GYAC 110
A vármegye első sportegyesülete Gyulán jött létre 1869-ben a Békés-Gyulai Torna és Tűzoltó Egyesület (BGYTTE). Ez azonban néhány év működés után 1874-ben megszűnt. Az 1880-as években a vármegye más településein is alakultak hasonlók, de ezek rövid ideig tartó működés után feloszlottak.
Az újabb alapítások egy új sportág, a labdarúgás elterjedésének köszönhetőek a 20. század elején. A megye sportélete könnyen átlépte a még meg sem gyökeredző gentlemansport és a tornamozgalom kereteit, az 1910-es években kialakult „futball-láz” hatására számos új sportegyesület jött létre. Békéscsabán 1912-ben mindjárt három is alakult: a Csabai Atlétikai Klub (CSAK), az Előre Munkás Testedző Egyesület és a Kereskedelmi Alkalmazottak Football Egyesülete. Ugyancsak 1912-ben jött létre az Orosházi Testgyakorlók Köre, a Mezőberényi Atlétikai Club, valamint a vállalati klubok egyik előfutára a Gyomai Kner SC is. Az első megyebajnokságot, a Békés vármegye és környéke football csapatainak Ezüst-Serleg Bajnokságát már hét csapat részvételével rendezték meg 1912 őszén.
1913-ban Gyulán is megfogalmazódott az igény sportegyesület alapítására. Fábián Gábor, a GYAC krónikása szerint az 1912-es stockholmi olimpián elért nagy magyar vívósikerek mozdították meg a város sportolni vágyó ifjúságát, akik megalakították a Vívóakadémia nagypáholyát, amely a későbbi GYAC alapja lett. A sportegyesület létrejöttének másik előzményét az 1913 szeptemberében a gyalogezred keretében megrendezett századok közötti labdarúgómérkőzések adták. Ezek a meccsek nagy sikert arattak a civil lakosság körében is.
1913. október 12-én jelent meg a Békésben Prattinger Ferenc Alakítsunk sportgyesületet című felhívása. Prattinger abbéli reményét fejezi ki, hogy odáig fejlődik majd a gyulai sportélet, ahol tart minden nagyobb vidéki város, s ha már ennyit merünk remélni, remélhetjük azt is, hogy majd örömmel tapasztaljuk: nem olyan lekicsinylendő szórakozás a sport űzése és az ebben való gyönyörködés, így talán még remélhetjük, hogy valamikor egybeolvad a „Gyulai Atlétikai Klub” sporttelepén városunk egész közönsége.
A felhívás nyomán 1913. november 1-jén tartották meg az alakuló közgyűlést a városháza nagytermében. Elnökké dr. Lovich Ödön polgármestert választották, az alelnöki tisztséget pedig Prattinger Ferenc töltötte be. Vezetőnek eredetileg Ambrus Sándor alispánt szerették volna megnyerni, de ő nem vállalta, azzal a magyarázattal, hogy ő sportnak csak a vadászatot és a futtatást ismeri. Az alakuló közgyűlésen elfogadták az alapszabályokat. A jelvényüket Kukla István tervezte: kerek korong fehér alapszínnel, benne fekete diszkoszvető, körülötte az egyesület neve, alul az alakulási évszám, fölötte a GYAC felirat. A GYAC alapszabályát 1914. március 27-én hagyta jóvá a belügyminiszter.
Az új sportklub első megmozdulása az 1914 januárjában megrendezett vívóakadémia és az azt követő bál volt. Az egyesület futballcsapata is megalakult, az első mérkőzésüket a 2. Honvéd Gyalogezred csapatával vívták a galbácskerti gyakorlótéren. A meccset a gyalogezred csapata nyerte 4:3 arányban.
1914 május végén a város átengedte a klub részére a Lóvásártér korlátokkal bekerített részét sportpályának. A CSAK, az Előre, a Kner, a Sarkad és Nagyváradi Törekvés elleni mérkőzéseket már ezen a pályán bonyolították le. Ennek ellenére a pályagondok csak 1924-ben oldódtak meg, amikor a klub és a város megkötötték a szerződést, a mai is sporttelepnek használt terület átengedésére. 1925-ben a GYAC a másik gyulai sportegyesülettel, a Gyulai Testedző Egyesülettel (GYTE) közösen felépítette a sporttelep tribünjét, amelynek avatására 1925. szeptember 20-án került sor, egy mintegy ezer néző jelenlétében lezajlott atlétikai verseny keretében.
A GYAC a következő évtizedekben folyamatosan működött. 1948-ban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját, a jubileumról májusban egy GYAC–Ferencváros labdarúgómérkőzéssel emlékeztek meg, amit az FTC nyert meg nagy gólkülönbséggel.
1948-ban a kommunista párt akaratának megfelelően átszervezték a sportirányítást, erőltetett fúziókkal megszűntették a polgári sportegyesületeket. Bár a GYAC közgyűlése 1948 júliusában nem támogatta a fúziót a GYTE-vel, az egyesület megszűnt. A 1948 őszén kezdődő bajnokságban a GYAC és a GYTE játékosokból álló csapat indult el, már Gyulai SE néven.
Szerző: Sáfár Gyula
Új hozzászólás