A reformáció története Komáromban és környékén - konferencia

Dr. Wencz Balázs igazgató bevezető szavai után Dr. Molnár Attila, Komárom város polgármestere köszöntötte a közel százfős érdeklődő közönséget, köztük több komáromi oktatási intézmény diákját. Köszöntőjében hangsúlyozta, milyen fontos momentum Komárom város életében a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplése, melyhez kapcsolódó programsorozatban számos kulturális esemény valósult meg.

Dr. Wencz Balázs igazgató

Dr. Molnár Attila, Komárom város polgármestere

Az előadások sorát Dr. Márkus Mihály nyugalmazott püspök nyitotta meg Pécselyi Király Imréről szóló előadásával. A sokak által talán kevéssé ismert egyházférfi a hazai reformáció második-harmadik nemzedékének jeles képviselője volt, egyházi író, a Balassi utáni korszak kiemelkedő költője. Élete több ponton összeforrt megyénkkel, hiszen tanult majd tanított is Komáromban, rövid ideig iskolarektor volt Tatán. Betekintést nyerhettünk költészetébe három elhangzott műve által, melyek kiemelkedő tehetségéről tettek tanúbizonyságot.

Mgr. Fritz Beke Éva, PhD (kutató, Révkomárom) Pap Gáborról szóló előadásában az 1827-ben született jogász, író, költő, szabadsághős, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének életútját és munkásságát ismerhettük meg. Pap Gábor nevét fontos megemlíteni a 19. századi keresztény-zsidó kapcsolatok alakulásánál, hiszen szoros barátság fűzte a komáromi zsidó hitközség vezetőjéhez, Schnitzer Árminhoz, mindemellett megalapította Komáromban a protestáns nőegyletet, valamint a komáromi régészeti társulat létrejöttéhez is hozzájárult.

Galo Vilmos (Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Győr) Adalékok az észak-komáromi református ébredés történetéhez: A Timótheus Szövetség (1934-1947) című előadásában Komárom egy másik fontos, ám kevésbé ismert alakját, Tóth Kálmán (1904-1956) református lelkészt és munkásságát mutatta be. Nevéhez fűződik a 20. századi református belmisszió, a komáromi református ifjúsági nevelés egyik meghatározó mozgalmának, a Timótheus Szövetségnek megszervezése, és az ehhez szorosan kapcsolódó komáromi árvaház, a „Timóteus-palota“ megalapítása és működtetése. Az általa létrehozott intézmény az ifjúsági evangelizáció és a felvidéki árvagondozás egyik legfontosabb központja volt. A második világháború utáni kedvezőtlen feltételek ellehetetlenítették munkálkodását, de haláláig lelkészeként tevékenykedett.

Gerecsei Zsolt (református lelkipásztor, Ács) a Tatai Református Egyházmegye mérföldköveivel ismertette meg a hallgatóságot előadásában. Az egyházmegye a hazai reformációelterjedésének bölcsője volt, az azóta eltelt évszázadok során számos egyháztörténeti eseménynek volt színhelye (pl.: kocsi zsinat). Az előadásban az egyházmegye fennmaradt írásos forrásainak és tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül ismerhette meg a közönség a századokon átívelő célkitűzések megvalósításának olykor rögös útját a 17. századtól napjainkig.

A konferenciát Számadó Emese (igazgató, Komáromi Klapka György Múzeum) Protestáns egyházak az első világháború utáni Magyar-Komáromban című előadása zárta. A két világháború között kiépülő Új-Komáromban a Rév-Komáromból áttelepült evangélikus és református hitfelekezeti vezetők és hívek összefogásával sikerült megteremteni az aktív vallásgyakorlás feltételeit. Közadakozásból felújították a református templomot, felépítették az evangélikus imaházat.

Az eseményen részt vett többek között, Máté László esperes-lelkipásztor és Nagy Attila szőnyi lelkész is. A programot a Magyarország kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatta.

Szöveg és fotók: Tóth-Péter Veronika segédlevéltáros