A három napos esemény ideje alatt a gyerekeket is különleges játékokkal várjuk: történelmi ihletésű kirakók, színezők és papírból hajtogatható címerállatok (Hunyadiak hollója) vagy saját kis kódexek készíthetőek intézményünk restaurátorainak és könyvkötőinek segítségével.

Minden korosztálynak ajánljuk vezetett épületbejárásainkat, amelyek körbekalauzolják látogatóinkat az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájában. Vezetett túrák folyamatosan indulnak: 2015.szeptember 4-én, pénteken, 14-17 óra között.

Feitl István

Anasztaz I. Mikojan a KGST élén

140 éve 1875 októberében nyitotta meg kapuit a Blaha Lujza téri Népszínház, mely 1908-tól a Nemzeti Színház otthonául szolgált, s melyet éppen 50 éve, 1965-ben bontottak le.

Dobrossy István 1946. május 20-án született Miskolcon. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-néprajz szakos diplomát. A Déri Múzeumban töltött, rövid idő után 1973-ban visszatért Miskolcra.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Erdélyi Fejedelemségre vonatkozó anyagában, mindenekelőtt a Királyi Könyvekben (F 1) és az erdélyi hiteleshelyi jegyzőkönyvekben (protocollumok) egyetlen címerkép sem található. Erre több magyarázatot is adhatunk: az Erdélyi Fejedelemség társadalma ugyanis erősen katonai jellegű volt, ebből következően főként a 17. században feltűnően elszaporodott az ún. kondicionális (feltételes) nemesítés önálló címeradomány nélkül, továbbá az is, hogy a címerkiállítás jelentős költséggel járt.

Ahogy azt Vízkereszt napja alkalmával már bemutattuk, a szabad királyi városokban a 16–19. században igen sokféle napot jelölt ki a hagyomány a városi tisztújítások, azaz az általában évente, vagy kétévente sorra kerülő választások időpontjára. A Vízkereszt mellett a leggyakoribb időpont a Szent György nap (április 24.) volt. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon.