Esztergom
1950-től a város megszűnt megyeszékhely és járási székhely lenni. 1954. október 1-jével Esztergomot járási jogú várossá szervezték
Terület: 15 783 kat. hold
Lakosság: 20 104 fő
Adatok forrása: KSH Komárom Megyei Igazgatósága
Komárom megye fontosabb statisztikai adatai 1956
Statisztikai Nyomtatvány- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1957. 16. oldal
MNL KEML Szakkönyvtára 136/7.
Október 26-a Esztergomban
Az első utcai tüntetésre Esztergomban, a Bányagépészeti Technikum tanulóinak akcióját követően került sor. A diákok ugyanis a főtéri diákotthonból a tetőn átmásztak a városháza oromzatára, ahol számos járókelő ujjongásától kísérve leszerelték és ledobták a vörös csillagot. A tettől fellelkesülve többen tüntetés szervezésébe fogtak, amely végül a Kossuth Lajos utcán kezdődött sötétedés táján.
A tüntetőkhöz a Dobó Katalin Gimnázium és az István Gimnázium diákjai, a Sportárutermelő Vállalat és más üzemek dolgozói, valamint a Dorogról visszaérkező, nemzetiszín karszalagos bányászkatonák csatlakoztak. A tömeg a Széchenyi térre vonult, ahol a városháza erkélyéről szónoklatok hangzottak el, majd a díszteremből kihozott Rákosi-szobrot kötélen leeresztették s összetörték.
Ezt követően diákok, fiatal munkások és bányászkatonák a téren lévő buszpályaudvarról két buszt megtöltve Nyergesújfalura és a környező községekbe indultak, hogy csatlakozásra bírják a nagyüzemek munkásságát. A tüntetők egy másik csoportja a Széchenyi tér 8. szám alatti megyei börtönhöz vonult a rabok kiszabadítását követelve. A börtönparancsnok az összes rabot kiengedte, ám a betóduló tömeg még így is lefegyverezte az őrséget. A tüntetők a belvárosból a hadosztályparancsnoksághoz vonultak, egyrészt hogy csatlakozásra szólítsák a honvédséget, másrészt, mert fogvatartott felkelőkről szóló hírek terjengtek a városban. Közben Nyergesújfaluról és Lábatlanról lelkes fiatalokkal tele három busz érkezett vissza, amelyek ugyancsak a parancsnokság felé vették az irányt.
Kiss Sándor őrnagy parancsnokhelyettes az egyre növekvő tömeget látva a Sötét-kapunál, kiment a tüntetőkhöz, s előbb szóval igyekezett jobb belátásra bírni őket, majd állítólag még riasztólövéseket is leadott pisztollyal.
11.45 körül hajtottak fel a buszok az egykori érseki képző mellett a hadosztályparancsnokság felé. A Sötét-kapuhoz érkező első busz, amelynek még a tetőcsomagtartóján is utaztak, a sorompónál őrt álló tisztek és katonák felszólítására megállt a bejáratnál. A katonák sorfala azonban nem tudta feltartóztatni a befelé igyekvő tömeget, így Csiki Lajos alhadnagy őrparancsnok visszarendelte őket, és Kiss őrnaggyal egyetemben futva igyekeztek a parancsnoksági épület felé.
A busz behajtott a Sötét-kapuba, s a tömeg meg tódult utána. A busz orra éppen hogy kinézett az alagút túlsó végén, amikor a parancsnokság épületének ablakaiból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rá. A sofőr a vezetőoldali ajtón kiugorva elszaladt, mások a kinyitott első ajtón próbáltak volna menekülni. Közben a harckocsiba beugró Juhász József százados tüzet vezényelt, „cél a kapuzat teteje, tűz” utasítással, hogy a tömeg fölé lőve riassza vissza a tüntetőket. Ám a lövegkezelő nem mert lőni, attól tartva, hogy a kapuzat felett a kőkorlátnál nyomakodókat találja el. Erre a százados félrelökte a lövegkezelőt, s maga tüzelt a harckocsiágyúval kissé lejjebb célozva. A kilőtt töltet azonban a kapuzat bal oldali hengeres oszlopán gellert kapott és a busz hátsó részébe csapódva robbant. A lövedék a busz hátulját szinte leszakította, többen azonnal meghaltak a robbanás következtében. Ugyanakkor a menekülni igyekvőkre kézifegyverekből továbbra is tüzeltek a parancsnokság épületéből. Ezután viszont bányászkatonák és tüntetők, aki talán a börtönnél szereztek fegyvert, tüzelni kezdtek a mellvédről, valamint az ún. kanonoki épületek felől a parancsnokságra. Az egyik harckocsi erre újra akcióba lépett, és szétlőtt egy trafikot, ami mögül - állítólag - torkolattüzet észlelt. A kis bolt tulajdonosnője a helyszínen meghalt. Az áldozatok száma ma sem tudható egészen pontosan: az esztergomi halotti anyakönyvek szerint 9 polgári személy halt meg „tűzcsapás következtében” a Sötét-kapunál, kórházba szállítás után legalább öten haltak bele sérüléseikbe. A hadosztály 1956. decemberi összefoglaló jelentésében 14-16 áldozatot tüntetett fel. Az 1991. október 26-án a Sötét-kapunál felavatott emléktáblára 14 hősi halott nevét vésték fel.
Esztergomban október 28-án a városházán 9 órakor megtartotta alakuló ülését a város nemzeti tanácsa, s feloszlatták a megyei pártvezetés által kreált munkás- paraszt, és katonatanácsot. A nemzeti tanács elnökévé Bády Istvánt, a város egykori kisgazda polgármesterét választották.
