Magyarország krakkói főkonzulja idén május végén levélben fordult Szabó Csabához, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatójához. Ebben Gerencsér Tibor kifejtette, hogy gyakorló történészként első kézből szerzett tapasztalatokat arról, milyen nagy segítséget jelentenek egy kutatónak a levéltári leltárak, oklevéltárak, fondjegyzékek, pecsétgyűjtemények és különböző katalógusok, összeírások.
Pálmay József (Eperjes, 1863 – Eger, 1928) Léván, majd Bécsben járt gimnáziumba, ezt követően katonai pályára lépett. Tartalékos állományba helyeztetése után a szőkefalvi körjegyzőség jegyzőjeként, majd Udvarhely vármegye allevéltárnokaként, végül a székelyudvarhelyi múzeum titkáraként dolgozott.
A Konstantinápoly Budapesten című kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára (OL) Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályán a térkép- és tervtárban őrzött Gerster Kálmán tervrajzain alapul, május 31. és november 3. között tekinthető meg Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Tájékoztatjuk tisztelt Kutatóinkat és Ügyfeleinket, hogy az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára a nyári munkarend alapján az alábbiak szerint tart zárva:
A kutató- és ügyfélszolgálat nyári zárvatartásának időszaka egységesen: 2024. augusztus 05 –2024. augusztus 16. között
A Magyar Nemzeti Bank működését az 1924. évi V. törvénycikk alapján kezdte meg, alakuló ülését 1924. május 24-én tartotta. Az említett törvénycikk részletesen szabályozta a Bank működését, alapszabálya a törvénycikk kiegészítő részét képezte.
A Pénzmúzeum az 1926-ban Sándy Gyula tervei alapján megépült egykori Postapalota épületében található. Ebben működött először hazánkban úgynevezett páternoszter típusú személyfelvonó. Az épületet a Magyar Nemzeti Bank 2016-ban megvásárolta. Az épület eredeti állapotának helyreállítását követően itt került elhelyezésre a Pénzmúzeum. Az épület neve MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum.
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Zsinórban ötödször hódította el a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) csapata, amely idén a Barbaricum színeiben lépett pályára, a hetedszer megrendezett MLE Labdarúgó Kupát a Magyar Levéltárosok Egyesülete zentai Vándorgyűlésén.
Június 27-én és 28-án tartották a 23. CEESOK Nemzetközi Konferenciát, ahová Magyarországról, Lengyelországról, Csehországról, Szlovákiából, Ausztriából, Szlovéniából, Romániából, Bulgáriából, Törökországból, Ukrajnából, Oroszországból, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból és a Koreai Köztársaságból érkezett csaknem száz résztvevő.
Az ember születése évszázadokon keresztül közösségi eseménynek számított. A gyermek várása, világra jötte, amellett, hogy új helyzetet teremtett a család és a rokonság életében, elindított egy olyan segítő, támaszt nyújtó mechanizmust, amely átsegítette az anyát és családját a szülés okozta, azzal együtt járó nehézségeken. A szülés a 20.
