Szántóverseny a Dorogi járásban

A szántóverseny nem öncélú tevékenység, hanem a mezőgazdaság fejlődésének alapja. Gazdaságos és természetbarát mezőgazdasági termelés nem képzelhető el minőségi szántás nélkül. A munka feltétele azonban – természetesen a megfelelő műszaki színvonalat képviselő traktor és eke mellett – a jól képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező gazdálkodó, traktorvezető.[1]

Az első szántóversenyeket az 1800-as évek elején szervezték Írországban, majd Új-Zélandon. Magyarországon az első ekeversenyt 1841-ben tartották.[2] Hazánkban a legnagyobb versenyek Enyingen (1866), Agárdon (1882), Puszta-nagyteleken (1887), Mezőhegyesen (1909) és Galántán (1919) voltak.
Az 1882-ben szervezett Agárdi Nemzetközi Fogatos és Gőzeke Verseny célkitűzése az volt, hogy a „gazdákra nézve érdekes, a versennyel összefüggő konstrukciók gyártói a részvételre megnyeressenek, segítve ezzel a legújabb technikák bemutatását”.

A két világháború közti időszakban öt nagy versenyt rendeztek. Az „újkori” versenyeknek három szakasza különíthető el. A mezőgazdasági szaktárca támogatásával szervezett Országos Felnőtt és Ifjúsági Szántóversenyek (1961-1968) még kisgépekkel és a World Ploughing Organization (WPO) szabályzata szerint működtek. Az 1970-1980-as években a KGST szántóversenyek jelentették a mozgalom életben tartását, majd 1990-től Magyarország újra bekapcsolódott a WPO versenyeibe.[3]
Az 1960-as, 1970-es években járásonként és megyénként is rendeztek ilyen versenyeket, (ahol külön is díjazták az ifjúsági indulókat), amelyet az országos, sőt világméretű megmérettetés követett.

A versenyek első három helyezettje pénz- és tárgyjutalomban részesült. Az 1966-os Komárom megyei szántóverseny „legjobbjai … jutalomban részesülnek: az első három helyezett 1-3 ezer forintos vásárlási utalványt, az ifjúsági első pedig 2 ezer forintos vásárlási utalványt kap, s valamennyit a tatabányai Állami Áruházban válthatják be. A verseny értékét növeli, hogy a megyei döntő első és második győztese részt vesz az augusztusban tartandó országos szántóversenyen, s az ottani legjobbak még az idén összemérhetik képességeiket a világ-szántóverseny nemzetközi mezőnyében.”[4]

A Dorogi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának iratai között fennmaradtak az 1967. november 23-án megrendezett járási szántóverseny iratai.[5]

A versenyen való részvételre hívó körlevelet szeptember 18-án adta ki az osztály. A kesztölci Jó Szerencsét és a táti Vörös Csillag Tsz 1-1 fővel, a bajnai Alkotmány és a pilismaróti Lenin Útja Tsz valamint a Pilishegyi Állami Gazdaság 2-2 fővel vett részt a megmérettetésen. Az esztergomi Vak Bottyán Tsz és a sárisápi Új Élet Tsz 3-3 jelentkezője közül csak egyetlen sárisápi traktoros indult.

A versenyt 1967. november 23-án rendezték meg az esztergomi Vak Bottyán Tsz területén, mindössze 8 versenyzővel. A kis létszám oka többek között az is lehet, hogy ekkor még viszonylag kevés termelőszövetkezet rendelkezett saját tulajdonú traktorral, így a traktorosok száma sem volt túl nagy. A gépekkel nem rendelkező szövetkezetek gépi munkáit a gépállomások végezték el. (A Bajnai Állami Mezőgazdasági Gépállomás 1967. szeptember 19-i levele szerint nem kívánt részt venni a versenyen, de a meghívón szerepel a neve.)

Meghívó
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

Az igen szerény külsejű stencilezett meghívó szövegezése a konkrét információk kivételével szinte szóról-szóra megegyezik az 1967. szeptember 2-án a Komáromi járásban megtartott verseny plakátjának szövegével, csakúgy, mint a verseny „műsora”. Figyelemre méltó, hogy a mintegy háromórás verseny kiértékelése két órán át tartott.

Plakát
Fotó: Vakán József
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

Sorsolási űrlapok
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

A verseny rendjét a pontozólapok szerint bírók felügyelték, többek között Asztalos József, Csicsai Sándor, Rupp József.

Szántási verseny pontozólapja
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

Szántási versenyeredmény összesítő lap
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

A versenyről felvett jegyzőkönyv a helyezésekkel és a nyeremények felsorolásával.
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

Pócsföldi Kálmán, a pilismaróti Lenin Útja Tsz traktorosa már korábban is sikerrel vett részt a dorogi járási szántóversenyeken. 1965-ben „e versenyen egyszerre két díjat is kapott, hiszen ő lett a járás, s egyben az ifjú traktorosok legjobbja is. Nem első jutalmát veszi át, hiszen 1961-ben már járási harmadik, a következő évben járási második lett.
– Azért korán kezdtem, már 15 éves koromban traktoron ültem, a gépműhelyben dolgoztam, Bajnán a gépállomáson, Esztergomban a tsz-ben, s most tavaly óta Pilismaróton dolgozom.”[6]

Oklevél
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

A járási szántóverseny költségeinek elszámolása
HU MNL KEML XXIII. 211. d. 7002/1967.

A Dolgozók Lapja híradása az eseményről 1967. november 30.

Közzéteszi: Kládek László levéltáros MNL KEML