Antalóczy Nándor, a gyulai levéltár „gyökeres megváltoztatója”
A levéltár minden megyében a legrégebben fennálló közgyűjtemények közé tartozik. Nincs ez másképp Békésben sem, a török után 1732-től a megyei archívum helye a gyulai vár egyik szobája lett. Az addig keletkezett megyei jegyzőkönyvek, iratok, adóösszeírások itt kaptak helyet. A megyei tisztviselők korábban a lakásukon tartották a hivatalos okmányokat, az írásbeli teendőket is otthon látták el. 1744-ben elkészült a gyulai megyeháza, ettől kezdve ez lett az intézmény székhelye, egészen a XX. század végéig. Itt állandó helyhiánnyal küzdött az intézmény, amelyet az épületen belül a raktárhelyiségek folyamatos növelésével igyekeztek megoldani. Antalóczy közel négy évtizedes vezetése alatt jelentősen kibővült a raktárkapacitás, s a levéltári szakrend példaértékű lett. 1995-ben az archívum az eddigi helyéről pontosan szembe, az egykori pénzügyigazgatósági palotába (Gyula, Petőfi tér 2.) költözött.
Antalóczy Nándor Jánost (Arad, 1876. május 30. – Gyula, 1968. május 13.) 1898-ban nevezték ki a szeghalmi járás írnokának, majd központi írnoknak (1899–1900). Ugyanebben az évben feleségül vette a nagyváradi Glatz Juliannát (1874–1915), akitől három gyermeke született. Hitvese halálát követően, több év özvegység után, a vedresábrányi (ma Románia, Bihar megye) Fenyődi Gabriellát vezette oltárhoz 1919-ben. A levéltárnoki szakvizsgát jó eredménnyel szerezte meg 1900-ban az Országos Levéltári Bizottság előtt, Budapesten.
Antalóczy Nándor első feleségével, Glatz Juliannával és három gyermekükkel (Margit, Júlia, Nándor), 1910 körül. A fotó Tóth Krisztina tulajdona
1904-ben, a Schmidt Iván távozása után megüresedett gyulai archívumi állásra Versec város (ma Szerbia) levéltárnokát, Antalóczy Nándort nevezte ki a főispán. Hivatali esküjét 1904. január 7-én tette le. Személyes közlései alapján tudjuk, hogy nagyapjának testvére Bihar megye levéltárnoka volt. Akárcsak elődei a korábbi évtizedekben, ő is tanulmányútra indult: Bihar, Pest, Nyitra és Jász-Nagykun-Szolnok megyék levéltárait járta végig, de a mércét mégis Kecskemét törvényhatósági jogú város archívumában látta.
Antalóczy levéltárkezelői bizonyítványa (1900). MNL BéVL IV. 401. b. 539/1900.
Antalóczy Versec városa levéltárosának folyamodványa a Békés vármegyei állásért (1902). MNL BéVL IV. 401. b. 7/1904.
1rendezésén kívül ő végezte a levéltárba kerülő tízéves iratok feldolgozását, elhelyezését és lajstromozását, a selejtezést, gyűjtötte és őrizte a megyei és községi szabályrendeleteket, egyleti alapszabályokat, különböző nyilvántartásokat vezetett, kezelte az anyakönyvi másodpéldányokat, teljesítette és hitelesítette az ezekbe történő bejegyzéseket, végül az ügykörébe tartozó alispáni ügyeket is elintézte. Az anyakönyvi bejegyzések évente négyezer darabot tettek ki és folyamatosan emelkedtek. Antalóczynak sikerült elérnie, hogy két állandó és egy ideiglenes tisztviselőt kapjon maga mellé, továbbá egy hajdút (hivatalsegédet).
1905 nyarán a régi vármegyei börtönt (korábban a megyeháza egy részében kapott otthont) teljesen újjávarázsolták, beköltözhetett a levéltár (mellette az árvaszék is). Ekkor az archívum új helyiségeit bebútorozták, valamint az irategyüttesek rendezésének több évre terjedő nagyszabású munkálata is megkezdődhetett. A levéltári anyagot a hétezer koronás költséggel elkészült, zárt szekrények fogadták be. Az archívum kezelte a vármegye közigazgatási szakkönyvtárát is. 1905-ben átvették az Oláh György tiszti főügyész után maradt értékes köteteket, amelyek korábban a Békés Vármegyei Közművelődési Egyesület tulajdonába tartoztak. 1920-ban kormánybiztosi sajtóosztályt állítottak fel Gyulán, amely a megjelenő hírlapok, röpiratok, politikai, társadalmi sajtótermékek egy-egy példányát gyűjtötte össze. Vezetője Antalóczy Nándor lett.
A megyei ügykezelési vizsgálati jegyzőkönyvből tudjuk, hogy még 1895-ben „a levéltár 2 szobából álló helyiségébe csakis gyertyával lehet bemenni, mert nappal is oly sötétek, hogy azokban világítás nélkül dolgozni nem lehet”. Bár 1907-ben a székházban a hivatali szobák legnagyobb része már villanyvilágítással volt ellátva, a gyertyabeszerzési bizonylatok mégis azt mutatják, hogy ez a levéltár nem mindegyik irodájára volt igaz. A vezető hat, míg a segédlevéltáros három csomag gyertyát kapott. A levéltári helyiségek száma hatra növekedett. A rendezést Antalóczy Nándor főlevéltáros végezte megfeszített szorgalommal. A segítségére volt Denhoff Antal és Konkoly Győző, majd Dóczy Béla nyugdíjas is, akit napi két korona díjazás mellett alkalmaztak. A feladatot 16 hónap alatt sikerült abszolválni. Antalóczy „begyűjtötte” a megyeháza legkülönbözőbb pontjain elhelyezett levéltári iratokat, napszámosokkal az udvaron kiporoltatta és a kapott irodákba vitette valamennyit. A munkafolyamat 1909 körül jutott el odáig, hogy sor kerülhetett az átgondolt selejtezésre. 1912-ben kezdődtek meg a munkálatok, emellett az iratanyag rendezése is folytatódott. Az I. világháború a vármegye személyzetét (is) súlyosan érintette. A levéltár teljes létszáma bevonult 1914 nyarán. Antalóczy júliusban kezdte meg szolgálatát hadnagyként, a seregben századosi rangig vitte. 1918 januárjában tért haza végleg.
Antalóczy Nándor levéltár-igazgató az I. világháború idején. 1918-ban szerelt le századosként. A fotó Tóth Krisztina tulajdona
Antalóczy Ferdinandnak (Nándor) a Württembergi Hadi Emlékérmet adományozták Stuttgartban, 1920. január 18. A fotó Tóth Krisztina tulajdona
Az archívumvezető idősebb leányát, Margitot (1900–1953), 1923-ban vezette oltárhoz Popovics (Pálfalvi) Imre vésztői születésű, békéscsabai takarékpénztári tisztviselő a gyulai katolikus templomban. Másik leánya Julianna (1905–1974), – akit Ducikának becéztek – Somogyi Gyula városi tisztviselőhöz ment férjhez. A levéltárnok fia, Nándor (1906–1968) Gyulán végezte középiskolai tanulmányait. Szakmai képesítését Budapesten szerezte, majd fogtechnikusként dolgozott szülővárosában. 1925-ben alapította laboratóriumát, ahol a helybeli és környéki fogorvosok részére dolgozott. Felesége Bella Emília volt. Leányuk, Antalóczy Katalin kiváló fogorvosként tevékenykedett Gyulán.
8.8.a. Antalóczy Nándor családi házának tervrajza (1905). 1908-ban az egyik szobában a kályha miatt tűz ütött ki. A tűzoltók sikeresen elhárították a bajt. MNL BéVL V. 181. 3504/1905.
Szentkereszthy Béla kormánybiztos javaslatára a háború után létrehozott, a levéltárban működő Hadigondozó Népiroda igazgatójává Antalóczyt nevezték ki. Az iroda megszüntetéséig (1922 vége) végzett vezetői munkájáért miniszteri elismerésben részesült. 1923-ban a Békés Megyei Árvizsgáló Bizottság elnökének is megválasztották.
1928-ban a levéltárnak hét új helyiség – az udvari szárny emeleti részét, a megürült főispáni lakást kapta meg az intézmény – bebútorozására nyílt lehetősége. A legelőnyösebb berendezési tervet Sal József kiváló gyulai bútorasztalos (a ’30-as évektől teniszütők gyártására változtatta profilját) nyújtotta be. Referenciáját többek között a szarvasi járásbíróság asztalosmunkái szolgáltatták.
A megyei levéltár új helyiségei berendezési tervének árlejtését több gyulai vállalkozó is beadta. Sal József bútorasztalos a legolcsóbb és legmegfelelőbb ajánlatot nyújtotta be. Az 1928. évi költségvetésben erre a célra 16 050 pengőt biztosítottak. MNL BéVL IV. 401. b. 7244/1928.
Antalóczy levéltárosi hivatása mellett képesített könyvkötő, bőrdíszműves és faszobrász szakmájára is igen büszke volt. Iparművészeti kiállításokon több ízben is remekelt, bőrapplikációi díjakat nyertek. A bútorok tervét és rajzát Antalóczy és Dubányi László segédlevéltáros alkotta meg, ezért külön javadalmazásban részesültek. Sal József világos tölgyfából öt szobába készítette el a garnitúrát. A szekrények a mai napig helyet adnak az értékes iratoknak, köteteknek. Az iparos – az archívumvezető útmutatásai alapján – egy üvegszekrényt, három íróasztalt és három széklétrát is készített a folyosóra. Az 1930-as években már 16 helyiséget foglalt el a levéltár, Antalóczy szerint sikerült elérniük a viszonylagos raktári rendet, bár az iratok rendezése folyamatos munkát adott a személyzetnek.
11-13. A levéltár-igazgató által tervezett irattároló szekrények (homlokzat). A bútorzat a mai napig (97 éve) használatban van. Az archívum vezetője emellett a mindennapi használati tárgyakat is megálmodta. MNL BéVL IV. 401. b. 7244/1928.
1936-ban a Magyar Alföld című lap interjút készített a nyugdíjazás előtt álló igazgatóval, aki felidézte, milyen körülmények fogadták levéltárba kerülésének évében. „1904-ben a vármegyei börtönben [átalakítás után itt kapott helyet az archívum] a denevérek és egerek fészke volt. Fábry alispánnak köszönhető, hogy ma országos viszonylatban harmadik helyen állunk.” 1904-ig a megyei levéltár mindössze három helyiségben, 58,6 négyzetméter területen szorongott, emiatt kerültek az iratok padlásra, pincébe. Az I. világháború megakasztotta az intézmény fejlődését, a szakmai tevékenység az 1920-as években bontakozhatott ki. Ekkor már „teljes erővel haladt a munka. Évenként egy vagon akta, ezt szortírozzuk, selejtezzük” – emlékezett Antalóczy.
A Békés Vármegyei Stefánia Szövetség oszlopos tagja volt, ottani 15 éves fáradhatatlan munkájáért 1938-ban belügyminiszteri elismerést kapott. A Gyulai Frontharcos Főcsoport Jóléti Bizottságának elnökeként is tevékenykedett, valamint az Erkel Ferenc Sakk-kör alelnökeként számos rangos országos és nemzetközi versenyt nyitott meg. 1937 őszén vonult nyugállományba.
Szabó Ferenc levéltár-igazgató (1965–1982) tisztelte elődjét, elismerően szólt róla: [Antalóczy volt] „a levéltár újraszervezője, a levéltári anyag szinte már tragikus irányba forduló helyzetének gyökeres megváltoztatója”.
Balogh Dorottya
Hálásan köszönöm Tóth Krisztinának, Antalóczy Nándor dédunokájának segítségét, valamint azt, hogy rendelkezésünkre bocsájtotta az eddig nem ismert családi fotókat.
Új hozzászólás