A képekkel gazdagon illusztrált album Ulmtól a Fekete-tengerig, a 19. század elejétől napjaink revitalizációs beavatkozásaiig tárgyalja a dunai városok vízhez, illetve konkrétan a kikötőkhöz kapcsolódó emlékeit.
Az 1354-től kiváltságos mezővárost Magyaróvárt, 1872-ben az országos községrendezés során, nagyközséggé minősítették.
A Levéltári Délutánok legutóbbi előadásán Végső István, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) segédlevéltárosa beszélt hazánk 20. századi történelmének egyik legvéresebb időszaka nyitányának számító kormányzói lemondást és a nemzetvezetői kinevezést rögzítő iratról és annak sorsáról. A háborús vereség tényével szembesülő Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, 1944 októberében sikertelen kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. Románia, Bulgária és Finnország átállása után a magyar kiugrás, az 1944.
Az 1956-os magyar forradalom nemzetközi vonatkozásairól, a nagyhatalmaknak a felkeléssel kapcsolatos politikájáról már sokan és sokat írtak, ám Magyarországon a forradalom hivatalos megítélésétől eltérő vélemény a rendszerváltozás időszakáig nem jelenhetett meg. Az előadó ismertette az 1956-os forradalomhoz vezető utat, az eddigi értelmezéseket. Hangsúlyozta, hogy a levéltári források felszabadulásának köszönhetően az 1956-hoz vezető folyamatok, az események és azok utótörténete is ismertté vált.
Immáron hagyományosnak tekinthető, hiszen évek óta adnak elő intézményünk munkatársai a győri Kölcsey Ferenc Általános Iskolában, az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó megünnepléséhez kapcsolódóan. Áldozó István osztályvezető főlevéltáros a 69 évvel ezelőtti győri és Győr környéki eseményekről tájékoztatta a diákokat, Tatai Zsuzsanna munkatársunk pedig Török István mártír életútját, forradalmi szerepét ismertette az oktatási intézmény nyolcadik évfolyamos hallgatóival.
Az előadó először ismertette a magyar ENSZ-tagsághoz vezető út előzményeit, miszerint Magyarországot több sikertelen próbálkozást követően 1955-ben vették fel a világszervezetbe, ami alapvetően nem a magyar politikai változások elismerése, hanem nagyhatalmi alkudozás eredménye volt. Nagy András hangsúlyozta, a legfontosabb – később döntőnek bizonyuló – tény az volt, hogy mindez elsősorban a magyar és szovjet titkosszolgálat tevékenységének volt köszönhető.
