„Senkinek sem ártani, mindenkinek használni!” - 110 éve született Mária Assumpta nővér, a Miasszonyunk Női Kanonokrend utolsó főnöknője
„Senkinek sem ártani, mindenkinek használni!”[1]
110 éve született Mária Assumpta nővér, a Miasszonyunk Női Kanonokrend utolsó főnöknője
Mátánovits Jolán[2] 1913. október 31-én Palotabozsokon látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát Csurgón végezte, azonban az ugyancsak itt megkezdett polgári iskolai tanulmányait már Pécsett, a Miasszonyunkról nevezett női kanonok szerzetesrend által fenntartott polgári iskolában fejezte be.[3]
1928-ban iratkozott be a rend pécsi tanítónőképző intézetébe, ahol 1933-ban elemi népiskolai tanítónői oklevelet szerzett. A képzős évek alatt fogalmazódott meg benne, hogy apáca szeretne lenni. Szülei kezdetben nagyon ellenezték szándékát, végül belátva, hogy lányuk hajthatatlan, személyesen kísérték el a zárdába.[4]
Miasszonyunkról nevezett női kanonok szerzetesrend Tanítónőképző Intézetében 1932-1933. tanévben végzettek tablója. (Forrás: HU-MNL-BaML-VIII. 59. a.)
1933. szeptember 8-án becsukódott mögötte a klauzura[5] ajtaja. A rendi élet a jelöltévvel kezdődött számára, mely során a szerzetesnők azt figyelték, hogy alkalmas-e a szerzetesi életre. Ezt követte 1934-ben az ünnepélyes beöltözés a latin, német és francia nyelvtanulással, valamint a szent szabályok elsajátításával járó kánoni próbaév, de a lelki képzés mellett fizikai munkát (konyhai munka, sekrestyetakarítás) is kellett végeznie.[6]
Rendi nevén Maróti Mária Assumpta 1935-ben tette le az egyszerű vagy ideiglenes fogadalmat, majd 1940-ben az örökfogadalmat, mely örökös szegénységre, tisztaságra, engedelmességre, valamint a tanításra („[…] a Szentszéktől jóváhagyott és a konstituciók által parancsolt lányoktatás megszüntetéséhez sohasem fogok hozzájárulni”) tett fogadalom volt.
Maróti Mária Assumpta örökfogadalma. (Forrás: HU-MNL-BaML XII.8.)
A rend egyetemi képzésre jelöte ki, ennek feltételeként a Miasszonyunk rend Szent Erzsébet Leánygimnáziuma magántanulójaként 1936-ban leérettségizett.
A Miasszonyunkról nevezett női szerzetesrend pécsi róm. kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának értesítője. (Forrás: MNL BaML szakkönyvtára 3016/15.)
A vizsga után Budapest, a Pázmány Péter Tudományegyetem következett. 1941-ben matematika-fizika-kémia szakos középiskolai tanári végzettséget, majd további pécsi és szegedi tanulmányok után tanítóképző-intézeti tanári oklevelet szerzett.[7]
1943-ban a rend gondnoknőjét választották meg főnöknőnek, Assumpta nővér lett a gondnok, ám továbbra is tanított. Szigorú tanár hírében állt, tanítási módszeréhez tartozott, hogy minden óra elején tízperces villámkérdésekkel majdnem minden diákot lefeleltetett.[8]
Assumpta nővér és a rend életében 1948 döntő változást hozott: az iskolaállamosításról rendelkező 1948. évi XXXIII. törvénycikk értelmében ugyanis a nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, kisdedóvodák fenntartását – a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus- és diakonisszaképző stb.) kivételével – az állam vette át, az intézmények tanítóit, tanárait és óvónőit pedig állami alkalmazottakká minősítették.[9] A nővérek engedelmességi és a tanításra vonatkozó negyedik fogadalmunknak[10] megfelelően nem vállalták el az állami iskolákban a tanítást, élt bennük a remény, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet megszervezni a frissen államosított iskolákban a tanítás megkezdését. Csalódniuk kellett, nem képzett pedagógusokkal ugyan, de az állam meg tudta oldani a tanítás zökkenőmentes folytatását. A tanítványokkal a nővérek a továbbiakban nem érintkezhettek.[11]
A rend végzete 1950-ben jött el. 1950. június 10-én ávósok és civil rendőrök szállták meg a zárda épületét, névsor alapján összegyűjtötték a nővéreket, majd négy teherautóval (a legszükségesebb holmijukkal) a váci püspöki palotába szállították őket. Pécsről húsz teherautó indult, mert valamennyi szerzetest ide szállítottak Pécsről.[12] Maróti Jolán 1950. szeptember 15-én szabadult. A szerzetesi ruhát le kellett vennie, csak civil ruhában lehetett távozni: „Úgy éreztem, hogy a bőrömet húzták le.”[13] Mindenki ment, ahová tudott, ő Pécsre jött. Virág Ferenc pécsi püspök kérésére a megyei tanácshoz beadott igényléssel a nővérek személyes holmijuk egy részét visszakapták. A rend gondnokaként a visszakapott holmikból csomagokat készített azoknak a nővéreknek, akiknek semmijük sem volt. A legidősebb és legbetegebb rendtársaknak a püspöki palotában szerzett szállást. 1951-ben kezdődtek a rendszeres razziák, házkutatások. A főnöknőt, Hajós M. Alfonzát tartóztatták le először az ÁVO emberei, pár nap múlva Maróti Jolánt, aki ekkor már a pécsi Gyógyszertári Központban dolgozott. Letartóztatását követően Budapestre, a Fő utcai börtönbe szállították. Itt többször kihallgatták a szerzetesi életről, a rend által fenntartott iskolákról. A vád ellene „illegális szerzetesi kapcsolatok és az állam belső rendje ellen irányuló bűncselekmény” volt. Budapest után Kalocsán és Kecskeméten is raboskodott. A kecskeméti börtönből 1953. augusztus 7-én szabadult.[14]
Szabadulása után Pécsett a Gyógyszertári Központban dolgozott, 1956-ban gyógyszerész technikusi bizonyítványt szerzett. 1958-tól a Prohászka Otthon (Pécs, Szent István tér 21.) vezetője lett, ahol a papok idős női családtagjairól gondoskodtak.
Hajós M Alfonza főnöknő 1980. január 1-jével bízta meg a rend vezetésével, bár a rend működési engedélyének kiadása és nyilvántartásba vétele csak 1989-ben történt meg. Ezt követően fokozatosan visszakapták épületeiket. Máter Assumpta főnöknő 1991-ben alapította a Miasszonyunk Kanonokrend Óvodáját, 1999-ben az Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános és Zeneiskolát. 2004-ben megnyitotta a rend tulajdonába visszakerült, 1851 és 1948 között zárdaként működő épületben a lánykollégiumot.
Máter Assumpta 2006. december 26-án hunyt el, a Miasszonyunk Női Kanonokrend intézményeit a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja vette át. Dr. Zakar Ferenc Polikárp zirci főapát rendelkezése értelmében az óvoda, iskola és kollégium 2007. nyarán közös igazgatású összetett intézménnyé alakult át új néven: Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ).[15]
Fotó: Ciszterci Nevelési Központ honlapja, https://cnkpecs.hu/
Fotó: Ciszterci Nevelési Központ honlapja, https://cnkpecs.hu/
Maróti Mária Assumpta 1989-ben Semmelweis-díjat kapott, majd 1996-ban az időskorúak szociális ellátásában nyújtott áldozatos munkásságáért, a város első katolikus óvodája létrehozásában végzett közreműködéséért Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díjával tüntették ki.[16]
Vargháné Szántó Ágnes főlevéltáros
Források:
HU-MNL-BaML-VIII. 59. a. Teleki Blanka Tanítónőképző Intézet (Miasszonyunkról nevezett női kanonok szerzetesrend Leánylíceuma és Tanítónőképző Intézete, II. sz. Pedagógiai Gimnázium) iratai. Tablókép.
HU-MNL-BaML-XII. 8. Miasszonyunk Rend Pécsi rendháza iratai
Bibliográfia:
A Miasszonyunkról nevezett női szerzetesrend pécsi róm. kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának értesítője az 1935–1936. iskolai évről
Árvai Tünde: Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19–20. századi történetéből. Pécsi Mozaik 5. Pécs, 2016. 193.
Borsy Judit: Maróti Jolán. Pécs Lexikon I. Pécs, 2010. 488.
CiNKe. A Pécsi Ciszterci Nevelési központ diáklapja 2013/2014. 1. szám melléklete
DANCS 1979 = Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról (1945-1948). Források a magyar népi demokrácia történetéhez III. kötet, Dancs Istvánné (összeáll.) Budapest, 1979.
Dunántúli Napló, 1996. szeptember 2.
MARÓTI 1989 = Maróti Jolán visszaemlékezései. In: Kulics Ágnes–Tölgyesi Ágnes: …evilágból… Budapest, 1989.
Marthné Soós Judit: Maróti Jolán Mater Assumpta (1913–2006). In: Pécsi Szemle (Szerk.: Nagy Imre Gábor–Síkfői Tamás) 2007/tavasz. 76.
[1] A Szent Ágoston Regulája szerint működő vallásos, erkölcsös leányokat nevelő-oktató rend jelmondata. Pécsre Scitovszky János pécsi püspök hívására érkeztek 1851-ben. 1948-ig, az államosításig tartó évtizedek során megnyíló leányiskolákkal (elemi iskolák, polgári iskola, tanítónőképző, leánylíceum, felső leányiskola, leánygimnázium) jött létre a rend pécsi iskolakomplexuma.
[2] A családneve 1934-ben Marótira változott. HU-MNL-BaML-XXXIII.1.b. Palotabozsok, szül., ub. 19/1934.
[3] Apja vasúti tisztviselőként dolgozott, többször is áthelyezték, ennek köszönhető leánya iskolaváltása.
[4] MARÓTI 1989. 30–31.
[5] A rend a világtól való elvonulásra és a látogatóknak a kolostorba való bejárási tilalmára volt kötelezve.
[6] MARÓTI 1989. 66–67.
[7] MARÓTI 1989. 68.
[8] Beszélgetés a Miasszonyunk Női Kanonokrend rendfőnöknőjével, Mater Assumpta nővérrel. CiNKe melléklet, 2014. január.
[9] Köznevelés, 1948. 12. sz. melléklet, 4.
[10] Mindszenty József hercegprímás utasítása szerint nem vállalhattak tanítást. Mindszenty József hercegprímás körlevele a püspöki karhoz az államosításra kerülő egyházi iskolák tanszemélyzetének állami szolgálatba való állásáról. Dancs 1979, 772.
[11] MARÓTI 1989. 137–138.
[12] MARÓTI 1989. 152.
[13] MARÓTI 1989. 180.
[14] MARÓTI 1989. 187–193.
[16] Dunántúli Napló, 1996. szeptember 2. 6.
Új hozzászólás