Gyula, Epreskert utca 2.

2022.04.06.
 
Gyula belvárosában áll egy különösen érdekes épület, amely az Epreskert és a Pósteleki utca sarkán található. A ház építéséről keveset tudunk, levéltári dokumentumok sem tanúsítják, a családi hagyományozás azonban az 1910-es évek közepére teszi az „alapkő letételét”. Az épületet valószínűleg több évig, több szakaszban építették, s folyamatosan csinosították. A nevezett földszintes sarki ház vegyes falazatú – vert fal, patics, és tégla – nyeregtetős, cserépfedéses épület, amelyet fa nyílászárói tettek igazán egyedivé. Az ablakok különlegessége az volt, hogy tulajdonosát – aki többször járt Dániában tanulmányúton – megihlették az északi ország egyszerű, praktikus, s mégis impozáns építészeti vonalvezetései. Az épületet nyugodtan nevezhetjük egy kis ékszerdoboznak, amely mégis lakói miatt egyedülálló.
 
Schrőder Miklós volt az építtető, az egyre szépülő otthon a család birtokában volt egészen 1965-ig. Gyulán a Schrőder família sokak számára ismerősen csenghet, hiszen városunkban egészen a 19. század végétől jelentős szerepet töltöttek be tagjai. Schrőder Miklós édesanyja Ewoldt Eliz volt, aki Gyulán az első (magán)óvodát megnyitotta, a város egyik kisdedóvója ma is a nevét viseli.
 

A Schrőder család 1896-ban. A fényképet Székely Aladár készítette.  A szülők és öt gyermekük. A legidősebb fiú, István a felvidéki Iglón tanult, majd a kárpátaljai Nagyszőlősön alapított családot Spolarich Karolával. A második Miklós nevű gyermek a későbbi polgári iskolai tanító, a harmadik gyermek Dénes, a kaposvári honvéd gyalogezred hadnagya, a legkisebb fiú Mihály volt, aki az olasz fronton szerzett betegségben hunyt el nagyon fiatalon 1918-ban. Mind a négy fiú harcolt az I. világháborúban. A legfiatalabb leányt Elzának hívták, aki később Berndt Kornél szolnoki bankigazgató felesége lett.
 
A népes Ewoldt család a Temes megyei Lugoson élt korábban, a családfenntartó molnárként kereste a kenyerét, itt voltak vízi- és szélmalmaik. Ewoldt Eliz azonban Gyulához kötődött, anyai nagyszülei ebben a Körös-parti városban éltek, s az édesanyja rokonlátogatáskor hozta világra leánygyermekét. A család visszament Lugosra, ahol az édesapa, Ewoldt Miklós korai halála után egyre nehezebb volt a hátramaradóknak. A későbbiekben Eliz több ízben is Gyulára látogatott, ahol megismerkedett egy fess fiatalemberrel, Schrőder Istvánnal, aki később a város szolgálatában állott, mint közgyám. Egybekelésük után néhány hónappal (1880) már megnyitották az első óvoda kapuját, a Karácsonyi János utcában.
 

A gyulai belvárosi óvoda Eliz nénivel és Flóra nénivel, 1898-ból.

Helyszűke miatt azonban tovább álltak, s az akkori Kígyó utcában – ma Pálffy utca, ahol a mai Ewoldt Eliz óvoda is működik – átalakították a telken lévő régi házat, illetve további épületet emeltek. Eliz néni, – ahogyan a gyermekek nevezték – Budapesten megszerezte a kisdedóvói diplomáját, majd 1893-ban városivá minősítették intézményét. Schrőder Istvánnak és nejének öt gyermeke született, a sorban a második Miklós volt a „házunk” építtetője, s családjával évtizedekig a lakója is. Schrőder Miklós a szegedi tanítóképzőben diplomázott 1906-ban, majd a vajdasági Lázárföldön, később a Csongrád megyei Királyhegyesen talált alkalmazást. Innen Mezőtúrra került, majd hazajött Gyulára s a gyürkehelyi elemi iskolában tanított. 1922-ben a gyulai fiúpolgáriban – a mai Implom iskolában – nyert állást. Itt a testnevelés mellett kézimunkát, egészség- és gazdaságtant is oktatott. A polgáriban a cserkész-, valamint a levente csapatot vezette az 1920-as években, majd a Gyulai Sportkört irányította, melynek alapításában is nagy szerepet vállalt.
 
Sportképek a gyulai polgáriból. Az egyik legemlékezetesebb dísztornát 1930-ban rendezték Istvánfalvy vezetésével, ahol az iskolai tornászbemutató után a testnevelési főiskola mintacsapata is bemutatót tartott. Különösen nagy sikere volt a békési Kecskeméti Gábornak, az olimpiai keret tagjának, Mircsev Nenonak, Bulgária országos tornászbajnokának valamint Kocsis Mihálynak, a csapat gyulai tagjának. A műsor tomboló közönségsikert aratott.
 
A sportkör célja az ifjúság testnevelésének fokozottabb mértékben való előmozdítása volt. A Schrőder testvérek 1921-ben édesanyjuk iránti tiszteletből – aki ekkor még élt – Schrőder-Ewoldtra változtatták nevüket. A polgárista testnevelő tanár már pályája elején is az iskolaorvosi intézmény kiépítésén fáradozott. Schrőder – nevét 1934-ben Istvánfalvyra magyarosította – szülői értekezleteken is sürgette az intézmény felállítását, később 1935-ben a városi közgyűlésen is felvetette. 1940-ben nevezték ki a gyulai polgáriba az első iskolaorvost, Molnár János csabai gyakorló orvos személyében.
 
Istvánfalvy Miklós élénk könyvkiadói tevékenységet is folytatott. Főként a testnevelés-oktatás és az iskolahigiénia volt a szakterülete.
 
Istvánfalvy az ifjúsági testnevelést nagyban korszerűsítette, az akkor világhírű dán Niels Bukh tornász és oktató – a gyulai polgárista tanár több ízben járt Dániában tanulmányúton – modern rendszerét emelte be az oktatásba. Új tornatermet és sportudvart rendezett be.
 
Istvánfalvy Miklós a két világháború között több ízben is járt Dániában tanulmányúton, ahol a dán tornász atlétikai rendszerét tanulmányozta. Niels Bukh a dán tornászcsapat edzőjeként szerzett nemzetközi hírnevet az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon.
 
Könyve A modern tornaterem és iskolaudvar az ország szinte minden iskolai könyvtárában megvolt. A lelkes testnevelő tanár az 1920-as évek első felében a tanévzáró tornarendezvényeket valóságos ünneppé varázsolta. Később már a gimnáziummal karöltve rendezték meg a tornász-tanévzárókat, ezekben az években a gyulai sportpályán csaknem 500 gyermek adott számot tudásáról.
 

Az Isvánfalvy-Schrőder családnak több ingatlana is volt az Epreskert utcában. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy korábban ezen – az akkor még gyéren lakott – környéken szőlők voltak. Istvánfalvynak is volt itt kertje, ahol csőszt alkalmazott, mert lopások sűrűn előfordultak. Az Epreskert utca 4. szám alatti telkükre 1942-ben épített házat a család.
 
Az Epreskert utcai ingatlant az Istvánfalvy család 1965-ben kínálta eladásra. Az adás-vételi szerződés értelmében a házat Sebestény Ferenc – aki korábban tehetséges tanítványa volt az ekkor már nyugállományú testnevelő tanárnak – és neje Kisvárdai Róza vették meg. Sebestény Ferenc lakóházában 1970-ben belső vízvezeték- és csatornázási munkálatok folytak. A lakóingatlanba egy évtizeddel később a gázt is bevezették, melynek terveire rá is bukkantunk a levéltárban. Az 1970–90-es években a Sebestény család otthonában hirdetésfelvételi iroda is működött. A családfenntartó kereskedőként dolgozott, mellette a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat kebelében több évtizeden keresztül fogadta személyesen vagy telefonon a hirdetni vágyókat. Az épület ma is a Sebestényeké, Ferenc leánya Milekné Sebestény Márta – valamint családja lakják. Sebestény Márta kezdetben édesapja foglalkozását követve kereskedő lett, majd levéltárunkból 29 év szolgálat után ment nyugdíjba. Az időközben kétgenerációssá váló külön bejáratú épület több mint egy évszázad elteltével két család történetét meséli.
 
Az Epreskert és a Pósteleki utca sarkán lévő épület csatornázási és gáz tervei (1970, 1980)
 
 
A Gyula Tv műsora

 

Források:


MNL BéML XIV. 21.
MNL BéML XIV. 25.
MNL BéML V. 173. b. 1777/1923.
MNL BéML V. 181. 21139/1942.
MNL BéML XXIII. 404. 136715/1980.
Békés, 1903. 01.25.
Békés, 1918. 03.18.
Békés, 1918. 08.04.
Békés, 1937. 02.07.
Békésmegyei Hírlap, 1938. 10.23.
Élet és Tudomány, 1962. 05. 13. , 1962. 05.27.
Gyulai Községi Polgári Fiúiskola évkönyvei (1922-től)
Egy emlékmű metamorfózisai. Gyulai Hírlap, 2010. 05.02.
Az iskolai vízivás reformja avagy egy szabadalom története. Gyulai Hírlap, 2011. 11.09.
Magyar fejlesztésű ivókút. Gyulai Tv, 2016. 05.07.
Milekné Sebestény Márta családi iratai, szíves közlései.
 

 

Szerző: Balogh Dorottya

 

                         

 

Utolsó frissítés:

2022.04.08.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges