Érdekességek az "e-Documenta Pannonica" SIHU projekt háza tájáról.

Fiktív interjú Kóta Péter főlevéltárossal, a projekt egyik koordinátorával.
2019.05.29.

Megjegyzés: 
Fiktív interjú Kóta Péter főlevéltárossal,
a projekt egyik koordinátorával


Milyen újdonságok várhatók a projekt eredményeképpen?

A résztvevő intézmények elsősorban saját anyaguk áttekintésével végzik a feltáró munkát. Azt hihetnők, hogy a levéltárosok tisztában vannak vele, milyen dokumentumok várják a raktárakban, hogy rájuk irányuljon a figyelem. Ez azonban csak nagyjából igaz. Váratlan felfedezésekre mindig van esély! Különösen egy olyan nagy intézményben, mint a Magyar Nemzeti Levéltár. A gyűjtőmunka -- felgyorsítva a digitális eszközök adta lehetőségekkel -- olykor azokban a fondokban is izgalmas leletekre világít rá, ahol nem várnánk Vas megyei településekre vonatkozó adatot.


Mint például?

Rumi Rajki Istvánnak a győrvári kuruc emlékmű számára készített eredeti terveit az Andrássy család levéltárában, Budapesten. Kérded, hogyan került oda? Úgy, hogy a megrendelő a csatában részt vevő Andrássy István kuruc generális kései leszármazottja volt. 1934-ben készült el az 1706-ban lefolyt csata emlékműve.
Megtaláltuk a Nádasdon létesített emlékpark terveit is, amelyet "természetesen" ugyancsak az Országos Levéltár őriz, a Batthyány család levéltárában. Ödön herceg támogatásával készült a park Erzsébet királyné tiszteletére.
Vagy egy rováspálca, amely a megyei levétár anyagában maradt fenn, egy irat mellékleteként. Sokat hallottunk arról, hogy a régi világban efféle pálcákat használtak majd' mindennek a számlálására. Hiszen ismerjük a mondást: "Sok van a rovásodon!" A levéltárban őrzött pálcán persze nem csínytevéseket, hanem pénztartozást számoltak. Amikor vita kerekedett az ügyből, a felek a bíróságon ezt mutatták föl bizonyítékként.
Még az ostffyasszonyfai hadifogolytábor avatott kutatóit is kellemes meglepetésként érte az a felismerés, hogy a megyei levéltárban megtalálható a tábor épületeinek tervdokumentációja. Nem vagyunk már régészeti kutatásokra utalva, ha képet akarunk alkotni a tábor építményeiről.


Van olyan irat, ami már többé-kevésbé ismert, de a projektnek köszönhetően további ismeretet kaphatunk róla?

Számos ilyen irat létezik. Például Weöres Sándor saját kézzel írt levelei, amelyekről a szakemberek már tudtak, de fakszimile-hűségű bemutatásukra most kerülhet majd sor. Vagy a körmendi születésű, Nemeskoltán élt világhírű operaénekesnő, Németh Mária egy-két irata, fényképe.


Mit nyer a szűkebb szakma ezen a projekten?

A projektnek köszönhetően tudtunk beszerezni modern technikai eszközöket. Már most, a munka felénél élvezzük ennek áldásait. Azon vagyunk, hogy az így kapott gépek kapacitásait kihasználva, nagyságrendekkel megnöveljük az érdeklődőknek nyűjtott forrásanyag mennyiségét, egyúttal magasabb minőségi szintre hozva a publikálást.
Az is előrelépés számunkra, hogy más közgyűjtemények nyilvántartásait böngészve kiderült: számos vasi község kéziratos térképét őrzi az Országos Széchenyi Könyvtár. De a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vagy a körmendi Rába Helytörténeti Múzeum is. A projekt révén virtuálisan egyesíthetjük az együvé tartozó, de a történelem viharaiban egymás mellől elszóródott iratokat.
A levéltári adatbázisok hibái is napvilágra kerülhetnek a használat során. Sikerült helyreigazítani a középkori oklevelek nyilvántartásába bekerült tévedéseket.


Mikor lesz hozzáférhető a gyűjtött, digitalizált anyag?

A partnerintézmények már most jelentősen előrehaladtak az adatbázis feltöltésével, de még korántsem vagyunk a finisben. El kell még készíteni az interaktív használathoz szükséges szoftverelemeket, és próbaüzemelés után a jövő év nyarától bárki tallózhatja a gazdad és tartalmas anyagot.
 

Utolsó frissítés:

2019.05.29.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges