Tűz a komáromi malomban

Vági Jakab 1905-ben a Molnárok Lapja című hirdetésében bejelenti, hogy búza- és rozs gőzmalmot létesít Komáromban, aminek az építése már folyamatban van.[1] Az üzembe helyezés már a nyár végén megtörtént,[2] azonban 1913-ra csődbe jutott[3], 1914 elején Mészáros Mihály lett az új tulajdonos.[4] Az 1920-as évek közepére a Komáromi Hengermalom Rt. a pannonhalmi főapátság érdekkörébe került, teljes körűen felújították, illetve új gépekkel szerelték fel.[5] A húszas-harmincas években több bérlője is akadt a malomnak, azonban volt olyan időszak, amikor három éven keresztül szünetelt a munka.[6] 1940-re a Komáromi Hengermalom Rt. felszámolás alá került.[7] 1947-ben Oszter Sándor molnármester kibérelte és felújításba kezdett.

Forrás: Komáromi Fotóalbum facebook

A komáromi hengermalom épülete (1946)
Forrás: Komáromi Klapka György Múzeum gyűjteménye

Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának Fióklevéltára Komárom.
XXIII.558.a1. Komárom Városi Tanács VB. Pénzügyi Osztályának iratai. 867-5/1950.

1950-ben államosították és rövidesen a Komárom megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat fennhatósága alá került. A város területén működött a központ és a vállalat járási kirendeltsége is. Az 1960-as években a komáromi malom a megyei vállalat legnagyobb termelő üzemegysége volt. A malom őrlési kapacitása 24 órára vetítve búzából 530 mázsa, rozsból 400 mázsa volt. A kenyérgabona őrlésén túl, a lisztcsomagolással, illetve a termények tárolásával is foglalkoztak. 1966-ban a foglalkoztatottak létszáma a vállalat központjában 65 fő, a karbantartó üzemnél 32 fő, a malomnál 40 fő volt.[8] 1980-ra a malom kapacitása napi 100 tonnára bővült. Mivel a malom fokozottan tűzveszélyes volt a tűzvédelmi hatóság rendszeresen szemléket tartott, de nagyobb hiányosságot nem tapasztaltak.[9]

.

Forrás: Komárom Megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Komárom fotóalbuma a Komáromi Fióklevéltár őrizetében. (1960-as évek)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1970)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1976)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1976)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1976)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1976)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1976)

1986. január 25-én hajnalban a földszinten lévő őrlőhengernél ékszíjsúrlódás következtében tűz ütött ki a komáromi malomban. Az üzem dolgozói későn észlelték a tüzet és amikor megkísérelték eloltani már nem sikerült. A tűzoltóság riasztása sem sikerült időben, mivel a komáromi telefonközpontban nem észlelték a hívást. A közeli vasgyárba futott át az egyik dolgozó, így hajnali 1 óra 24 perckor sikerült értesíteni a tűzoltóságot. A riasztás után Komáromból, Tatabányáról, Nyergesújfaluból, Esztergomból, Budapestről és Győrből érkeztek tűzoltók a helyszínre. Mivel a tűz már a felsőbb szinteket is elérte, az épület fából készült gerendázata, szerkezeti elemei összezuhantak. A tűzoltók már csak a környező lakó- és üzemi épületek és a gabonasiló védelmére koncentráltak, illetve a malom tűzfészkeit árasztották el víz- és habsugárral.  Nehezítette a munkát, hogy a rendelkezésre álló víz nem volt elegendő az oltáshoz, ezért több száz méter hosszú vezetéket építettek ki a lenfonógyárhoz. A tűz következtében a malomüzem gyakorlatilag megsemmisült csupán az épület falszerkezetei maradtak meg. A kieső őrlőkapacitást más megyei vállalatok fedezték. [10]  Az esetet követően megkezdődött az okok kivizsgálása és a felelősök bírósági pere. A Tatabányai Városi Ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás vétsége miatt nyújtott be vádiratot a bírósághoz. A bíróság 1988 decemberében megállapította, hogy a hengerőr és a műszakvezető legalapvetőbb munkaköri kötelességeiket is elmulasztották, ezért a bíróság a hengerőrt 2 év 4 hónap, a műszakvezetőt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte.[11]

Forrás: Gábor Fotó Facebook-oldala

Forrás: Gábor Fotó Facebook-oldala

Forrás: Gábor Fotó Facebook-oldala

Forrás: Gábor Fotó Facebook-oldala

A tűz keletkezésének helye

Forrás: Gábor Fotó facebook oldal

Az új malom tervei 1987-re készültek el, az év második felében megkezdődtek a napi 150 tonna őrlési kapacitású malom építési munkálatai, mintegy 300 millió forintos beruházás eredményeként[12] 1990 nyarán kezdődött meg a próbaüzem.[13]

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1988. október)

Forrás: Virág Péter gyűjteménye (1989. október)

Az újjáépített malom, az irodákkal és a pékséggel. (1990)
Forrás: Virág Péter gyűjteménye

A rendszerváltást követően a Komárom Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat utódja a Hungaromill Rt. lett.[14]

2004-ben komáromi székhellyel alakult meg a Pannonmill Rt. A komáromi Hungaromill Rt., a győri Pannon Gabona Rt., a miskolci Pannon Borsod Kft összeolvadásával. A cél a piacnak való megfelelés, aminek jegyében közel egymilliárd forintból újították fel a komáromi malmot. Ennek keretében új, ún. Bühler-malmot építettek, amellyel a legmodernebb technológiát valósították meg Komáromban.[15]