A hét dokumentuma

„Béna hadfiak” a Nagy Háborúban – emlékezés a „Rokkantak Napjára”

magyar

A rokkant

Egy 1915-ben keletkezett levéltári dokumentumból kiemelt megfogalmazás szerint: „Rokkant az, aki személyes hadiszolgálat teljesítése közben elszenvedett vagy előállott sérülés, sebesülés vagy állandó jellegű belső szervi elváltozások következtében katonai szolgálatra teljesen alkalmatlanná vált, s egyúttal polgári keresetképességét egészben vagy részben elvesztette legalább is oly mé

Kettős történelmi mérföldkő: Mohács

magyar

Az új, bővített Országos Levéltár 1875. március 1-jén kezdte meg működését. Az immár a kormányzatot is segítő tudományos intézményt részben a régi, rendi kiváltságokat őrző Archivum Regniből szervezték újjá, részben korábbi kormányszervek levéltárainak az iratanyagából. A magyar és erdélyi udvari kancellária, a magyar királyi helytartótanács, az erdélyi gubernium, a királyi kúria, a kincstári levéltárak és a nádori levéltár iratanyagát folyamatosan szállították be, és ez a munka még az 1880-as években is folyt.

Egy sokoldalúan hasznosítható forrástípus: az összeírások

magyar

Levéltárak Országos Központja (LOK)

A LOK-ot 1950-ben, az ún. tervutasításos, központosított politikai rendszer részeként hozták létre, azonban ez a központosítás nyújtott egyfajta lehetőséget a régóta időszerű, már 1945 előtt megfogalmazódó egységes levéltári rendszer kialakítására is. A LOK központilag határozta meg és írta elő az állami levéltárak részére az egységes nyilvántartások létrehozását.

„… oda, hol a gyógyszer már nem szükséges”

magyar

1837. november 28-án Tordai Nagy Ferenc nagyszebeni gyógyszerész „gyors szekeren Kolozsvárra jővén, a visszamenet meggondolhatásánál gyorsabban sodródék”, aminek következtében az élők sorából eltávozott „érszakadás által oda, hol a gyógyszer már nem szükséges”. Nem tudhatjuk, hogy az elhunyt foglalkozására történt utalást fekete humornak szánták-e, de nem az egyetlen „beszédes” része a gyászjelentésnek.

Altenburger Gusztáv nagycímerterve

magyar

Ami talán kevésbé ismert személyéről, hogy 1874-ben ő tervezte meg a Magyar Állami címert (középcímert), amelyet az uralkodó 1874. február 9-én szentesített (jelzet: MOL K 26–1874–II–268.). A kiegyezés után 1868-ban Fiuménak Magyarországhoz csatolása szükségessé tette a magyar állami címer módosítását, ezért a Képviselőház „az államcímer hibátlan alakjának meghatározására” országos bizottságot küldött ki, melynek Horváth Mihály és Henszelmann Imre által írt jelentése megjelent a Századok 1872. évfolyam 96–101. oldalán.

Szent István csatahajó

magyar

Bár a magyar tengerhajózás gyökerei 1779-ig, Fiuménak és környékének a magyar királysághoz történt csatolásáig nyúlnak vissza, közel hetven évnek kellett eltelni ahhoz, hogy Kossuth Lajos – eredendően nem a tengerre szállást, hanem az Adriához kivezető vasútvonal létrehozását propagáló – Tengerre magyar formában szállóigévé váló felhívása az Iparegylet „Hetilapjában” megjelenjen.

Az ónodi országgyűlés

magyar

Az okok elsősorban a Magyar Királyság 16–17. századi történelméből fakadtak. Az ország felszabadítását rögzítő karlócai békeszerződés (1699) kizárólag Magyarország külpolitikai viszonyait rendezte: a magyar rendek beleszólása nélkül. Az Európához mérten erős magyar rendiség sérelmei mellett az új (valójában a békeállapotok miatt kialakuló) berendezkedés a magyar nemességet és a családtagjaival együtt sok tízezer feleslegessé vált fegyverforgatót (végváriakat, hajdúkat, katonaparasztokat stb.) egyaránt érintett.

Oldalak

Feliratkozás RSS - A hét dokumentuma csatornájára