Kiadványaink

A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában.
Szerk. Kopasz Gábor–Szinkovich Márta. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1971. 392 p. 

Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944.
Szerk. Babics András–Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1972. 511 p., 10 t. 

Lovász György–Wein György:
Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1974. 215 p., 4 t., 2 mell. 

Baranya megye természeti földrajza.
Szerk. Lovász György. Pécs, 1977. 384 p., 3 térk. 

Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig.
Szerk. Bándi Gábor. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979. 423 p. 

Baranya megye földrajzi nevei. I-II. köt.
Szerk. Pesti János. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. 1055 p., 11 térk. 1279 p., 9 térk. 

A baranyai-pécsi munkásmozgalom története. 1-2. köt.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1985. 574 p., 456 p. 

Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. köt. 1867-1945.
Szerk. Bezerédy Győző. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1987. 413 p., 8 t.

Baranya
Történelmi és honismereti folyóirat. I. évf. 1988/1-2.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1988. 132 p. 

Baranya
Történelmi és honismereti folyóirat. II. évf. 1989/1-2.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989. 163 p. 

Baranya
Történelmi és honismereti folyóirat. III. évf. 1990/1.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1990. 103 p. 

Baranya
Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. III. évf. 1990/2.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1990. 194 p. 

Baranya
Történelmi és honismereti folyóirat.
Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. IV. évf. 1991/1-2.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1991. 299 p. 

Baranya
Történelmi közlemények. V-VI. évf. 1992-1993/1-2.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1993. 235 p., 2 t. 

Baranya
Történelmi közlemények. VII-VIII. évf. 1994-1995.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1995. 337 p. 

Baranya
Történelmi közlemények. IX-X. évf. 1996-1997.
Szerk. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1997. 344 p. 

Baranya
Történelmi közlemények.
Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. XI-XII. évf. 1998-1999.
Szerk. Ódor Imre társszerkesztő Lengvári István. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1999. 308 p.

Baranyai Helytörténetírás 1968.
Szerk. Szinkovich Márta. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1968. 240 p., 2 t. 

Baranyai Helytörténetírás 1969.
Szerk. Szinkovich Márta. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1969. 322 p., 3 t. 

Baranyai Helytörténetírás 1970.
Szerk. Szinkovich Márta. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1971. 177 p. 

Baranyai Helytörténetírás 1971.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1972. 278 p., 1 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1972.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1973. 484 p., 1 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1973.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1973. 424 p. 

Baranyai Helytörténetírás 1974-1975.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1976. 407 p., 2 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1976.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1976. 527 p., 1 t. 

Baranyai Helytörténetírás 1977.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979. 616 p., 1 t., 1 térk. 

Baranyai Helytörténetírás 1978.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979. 611 p., 3 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1979.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979. 552 p., 1 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1980.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1981. 580 p., 1 t., 5 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1981.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. 552 p. 

Baranyai Helytörténetírás 1982.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1983. 627 p., 2 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1983-1984.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1985. 615 p. 

Baranyai Helytörténetírás 1985-1986.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1986. 783 p., 10 t., 11 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1987/1988.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1988. 555 p., 2 t., 2 mell. 

Baranyai Helytörténetírás 1989.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989. 690 p. 

Baranyai Történetírás 1990/1991.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1992. 449 p., 3 t. 

Baranyai Történetírás 1992/1995.
Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1995. 594 p., 12 t., 2 mell.

1. Baranyai krónikaírás 1. (1974)
Szerk. Bezerédy Győző. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1975. 61 p. 

2. Baranyai krónikaírás 2. (1975)
Szerk. Bezerédy Győző. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1976. 93. p. 

3. Baranyai krónikaírás 3. (1977)
Szerk. Bezerédy Győző. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1977. 69 p. 

4. Baranyai krónikaírás 4. (1978)
Szerk. Sándor László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979. 124 p. 

5. Baranyai krónikaírás 5. (1979)
Szerk. Sándor László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1980. 89 p. 

6. Tanulmányok Pécs város történetéből.
Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. nov. 14.
Szerk. Sándor László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. l35 p., 1 t. 

7. Barakonyiné Winiczai Klára:
Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1984. 125 p.

1. Sándor László-Tímár György:
Pécs város 1780 évi szabad királyi oklevele

2. Erdődy Gyula:
Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához

3. Szkladányi Péter:
Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete

4. Vargha Dezső:
Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

5. Kiss Géza:
Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

6. Nagy Lajos:
Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén (Adatok Baranya megye régi vízrajzához)

7. Bezerédy Győző:
Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjén

8. Móró Mária Anna:
Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Baranyában

9. Török Géza:
Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

10. Füzi János:
Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

11. Szita János:
Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején I. rész

12. Krisztián Béla-Tímár György:
Adatok a magyar-szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

13. Szita László:
A dualizmus-kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségtörténeti vonatkozásai Baranyában

14. Tegzes Ferenc:
Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938)

15. Füzes Miklós:
A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása 1945-ben

16. Tímár György:
Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában

17. Fricsy Ádám:
Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629

18. Iványosi-Szabó Tibor:
Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben

19. Nagy Lajos:
Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

20. Mándoki László:
Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról

21. Babics András:
A 18. századi úrbéli viszonyok a dárdai uradalomban

22. Móró Mária Anna:
Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai

23. Vargha Dezső:
Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

24. Boros László:
A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

25. Sándor László:
Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

26. Kapronczay József:
A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében

27. Erdődi Gyula:
Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában

28. Szita László:
Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897-98-ban

29. Tegzes Ferenc:
Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899).

30. Gorjánác Rádojka:
Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában I. r.

31. Füzes Miklós:
A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségek összeírására

32. Pesti János:
Pécs Földrajzi nevei

33. Katona Magda:
Evlia Cselebi Baranya megyében

34. Tímár György.
A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)

35. Móró Mária Anna:
Baranya vármegye 1815.és 1842/44. évi malomösszeírásai II. rész

36. Tegzes Ferenc:
Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

37. Erdődi Gyula:
Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között

38. Szüts Emil:
Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

39. Laki János:
A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában

40. Márfi Attila:
Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján

41. Bezerédy Győző:
A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

42. Babics András:
Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

43. Borsy Károly:
Szodói Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtós tevékenységének megtorlása 1849-ben

44. Vargha Dezső:
Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

45. Nagy Lajos:
A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéli rendezés előtt

46. Gorjánác Rádojka:
Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában II. rész

47. Szita László:
A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1948

48. Füzes Miklós:
Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

49. Cseresnyés Ferenc:
A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

50. Hoffmann Ottó:
Mohács földrajzi nevei

51. Szita László:
A baranyai munkás és szegényparaszt mozgalom története a kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914)

52. Dénes Béla:
A baranyai-pécsi munkásmozgalom története az első világháború idején (1914-1918)

53. Gungl Ferenc:
A baranyai-pécsi munkásmozgalom története az antant-szerb megszállás időszakában (1918-1921)

54. Szita László:
A baranyai-pécsi munkásmozgalom története az ellenforradalom hatalomra jutása és az ideiglenes stabilizáció idején (1921-1929)

55. Szüts Emil:
A baranyai-pécsi munkásmozgalom a gazdasági világválságtól a felszabadulásig (1929-1944)

56. Tegzes Ferenc:
A baranyai-pécsi munkásmozgalom a sztrájkstatisztikája és kronológiája (1867-1944)

57. Iványosi-Szabó Tibor:
Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában

58. Glósz József:
Hainer Ignác – A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában

59. Szita János:
Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II.

60. Cseresnyés Ferenc:
A közmunka szabályozásának főbb állomásai Baranyában a 19. század második felében

61. Koroknai Ákos:
Az 1896. évi választások Délkelet-Dunántúlon

62. Szüts Emil:
Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

63. Vonyó József:
A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

64. Vargha Dezső:
Pécs thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

65. Boros László:
17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

66. Móró Mária Anna:
A pécsi malmok 1818. évi felmérése

67. Huber Kálmánné:
Pécsi humorisztikus lapok

68. Erdődi Gyula:
Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között

69. Márfi Attila:
Adatok Nikelszky Géza munkásságához

70. Szkladányi Péter:
Színházi zene Pécsett a 19. század első felében

71. Nádor Tamás:
Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

72. Andrásfalvy Bertalan:
A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről

73. Nagy Lajos:
A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében

74. Sikfői Tamás:
Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1.-1921. augusztus 22.)

75. Gorjánác Rádojka:
Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában III. rész

76. Tilkovszky Lóránt:
Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)

77. Füzes Miklós:
A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972

78. Nagy Lajos:
A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

79. Ódor Imre:
Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

80. Rozs András:
Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében

81. Márfi Attila:
Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

82. Koroknai Ákos:
A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész)

83. Szüts Emil:
Baranyai-pécsi autonómiai tervek 1918-1921

84. Vargha Dezső:
Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

85. Vonyó József:
Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NEP a Gömbös kormány idején

86. Erdősi Ferenc:
Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében

87. T. Mérey Klára:
Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején és az azt követő években

88. Móró Mária Anna:
Baranya vármegye malmai 1785/86-ban

89. Boda Miklós:
A „sevillai kódexek” és a Janus Pannonius szöveghagyomány kérdőjelei

90. Solymár Imre-Szőts Zoltán:
Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (I. rész)

91. Sarosácz György:
A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei

92. Fogarassy László:
A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

93. Horváth Csaba:
A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

94. Szita László:
A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

95. Tilkovszky Lóránt:
Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső földrealizálásáról

96. Cseresnyés Ferenc:
Az 1947-48. évi baranyai telepítések néhány dokumentuma

97. Füzes Miklós:
A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

98. Rajczi Péter:
Újsághír Magyarországról egy XVI. századbeli nyomtatványban

99. Béli Gábor:
A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1693-1703)

100. Móró Mária Anna:
Pécs város polgárai (1697-1707)

101. Rozs András:
A sellyei uradalom javai 1747-ben

102. Kiss Z. Géza:
Az ormánsági települések változásai a 18-19. században

103. Ódor Imre:
A magyar nemesi felkelés a kései feudalizmus korában

104. Bernics Ferenc:
Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában

105. Tegzes Ferenc:
Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának "különleges alakulatai" a dualizmus időszakában (I.rész)

106. Márfi Attila:
Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915-1950)

107. Vonyó József:
Ideológiai elemek a NEP Országos Központjának kiadványaiban

108. Vargha Dezső:
A pécsi munkaerőhelyzet és a városi ínségmunkarendszer (1929-1940)

109. Tímár György:
A Duna-Drávaszög népesedéstörténete

110. Sarosácz György:
Földesúr, robot, jobbágyterhek, jobbágysorsok a Pécs környéki bosnyákoknál

111. Solymár Imre-Szőts Zoltán:
Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (II. rész)

112. Nagy Imre Gábor:
Adalékok Mohács nemzetiségeinek nyelvhasználatához a 19. század második felében

113. Tilkovszky Lóránt:
Viták a Területvédő Liga nemzetiségi bizottságában 1920 júliusában

114. Komanovics József:
A német nemzeti kisebbségek és a kollektív felelősségre vonás kérdése a II. világháború után

115. Füzes Miklós:
A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között (II. rész)

116. Koszta László:
A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei

117. Szita László:
Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez

118. Kiss Z. Géza:
Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz

119. Ódor Imre:
Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

120. Simon V. Péter:
Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

121. Márfi Attila:
Pécs szabad királyi város dualista kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész)

122. Komanovics József:
Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években

123. Rozs András:
A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945

124. Vörös Vince:
Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

125. Vonyó József:
Dokumentumok a "Nemzeti Egység Pártja" Baranya megyei megszervezéséhez és működéséhez

126. Vargha Dezső:
Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944.

127. Király István:
A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Baranya megyében 1848 és 1944 között

128. Ifj. Szita László:
A juhtenyésztés a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszakban

129. T. Mérey Klára:
Dél-Baranya ipara és kereskedelme a 19. század második felétől az első világháborúig

130. Erdősi Ferenc:
Baranya megye XIX. század végi helyiérdekű vasútjai

131. Nagy Imre Gábor:
Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

132. Tegzes Ferenc:
Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának "különleges alakulatai" (II. rész)

133. Rajczi Péter:
A Miasszonyunkról nevezett női Kanonok Rend pécsi róm. kat. Tanítóképző intézetének története 1895-1948

134. Komlósi Sándor:
Fejezet a pécsi óvodák történetéből

135. Galambos Ferenc:
Winkler Mihály a "közjó" előmozdítója a XVIII. Században

136. Sonkoly Károly:
Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti évekből

137. Kovács Emil:
A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerei (1983-ban)

138. Süle Tamás:
Baranya és Pécs orvostörténelme érmeken

139. Koszta László:
A pécsi káptalan kiadatlan oklevelei

140. Szita László:
"A század legkeményebb, legvéresebb csatája". Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez (1691.augusztus 5-31.)

141. Ódor Imre:
Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában

142. Szili Ferenc:
Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

143. Kiss Z. Géza:
A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

144. Sarosácz György:
Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok (horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

145. Márfi Attila:
A baranyai szerbek földművelő szövetkezeteinek történetéhez

146. Nagy Imre Gábor:
Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

147. Király István:
A dél-dunántúli nemzetiségek állattenyésztése

148. Solymár Imre:
Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

149. Rozs András:
A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

150. Gerhard Seewann:
A magyarországi németek fejlődése. A nyelv és a tradíciók megőrzésének lehetőségei

151. Gerhard Seewann:
Razvoj Nijemaca u Mađarskoj mogućnosti sačuvanja jezika i tradicije

152. Tilkovszky Loránt:
Nemzetiségpolitika Magyarországon 1918/1919 - 1944/1945.

153. Koszta László:
A Pécsi Káptalan kiadatlan oklevelei (1325-1339)

154. Szita László:
Bécsi haditudósítások az 1687. évi török elleni hadjáratról (1687. május-november)

155. Dobos Gyula:
"Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

156. Vonyó József:
Adatok és dokumentumok két parlamenti választásról (Mohács, 1935. és 1939.)

157. Tegzes Ferenc:
Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az antant szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 I. rész

158. Sonkoly Károly:
A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

159. Kapronczay József:
A népesség változásai a baranyai Zselicben

160. Bán Péter:
Baranya vármegye etnikai és vallási képének alakulása a Mária Terézia - kori úrbérrendezést követően

161. Sarosácz György:
A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

162. Gjurov Alexander:
Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

163. Márfi Attila:
Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban

164. Aszmann Mária:
Válogatás Pécs szabad királyi város reformkori német színjátszásának dokumentumaiból

165. Solymár Imre-Szőts Zoltán:
Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához III. rész

166. Kiss Z. Géza:
Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

167. Szili Ferenc:
Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Szlavónába (A kisebbségben élő magyarok sorsa)

168. Fogarassy László:
A Pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945)

1. Ódor Imre–Rozs András (szerk.):
Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2005.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2006. 205 p. 

2. Nagy Imre Gábor (szerk.):
Baranyai Történelmi Közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2006-2007.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2007. 379 p. 

3. Rozs András (szerk.):
Pécs és Baranya 1956-ban. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2008.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2008. 468 p. 

4. Márfi Attila (szerk.):
Utcák, terek, épületek Pécsett. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2010. 328p. 

5. Borsy Judit Borbála (szerk.):
Uradalmak térben és időben. Az MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2013.
MNL Baranya Megyei Levéltára, Pécs, 2013. 427p.

Pécs és Baranya vármegye régi képeslapjai - Válogatás a Baranya Megyei Levéltár gyűjteményéből
Baranya Megyei Levéltár - Szomszédvárak Egyesület - 2001.
A multimédiás CD-ROM ON-LINE változatának megtekintése » 

Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok
Baranya Megyei Levéltár – Baranyai Archívum Alapítvány- 2003.

1. Lengvári István:
Dombay János irathagyatéka. Repertórium.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2001. 44 p. 

2. Rozs András:
A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2005. 448 p. Ua. mutatója. 52 p. 

3. Márfi Attila:
Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2009. 239 p.

Bernics Ferenc:
Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985.
Kiadja Baranya Megyei Tanács, Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja, Baranya Megyei Levéltár, Baranya Megyei Művelődési Központ, Baranya Megyei Könyvtár. Pécs, 1989. 309 p. 

Füzes Miklós:
Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985.
Kiadja a Baranya Megyei Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága. Pécs, 1990. 123 p. 

Füzes Miklós:
Batthyány Kázmér.
Gondolat–Baranya Megyei Levéltár. Budapest, 1990. 214 p. (Magyar história. Életrajzok) 

Füzes Miklós:
Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1990. 188 p. 

Füzes Miklós:
Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban.
Kiadja a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja Pécs és a Baranya Megyei Levéltár. Pécs, 1994. 209 p. 

Füzes Miklós:
Valami Magyarországon maradt. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban. Etwas blieb daheim in Ungarn. Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1999. 195 p. 

Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Vörös Huba:
Levéltárismertető. Archivführer. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2005. 40 p.

1. Hernádi László Mihály:
A Baranyai Helytörténetírás (1868-1989) és a Baranyai Történetírás (1990-1993) repertóriuma.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1995. 110 p. 

2. Süle Tamás:
Százötven év pécsi orvosi érmei 1845-1995.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1996. 64 p., XXV t. 

3. Nagy Imre Gábor–Márfi Attila–Ódor Imre:
Baranya megye évszázadai (1000-1918).
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1996. 159 p. 

4. Nagy Imre Gábor– Ódor Imre–Radnóti Ilona:
Pécs–Baranya 1848-1849-ben.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1998. 36 p. 

5. Füzes Miklós:
Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1938-1944.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2000. 297 p. 

6. Mérey Klára, T.:
Baranya megye útjai és útmenti települései a 19. sz. elején.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2000. 164 p., 1 térk. 

7. Hágen József–Raýman János–Süle Tamás:
Pécs–Baranya numizmatikai bibliográfiája.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2000. 220 p. 

8. Füzes Miklós:
Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923-1938.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2001. 323 p. 

9. Füzes Miklós:
Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950.
v. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2002. 213 p. 

10. Füzes Miklós:
Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2003. 278 p. 

11. Füzes Miklós:
Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2003. 178 p. 

12. Mérey Klára, T.:
Baranya megye települései az első katonai felmérés idején.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2004. 149 p. 

13. Füzes Miklós–Márfi Attila–Rozs András–Vörös Huba:
Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2005. 263 p. 

14. Füzes Miklós:
Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről.
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2006. 240 p. 

15. Nagy Imre Gábor:
Források Pécs város polgárosodásáról (1867-1921).
Sorozatszerkesztő: Dr. Ódor Imre. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2010. 428 p.

Nagy Lajos–Szita László:
Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1987. 492 p., 42 t. 

Timár György:
Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989. 484 p. 

Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből.
A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján.
Szerk. Szita László. Kiadja a Baranya Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja. Pécs, 1993. 343 p., 11 t.