150 éve született Tausz Gyula pécsi bankár

150 ÉVE SZÜLETETT TAUSZ GYULA PÉCSI BANKÁR

Tausz Gyula banktulajdonos, a pécsi közélet elismert gazdasági szaktekintélye 1871. október 21-én született Pécsett. Iskolái elvégzése után az agrárszektorban kezdett dolgozni, 1900-ban Schwabach Zsigmond pécsi bornagykereskedő, császári és királyi udvari szállítónál helyezkedett el intézőként. 1905-ben már a Magyar Általános Hitelbank pécsi fiókjának a vezetője. A dualizmus korában ez volt az egyetlen idegen bankfiók a helyi bankpiacon, majd önálló magánbankházat nyitott (1911).

Tausz Gyula karrierje a századforduló pénzpiaci átalakulásának vidéki városokra jellemző trendjébe illeszkedik. A magánbankházi tevékenység a 19. század végi kereskedőbankári dinasztiák profiljához viszonyítva alaposan átalakult a 20. század tízes éveire. Gál Zoltán a magánbankárok harmadik generációjához sorolja, azon utolsó alapítók közé, akik a banki elit pénzügyi hivatalnokokká, fizetett bankszakemberi gárdává avanzsálása ellenére még a ’20-as, ’30-as években is képesek voltak megőrizni önállóságukat.

Magánbankjába üzlettársként később testvére, Tausz Dezső is belépett. A magánbankok nehézségei, a nagybankok versenye és a háborús üzleti kihívások egy sokkal szélesebb üzleti profil kialakítását tették szükségessé. Bankári tevékenységük mellett a Tausz testvérek gabonakereskedelemmel és bizományi üzlettel is foglalkoztak. A bankház forgalmazta pécsi téglagyárak termékeit.

Az üzlet túlélte az I. világháborút és a bizonytalan időket, ami igazolja a bank tőkeerősségét, ill. a banktevékenységhez kapcsolt, és a mellette űzött IBUSZ és menetjegyirodai szolgáltatás, valamint az ipari üzemek kereskedelmi ügynökségét ellátó szolgáltatások sikerességét.

1912-től az Első Pécsi Bőrgyár részvényese, a bőrgyár és a Hamerli Gépgyár igazgatósági tagja volt, 1914-től pedig a Trieszti Általános Biztosító főügynöke. Banki tevékenységének csökkentésével és egyéb tevékenységek felé való nyitásával átvészelte a magánbankházak sorozatos csődjéhez vezető ’29–33-as világgazdasági válságot is.

1926 és 1929 között volt virilis, legjobb helyezése a 23. volt a legnagyobb adófizetők helyi listáján. A virilis listára kerülés nem csupán a gazdasági tehetősség fokmérője volt, hanem a városvezető elitbe és a társasági életbe történő szervesülés mutatója is. Tausz a Mecsek Egyesület választmányi tagja (1927–40) volt, alapítója és kincstárnoka az 1928-as alapítású pécsi Rotary Clubnak és aktív résztvevője az izraelita hitközség életének.

Társadalmi pozíciójának és gazdasági szakértelmének elismertségét mutatja az alábbi hír, ami az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus párhuzamos vidéki eseménynek tervezett Pécsi Ünnepi Játékok szervezőbizottságának megalakulását harangozza be. Eszerint az Ünnepi Játékok Barátai Társaság végrehajtó bizottságának tagjává választották, amint látható a város legkiemelkedőbb társadalmi és közigazgatási pozícióit betöltő honatyái mellett.

A második világháború közeledtével karitatív elkötelezettségét is megmutatta. Amikor 1938. nov. 27-ére nagygyűlést hívott össze a X. Izraelita Községkerület elnöksége Pécsett, ahol az új helyzetben legfontosabb feladatuknak az elesettek, köztük menekültek és „hontalanok” megsegítését látták, Tausz Gyula az idősebb és konzervatív szemléletű társadalmi rétegek szószólójaként tett tanúságot a magyar zsidóság hazaszeretetéről: „Ez és csak ez a mi hazánk, amelyet nem fogunk megszűnni szeretni még akkor sem, ha bármilyen súlyos és válságos helyzetbe sodor bennünket a gyűlölség, a félrevezetett tömeg és a rosszakarat.”

A háború kataklizmájában Tausz család legtöbb tagja elpusztult Auschwitzban. Tausz Gyula azonban túlélte a holocaustot és New Yorkban telepedett le. 1946-ban még igyekezett itthon maradt javait és üzleti érdekeltségeit jogi képviselőjén keresztül irányítani, de a változások dinamikája ezt nem tette lehetővé. Bankháza (Tausz Gyula Bankház) 1946 novemberében beolvadt a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank R.T-be.

Vértesi Lázár

Források:

Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 46-52.

Schweitzer József: A Pécsi Izraelita Hitközség története. Budapest, 1966. 122.

Ce./1352 Tausz Gyula Bank. BaML (Iparigazolvány 1911., Iparigazolvány 1915., Ügyvédi meghatalmazás)

Cégjelzéses papír – BaML XV. 25. e)

Amerikai Magyar Népszava, 1939.06.81.

Dunántúl, 1914.02.17.8.

Dunántúli Népszava, 1947.11.09.7.

Pécsi Napló, 1926.03.21.14.

Pécsi Napló, 1937.05.20.3.