Hivatalos és forradalmi sajtó
Szabad Nép
1942. február 1-jén indult a KMP illegális központi orgánumaként. Az első időben a mártírhalált Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán szerkesztette. 1942 májusában – a 4. szám megjelenése után – a rendőrség megtalálta a nyomdát és a szerkesztőséget, s felgöngyölítette a terjesztő szervezetet. A letartóztatások miatt a lap csak 1944 szeptemberében jelenhetett meg újra, akkor azonban a korábbi sokszorosított forma helyett már nyomtatva. A felszabadulásig újabb öt száma jelent meg. Szerkesztője 1944 szeptemberében elfogatásáig Horváth Márton, majd Donáth Ferenc volt. Budapest felszabadulása után, 1945. március 25-én indult meg legálisan a Szabad Nép, az MKP központi napilapja. A fordulat évéig főszerkesztője s egyben vezető publicistája Révai József volt, majd a szerkesztőbizottság szerkesztője, melynek vezetője 1951-ig Horváth Márton, 1951-53 között Betlen Oszkár, 1953-tól ismét Horváth Márton volt. 1948-ban a munkáspártok egyesülésekor az MDP központi lapja lett. Az újjáalakuló MSZMP 1956 novemberében folytatásként a Népszabadságot indította meg.
Népszava
1877-ben indult politikai hírlapként, majd 1880-tól mint a "magyarországi szociáldemokraták központi közlönye" jelent meg. 1905-től napilapként adták ki. 1948-ban az MKP és az MSZDP egyesülése után a szakszervezetek lapja lett.
Hétfői Hírlap
A Hazafias Népfront lapja volt, főszerkesztője Boldizsár Iván, felelős szerkesztője Száva István
Négy száma jelent meg 1956. október 8-tól október 29-ig.
Igazság
1956. október 26-tól november 6-ig jelent meg Obersovszky Gyula szerkesztésében. Az ’56-os forradalom hatására alakult, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a propagandával ellentétben a híreket és a történéseket úgy mutassa be, ahogy azok a valóságban lejátszódtak. Rendkívül érdekes a lap összetétele: egyértelmű, hogy legtöbbet a belpolitikai eseményekkel foglalkozik, de gyakran szó esik a fontosabb külpolitikai eseményekről is, például a Szuezi-válság. A lap úgynevezett “Életképek” rovatában egy átlagember gondolatait írja le, rendkívül személyes hangnemben. Ezek többsége a pesti utcán játszódik. Közlik Nagy Imre és Eisenhower amerikai elnök rádióbeszédeit, ezen kívül egy interjút is olvashatunk Maléter Pál ezredessel. Minden számban megjelent egy forradalmi témájú vers. Célközönségének a “forradalmi magyar ifjúságot” tekintette, a harmadik számtól a megnevezés “forradalmi magyar honvédség és ifjúságra” változik. A lap szocialista érzelmű volt, de mint az a beköszönő szövegben is olvasható, ezt egy tiszta, igazságos formában kívánta megvalósítani. Megszűnésének dátuma egybeesik a szovjet csapatok Budapestre való bevonulásával és a forradalom leverésével.
A lap főszerkesztője, Obersovszky Gyula a forradalom leverése után éveket ült börtönben, egészen pontosan 1963-ig. Szabadulása után a rendszerváltásig a Sportfogadás című lapot szerkesztette.
Magyar Függetlenség
1956. október 31-én indult, korábban Függetlenség címmel, de a Horthy-korszakbeli hasonló nevű lap miatt megváltoztatták a nevét. Felelős szerkesztője Dudás József volt. Utolsó példánya 1956. november 3-án jelent meg a forradalom leverése, ill. Dudás elfogása miatt.
