A tisztaság fél egészség!

A „Tisztaság hónapja” mozgalom 1954. áprilisban

Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott 823/T/3/1954. V/1. Eü. M. számú rendelet intézkedett az előző évek mintájára 1954. április 1. és 30. között megvalósításra kerülő, a lakosság nagymérvű bevonásával történő tisztasági mozgalom megszervezéséről.^[1] A mozgalmat a megyei, járási és városi egészségügyi osztályok (csoportok) szervezése, irányítása és ellenőrzése mellett a végrehajtó bizottságok erre a feladatra kijelölt osztályainak a társadalmi és tömegszervezetekkel (Magyar Vöröskereszt, Úttörő, DISZ, MNDSZ), az állandó bizottságokkal, orvos-előadókkal, közegészségügyi, körzeti-, iskola-, és üzemorvosokkal, védőnőkkel, egészségőrökkel együttműködve kellett megvalósítani.^[2]

A mozgalom szorosan beleillett „Kormányunk új programmjába, mely az életszínvonal emelésében a dolgozó nép, a lakosság legszélesebb rétegeit érdekeltté kívánja tenni! Az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb és legszembetűnőbb területe a köztisztaság emelése.”^[3] A mozgalom eredményességét a fokozott propaganda is segítette. A Dunántúli Napló rendszeresen közölt tájékoztató, felvilágosító cikkeket.^[4] Dr. Hal József Pécs Város Tanácsa V.B. Egészségügyi. Osztályának vezetője, Pécs Város Tanácsa V.B. Titkárságát felkérte, hogy a Hangos Híradóban^[5] április hónap folyamán naponta a következő jelmondatokból olvassanak be 2-3-at: Ne szemetelj! Ne köpködj! Óvd a növényeket, saját egészségedet véded! Takarítsd házad járdáját! Légy segítségére a Köztisztaság dolgozóinak! Figyelmeztesd dolgozó társaidat is a tisztaságra! A szemét és piszok a rovarok életének feltétele! Pusztítsd a kártékony állatokat és rovarokat, mert ezek súlyos betegségeket terjesztenek! Fordíts fokozott gondot ruházatod tisztántartására! Piszkos kézzel sohasem kezdj étkezéshez! Tanítsd gyermekeidet tisztaságra önmaguk és környezetük iránt! A tisztaság fél egészség!^[6]

Az egészségügyi osztályok irányítása alatt a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az ipari, a városgazdálkodási és az oktatási osztály is kapott feladatokat a tisztasági mozgalomban. Ez utóbbi gondoskodott az iskolák, óvodák, napközi otthonok épületeinek kitakarításáról, meszeléséről, a felszerelési tárgyak tisztításáról, a hiányzók pótlásáról, az udvarok tisztításáról, salakkal, homokkal történő sármentesítéséről, zöldesítéséről, fásításáról, a WC-k, árnyékszékek kitakarításáról. Ezen kívül feladata volt a tisztasági hónappal kapcsolatban nevelési célú ismeretterjesztő előadások tartása, a tanulókkal dolgozat íratása a tisztaság fontosságáról és jelentőségéről. A diákok közül osztályonként „tisztasági heteseket” kellett kijelölni a tisztaság ellenőrzésére, tisztaság táblákat kellett kihelyezni az iskolákban, valamint tisztasági versenyeket kellett rendezni. Az órák közötti szellőztetés, a szünidőben teljes átszellőztetés volt az elvárás. A tanulók részére ivóedényeket és ivópoharakat kellett biztosítani, a fejgombásokat, tetveseket, rüheseket fel kellett kutatni és a hatósági orvosnak erről jelentést kellett adni. A tanulók ruházatának, lábbelijének és egyéni tisztálkodásának propagálása és folyamatos ellenőrzése is előírás volt.^[7]

Dr. Hal József 1954. május 31-én tett összefoglaló jelentést a mozgalom eredményeiről. Pécsett 1620 udvar került rendezésre, Ennek kb. 20%-át az árnyékszékek és környékük kitisztítása tette ki, de az udvarokból történő trágyakihordás, valamint a kutak környékének renoválása is az elvégzett feladatok között volt. 380 lakóház külső tatarozása, illetve meszelése, 23 munkásszállás meszelése, nagytakarítása, DDT porozása történt meg, 5 esetben volt parkosítás. 121 üzemi konyha és élelmiszerbolt megvizsgálását követően 56 esetben volt szükség rendbehozatalra, 17 iskolában volt tisztasági gyakorlat, 22 iskolában írtak dolgozatot a tisztaság témájában. 3 tér és 2 utca fásítása, illetve parkosítása valósult meg, 54 közkút környéke került felújításra. 10 helyen volt szervezett verseny: 1 a KOKSZMŰ egyes üzemrészei között, 3 fűszerüzletek között, a többi 6 pedig iskolák között folyt. Elméleti sikerként könyvelték el a dolgozók köztisztasági öntudatának emelését.^[8]

Az iratanyagban fellelhető körzeti orvosok, védőnők, tisztaságfelelősök által írt jelentések révén képet kaphatunk Pécs városának köztisztaságot érintő akkori problémáiról: utcán tornyosuló szemétdombokról, eltömődött vízelvezető árkokról, helytelen állattartásról, WC-k, árnyékszékek rossz állapotáról olvashatunk.

Az MNL Baranya Megyei Levéltárában dinnyeberki, helesfai, bükkösdi kisdiákok tisztaság témakörben írt dolgozata^i[9] maradtak fenn. Ezekben a gyerekek megfogalmazták, hogy mit is jelent nekik a Tisztaság hónapja.

Az elkészült dolgozatok hasonló felépítésűek és tartalmúak, megadott vezérfonal mentén születtek. Egyes írások azonban egyéni hangvételűek, gondolataik, megfogalmazásuk eltér az átlagos szövegektől. Némelyik a tisztasági mozgalom harcos jellegét hangsúlyozza ki. Ezekből a dolgozatokból – az eredeti helyesírást megtartva – szemezgetek az alábbiakban:

„A tisztasággal védjük a mi és a dolgozó nép egészségét és életét. A tisztasággal Előre!" Geibl Irén VII. o.t. , Bükkösdi Állami Általános Iskola

„Minden tanuló legelső dolga, hogy mielőtt eljön az iskolába a cipőjjét (sic!) kipucolja a ruháját kikefélje és a körmét kipucolja. És nem köpköd le a padlóra mert betegséget okoz. […] Minden héten tiszta inget és alsónadrágot kell váltogatni.” Zombár István VI. a. o.t.

„Egyik délután azt mondta a tanítóbácsi, hogy a tisztaság fél egészség. Nekünk is van rendes tisztaságfelelősünk, az minden nap megnézi a körmeinket és a megérdemelt jegyet kapjuk. A hónap végén pedig megnézi a tanító bácsi, hogy kinek van legkevesebb rossz jegye és azt megdicséri. […] A védőnéni szokott jönni nyakat, fület és a körmöt nézni. És mesél arról, hogy régen még csak minden második, harmadik faluban volt egy orvos. Ma már az ötéves terv segített azon, hogy minden faluban legyen orvos. […] Még az is az egészséghez tartozik, hogy a padban vagy máshol mindig egyenesen üljünk. Sok régi ember azért megy ilyen görbén, mert az osztályban is görbén ült.” Hüge József

„az a gyerek aki tiszta és rendes az egészséges is. Ezért harcoljunk mi is közös erővel a tisztaságért. Előre! Előre! A tisztaságért!” Erdősi Kató VI. b.

„Hajunkat reggel rendesen fésüjük meg és ne gondozatlanul jöjünk iskolába. Ha nem mossuk meg a fejünket és piszkos akkor tetű is megterem a hajon. A tetű pedig egy rossz rovar, és betegséget is kaphatunk. Hallotuk hazánkba, hogy 800 000 ember meghalt a tivusz betegségben. […] Minden kétthétbe megkell mosni a fejet.” Esztergomi Márta VI. b. osztály

„A jó gazda az istálót sem hagyja pókhálósan és a trágya dombot is össze takarítja. Nem csak otthon tartunk rendben mindent, hanem ami második kis családi otthonunkban is az iskolában.” Szuk Erzsébet VI. b. Helesfa

Vargháné Szántó Ágnes levéltáros