Bemutatkozunk

AZ MNL BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE


A Baranya Megyei Levéltár elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának) egyesítésével jött létre 1950-ben. E gyűjtemények története egészen az Árpád-korig visszavezethető. A török hódítás azonban nem csupán a megyeszervezetet számolta fel, hanem a magyar írásbeliség középkori emlékeit is jórészt megsemmisítette. A hódoltságot követő katonai, illetve kamarai igazgatás időszakából is csak áttételesen maradtak fenn helyi adatok, mivel 1704-ben előbb a kuruc, majd a szerb csapatok Pécs jelentős részét feldúlták, s e pusztításnak áldozatul esett városháza és levéltár egyaránt. Így folyamatosan csak a 18. század első évtizedétől maradtak fenn a vármegye és Pécs város iratai, székházaiban (a vármegye 1731-től) őrizve azokat egészen az 1950-es államosításig. Az egyesített levéltár a Király utcai volt Pénzügyigazgatóság épületében nyert elhelyezést, s ekkor kerültek ide a Baranya megyei községek polgári kori iratai, a közigazgatás és jogszolgáltatás területi szervei, a megyei és városi intézmények, testületek, és kisebb mértékben a családok és személyek iratai. Az állami levéltár 1968-ban a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A Baranya Megyei Levéltár - mint igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény - szakmai munkája jelentősen fejlődött, 1980-ban elnyerte a tudományos kutatóhely minősítést. 1983-ban új részleggel (Rét u. 9.) bővült, 1989-1992 között pedig - az időközben veszélyeztetetté vált - Király utcai raktárkomplexum rekonstrukciója valósult meg. 1993-ban újabb raktár (Nyírfa utca) került a levéltár kezelésébe. Az elmúlt évtizedek fejlesztései, s a tervszerű iratátvétel következtében - iratmennyiség tekintetében - az ország egyik legnagyobb vidéki levéltárává lett, őrizetében jelenleg mintegy 17300 folyóméter irat található. 

A Baranya Megyei Levéltár alaptevékenységét az 1995. évi LXVI. törvény, illetve a 10/2002. sz. NKÖM rendelet alapján végzi. A levéltár működését az 1988-1998 közötti évtizedben meghatározóan befolyásolták a raktár-rekonstrukciós munkálatok, továbbá az ún. kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok. Az épület-felújítás tekintélyes, közel kétszeres férőhely-bővítést eredményezett, az újjávarázsolt, európai színvonalú raktárrendszer megközelítőleg 10000 folyóméter irat befogadására alkalmas. 

Az 1993-as évtől mód nyílt egy több mint 4 évtizedes restancia felszámolására is, nevezetesen a volt tanácsi, helyi igazságszolgáltatási, szövetkezeti és vállalati irattárak archiválásra érett iratainak átvételére. 1993 és 1996 között mintegy 8000 iratfolyóméternyi levéltári dokumentum beszállítására és elhelyezésére került sor a felújított raktárrendszerben. A levéltári rekonstrukció támogatása, illetve befejezése révén a megyei önkormányzat a közigazgatási dokumentáció őrzéséhez és feldolgozásához kedvező körülményeket teremtett. Ugyanakkor a kárpótlási és csődtörvényhez kapcsolódó feladatok, valamint az alaptevékenységhez gyakorta csak érintőlegesen kötődő elvárások, az iratmegőrző tevékenységen túl a közvetlen szolgáltató funkciók előtérbe kerülését - időleges primátusát - hozták magukkal. E tevékenységi kör a mintegy 420 ezres Baranya megye szinte valamennyi települését érintette. 

2005-ben került a levéltár kezelésébe a Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára, ahol a volt szénbányák munkaügyi iratainak őrzését, feldolgozását, kezelését és az azokból történő adatszolgáltatást végezzük.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXI. törvény módosítása 2012. október 1-jével lépett hatályba, amely egyebek mellett határozott arról, hogy a megyei levéltárak integrálódnak az újonnan, a Magyar Országos Levéltárból létrejött Magyar Nemzeti Levéltárba és annak megyei szintű szervezeti egységeivé válnak.