Magyar Medievisztikai Kutatócsoport

English version

A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport feladata Magyarország középkori történetének kutatását és feldolgozását elősegítő forráskiadványok, segédletek, szakkönyvek készítése és megjelentetése. Ennek keretében két nagy sorozat szerkesztését és kiadását végezzük: az Anjou-kori oklevéltár a Magyar Királyság 1301–1387 közötti időszakának, a Zsigmondkori oklevéltár az 1387–1437 közötti évek magyar történelmének összes fennmaradt levéltári dokumentumát közli időrendben. Az előbbit szerkesztő csoport 1999-ben, az utóbbit megjelentető 1996-ban jött létre, majd a két csoport 2007 óta működik egy kutatócsoportként, a két sorozatnak megfelelően két részleggel: Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, illetve Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (telephely szerint az MNL Pest Vármegyei Levéltárában). Fenntartója jelenleg a Magyar Kutatási Hálózat Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
 

Anjou-kori oklevéltár

Az Anjou-kori Oklevéltár (AOklt.) köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak magyar nyelvű tartalmi kivonat (regeszta) formájában, kritikai apparátussal ellátva, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 31. között keletkeztek, és az Anjou-kori Magyar Királyságra vonatkoznak. A mintegy 45–50 ezer okmány jórészt kiadatlan, kéziratos latin nyelvű anyagot takar. A sorozatot Kristó Gyula szegedi professzor 1990-ben hívta életre, és haláláig állt a szerkesztőbizottság élén. A hosszas előkészületek után 1990 óta megjelenő sorozatból 2023-ig 48 kötet látott napvilágot Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, B. Halász Éva, Kőfalvi Tamás, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Piti Ferenc, Rábai Krisztina, Sebők Ferenc, Szőcs Tibor, Teiszler Éva és Tóth Ildikó gondozásában, a korszak elejét (I–VI. kötet) leszámítva minden év külön kötetben. Az I. Károly (1301–1342) korának anyaga egy év kivételével (XVI. kötet, 1332) hiánytalanul megjelent, az I. Lajos (1342–1382) uralkodásának anyagát feltáró kötetek kiadása is 1354-ig teljes, illetve folyik az LII. kötetig (1368) bezárólag. A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tagjai részben a Szegedi Egyetem kötelékében kezdetek óta közreműködnek a sorozat szerkesztésében. Munkatársaink közül a munkában jelenleg B. Halász Éva, Piti Ferenc és Szőcs Tibor vesznek részt.

A sorozatról bővebben:

Szabados György: A szegedi Magyar Medievisztikai Kutatócsoportól. Tiszatáj 61. (2007) 55–63. http://epa.oszk.hu/00700/00713/00196/pdf/tiszataj_EPA00713_2007_12_055-063.pdf

Teiszler Éva: Anjou-kori oklevéltár – harminc év, harminc kötet. Az Anjou-kori oklevéltár története. Belvedere Meridionale 26. (2014) 146–154. http://acta.bibl.u-szeged.hu/34426/1/belvedere_2014_003_146-154.pdf


Zsigmondkori oklevéltár

A Zsigmondkori oklevéltár (ZsO) kötetei Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király, illetve német–római császár magyarországi uralkodása (1387–1437) alatt keletkezett magyar vonatkozású forrásokat közlik magyar nyelvű tartalmi kivonat (regeszta) formájában, kritikai apparátussal. A kiadványsorozat szerkesztését Mályusz Elemér kezdte meg Fejérpataky László anyaggyűjtésére is támaszkodva, de gyűjtése a kor viszonyai között nem lehetett teljes körű. A Zsigmondkori oklevéltár (a kor helyesírása szerint egybeírva, ma a „Zsigmond-kori” lenne a helyes) I–II. kötete 1951–1958 között jelent meg. A kiadás folytatása hosszú szünet után az 1990-es évektől Borsa Ivánnak köszönhető. Borsa – Engel Pál tanácsát is figyelembe véve – a közlés részletességét, a felveendő tételek számát kibővítette, a közlés módjában újításokat vezetett be. Mivel a terjedelem miatt a tervezett kötetbeosztás nem volt tartható, a Mályusz által előkészített III. kötet (1411–1420) anyaga végül a III–VII. kötetben jelent meg 1993–2001 között. A munkálatokban számosan közreműködtek; a vállalkozásba Borsa munkatársaként kapcsolódott be 1997-ben C. Tóth Norbert, aki a sorozat szerkesztését jelenleg is vezeti. A VII. kötettől (1419–1420) a ZsO a teljesség igényével tartalmazza valamennyi eredeti vagy másolatban fennmaradt, levéltárban őrzött oklevelet. 2023-ig a sorozatnak összesen 15 kötete jelent meg az 1428. év forrásaival bezárólag. Munkatársaink közül a szerkesztésben jelenleg C. Tóth Norbert, Lakatos Bálint és Mikó Gábor vesznek részt.

A sorozatról bővebben:

Mályusz Elemér: A Zsigmondkori oklevéltárról: tapasztalatok és tanácsok. Századok 116. (1982) 923–958. https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szazadok_1982/?pg=946&layout=s

Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár és a Zsigmondkori oklevéltár. Levéltári Közlemények 67. (1996) 9–20. https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_67/?pg=10&layout=s

Borsa Iván: A Zsigmondkori oklevéltár és az idők változásai. Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) 666–675. https://epa.oszk.hu/00000/00018/00006/pdf/

Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam

A 2005 óta megjelenő könyvsorozat, címe szerint Magyarország középkori történetének tanulmányozásához nyújt segítséget. Intézmény-, igazgatás- és társadalomtörténeti, itineráriumi, archontológiai, prozopográfiai kötetei néhány kivételtől eltekintve a kutatócsoport tagjainak munkái, a második kötetet leszámítva a kutatócsoport saját kiadványai. A medievisztikában hangsúlyos történeti segédtudományok művelését tudományos forrásfeltáró alapkutatásunk velejárójaként fontosnak tartjuk. E kötetek nem munkánk „melléktermékei”, nem öncélú segédletek. Önállóan dolgoznak fel, mutatnak be és tesznek rendszerezetten hozzáférhetővé olyan adatokat, amelyek egy-egy téma, intézmény vagy jelenség összehasonlító vizsgálatát jelentősen megkönnyítik és egyúttal a társtudományok, például a régészet, művészet-, irodalom- és egyháztörténet számára is fontos segédeszközt jelentenek.

 

Kapcsolat/Contact

Budapesti (Zsigmond-kori) részleg: 1097 Budapest, Vágóhíd utca 7. (MNL Pest Vármegyei Levéltár) 202. szoba, tel. +36 1 4559050, +36-70/490-6039 (levéltári igazgatói titkárság)

Szegedi (Anjou-kori) részleg: 6722 Szeged, Egyetem u. 2. (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)

A kutatócsoport vezető elérhetősége: c.toth.norbert@mnl.gov.hu

 

The aim of the Research Group for Medieval Studies is to publish sourcebooks, handbooks and reference works in order to promote the study and analysis of the medieval history of Hungary. We edit and publish two major series, in which all the surviving Hungarian-related archival documents of a given period are published in chronological order: the Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia (Anjou-kori oklevéltár) from the period 1301–1387 and the Zsigmondkori oklevéltár from the years 1387–1437. The editing group of the first series was established in 1999, while the editing group of the second series was established in 1996. The two groups merged in 2007 and since then have been operating as a single research group, but with two departments: one at the Faculty of Humanities of the University of Szeged and the other at the National Archives of Hungary in Budapest (physically at the Pest County Archives). At present it is funded by the Office for Supported Research Groups of the Hungarian Research Network.

Anjou-kori oklevéltár

The volumes of the Anjou-kori oklevéltár (abbreviated as AOklt.) contain all the archival sources in the form of Hungarian-language abstracts (regesta), with critical apparatus, which were written between 1 January 1301 and 31 March 1387 and relate to the Kingdom of Hungary. The approximately 45-50,000 documents comprise largely unpublished Latin manuscript material. Gyula Kristó, professor at the University of Szeged, founded the series in 1990 and was its editor until his death. After long preparations, the series was launched in 1990. By 2023, 48 volumes had been published by Tibor Almási, László Blazovich, Lajos Géczi, Tibor B., Éva B. Halász, Tamás Kőfalvi, Gyula Kristó, Ferenc Makk, Róbert Papp, Ferenc Piti, Krisztina Rábai, Ferenc Sebők, Tibor Szőcs, Éva Teiszler and Ildikó Tóth. Except for the beginning of the period (volumes I–VI), each year is presented in a separate volume. The material from the reign of Charles I (1301–1342) is complete except for one year (volume XVI, 1332), and the volumes from the reign of Louis I (1342–1382) are complete up to 1354 and continue up to volume LII (1368). Members of the Research Group for Medieval Studies, partly affiliated with the University of Szeged, have been involved in the editing of the series since its inception. Currently, Éva B. Halász, Ferenc Piti and Tibor Szőcs are involved in the work.


Zsigmondkori oklevéltár

The volumes of the Zsigmondkori oklevéltár (abbreviated as ZsO) provide Hungarian-related archival sources in the form of Hungarian-language abstracts (regesta) with critical apparatus, dating from the reign of Emperor Sigismund of Luxembourg as King of Hungary (1387–1437). The series was begun in 1951 by Elemér Mályusz, who also drew on the collection of László Fejérpataky. Volumes I-II of the Zsigmondkori oklevéltár were published between 1951 and 1958. After a long break, the series was resumed by Iván Borsa in the 1990s. Borsa, taking into account the advice of Pál Engel, increased the level of detail, the number of records to be included, and introduced innovations in the manner and form of publication. As the planned order of the volumes could not be maintained due to the amount of material, the planned volume III (1411–1420) prepared by Mályusz was finally published in volumes III-VII between 1993 and 2001. A number of people contributed to this work; Norbert C. Tóth, who still edits the series, joined the project in 1997 as a collaborator of Borsa. From Volume VII (1419–1420) onwards, the ZsO contains, with the aim of completeness, all the archival documents preserved in the original or in copies. By 2023, a total of 15 volumes of the series have been published, including the sources of 1428. Norbert C. Tóth, Bálint Lakatos and Gábor Mikó are currently involved in the work.


Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam

The series, which has been published since 2005, provides research tools for the study of medieval Hungarian history. The volumes on institutional, administrative and social history, itinerary, archontology and prosopography are contributions by members of the research team and, with the exception of volume 2, all published by the research group itself. We consider the cultivation of historical auxiliary sciences, which are important in medieval studies, to be an important part of our basic research into sources. These volumes process, present and systematically make available data that facilitate the comparative study of a particular topic, institution or phenomenon, and are at the same time an important aid to other disciplines such as archaeology, art history, literary history and ecclesiastical history.