban betelepítő személyek nagy része származott, négytagú küldöttség képviselte, Kecskemétről a helyettes polgármester és Szabó Kálmán múzeumigazgató érkezett, Kiskunhalasról a polgármester, Csongrádról a főjegyző jött. Az ünnep reggelén a leventezenekar muzsikája ébresztette a lakókat, majd megtörtént a Hősök szobrának koszorúzása. Ezt követően a Szent János téren, az egykori kis fatemplom helyén felállított szabadtéri oltárnál 9 órakor ünnepi szentmisét celebrált dr. Pétery József váci megyéspüspök a kivonult katonaság, iskolások és a több ezer hívő előtt. A mise keretében Rozsnyai Béla polgármester az oltár előtt letérdelve elmondta saját maga által megfogalmazott imádságát, amelyben hálát adott Istennek a város elmúlt két évszázadáért, és amellyel a települést – benne az egyéneket, a családokat és az intézményeket – Jézus Szentséges Szívének oltalmába ajánlotta. A Városházától a szoborig a katonaság állt sorfalat, mögöttük több ezer ember vett részt a ceremónián. Ugyanebben az időben a református templomban is istentiszteletet tartottak. Mind a püspöki misét, mind az azt követő, a Városháza dísztermében megtartott ünnepi közgyűlést hangosítóberendezés segítségével hallgathatták a távolabb állók.

Délelőtt 11 órakor kezdődött a képviselő-testület díszközgyűlése, ahol ismertették a megjelentekkel, hogy mely településektől kapott a város üdvözlő táviratot, majd a 200 éves város nevében hódoló táviratot fogalmaztak meg a kormányzó és a miniszterelnök számára. A polgármester ünnepi beszéd keretében egy, az ősök emléke előtt tisztelgő, művészien kiállított, ékes iniciálékkal gazdagított okiratot adott át annak a négytagú küldöttségnek, amely Jászfényszaru üdvözletét hozta. A város írásba fektetett megemlékezésének remekmívű kivitelezését Horváth Sándor gimnáziumi rajztanár vállalta magára. A kék-fehérrel díszített emlékirat bal oldalán angyalok tartották a címerrel díszített zászlót, felül a Városháza és az egykori, haranglábbal ábrázolt fatemplom képe mellett az Ótemplom rajza, lent pedig Kiskunfélegyháza és Magyarország címere jelent meg. Az emlékiratot szép bőrkötés burkolta és művészi kidolgozású, fényezett fadoboz zárta magába.

Ezután két előadás következett, a város közigazgatási fejlődését Kanizsai Nagy Imre városi műszaki tanácsos ismertette, majd a város történetét mutatta be Mezősi Károly, a Tanítóképző igazgatója. Ezt követően a meghívott vendégek közül néhányan – a váci püspök, Endre László alispán, a szomszédos települések képviselői – meleg szavakkal köszöntötték a jubiláló Félegyházát. A díszközgyűlés végeztével száz fős bankettet rendeztek a Koronában. A tervek szerint 16 órakor kezdődött volna a sportpályán a középiskolások tornabemutatója, ezt meghiúsította a rossz időjárás, helyette a vendégek a Kiskun Múzeumot tekintették meg. Este ½ 8 órai kezdettel a Korona dísztermében rendezett ifjúsági előadás és hangverseny zárta a rendezvényt. Itt a leventezenekar mellett a különböző iskolák – Constantinum Leánynevelő-intézet, Tanítóképző, Reálgimnázium, Polgári Fiúiskola – énekkarai léptek fel. A műsorban helyet kaptak Móra Ferenc és Petőfi Sándor költeményei, valamint előadtak népi játékokat, táncokat és zongoradarabokat, továbbá elhangzott az ódapályázat díjnyertes verse is.

Az 1943-as ünnep az első olyan ténylegesen is megvalósult rendezvény, amely a város múltjával, annak jeles jubileumával szoros összefüggést mutat. Nemcsak ebből a szempontból tér el a korábbi Kiskun Napoktól, hanem abban is, hogy – természetesen a háborús viszonyok és a város nehéz anyagi helyzete miatt – hiányoztak a látványos kiállítások és vásárok, a díszes felvonulások, az ünnepi kiadvány, minden, ami az idegenforgalmat célozta addig. Nyilvánvalóan a világháború árnyékában sem az időpont, sem a körülmények nem kedveztek a vidám, a város értékeit harsányan propagáló ünneplésnek, hanem inkább egy befelé forduló, az eredmények miatt hálát adó, kisebb költségvetésű megemlékezés, csendesebb rendezvény tűnt helyénvalónak, amely bizonyára jobban tükrözte a lakosság aktuális lelkiállapotát is.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!