Magyar Nemzeti Levéltár

Azt ma már nem lehet kideríteni, a nyerészkedésen kívül vezette-e más szándék is azokat a tolvajokat, akik 1788. február 13-áról 14-ére virradó éjszakára betörést hajtottak végre. Célpontjuk a volt „jezsuita ház” pincéje volt Pesten. Az épület, ahogy elnevezése is mutatja, korábban a feloszlatott szerzetesrendé volt, de ekkor már az 1784-ben Budáról Pestre átköltöztetett nagyszombati egyetem használta, természettudományi célokra.

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy levéltárunk kutató- és ügyfélszolgálata

2021. február 15. és 2021. február 19.

között zárva tart.

Türelmüket és megértésüket köszönjük.

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) megítélésére rányomta a bélyegét a lengyel hadjárat balsikere, de még inkább az azt követő oszmán hadjárat és annak szörnyű következményei. Országveszejtő fejedelemként, apja árnyékából kitörni készülő nagyravágyóként egyaránt láthatjuk őt történeti és szépirodalmi művekben egyaránt.

II. Rákóczi György erős államhatalmat örökölt. Édesapja már tizenkilenc éves korában kinevezte őt a váradi erőd kapitányának, két évvel később pedig az országgyűléssel is elfogadtatta fejedelmi öröklését. A kezdetektől törekedett a lengyel korona megszerzésére. Ambiciózus kül- és belpolitikája révén Erdély felkészült a közép-európai térségben való terjeszkedésre.

A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára dokumentumainak segítségével nyújt betekintést ennek a kivételesen gazdag életútnak a történeteibe, Habsburg Ottó és a magyar, illetve osztrák államhatalom sok évtizedes - az elutasítástól az elfogadásig ívelő - viszonyába.

Köszöntőt mond:

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese

Látogatóközpont a Bécsi kapu téren

Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy levéltárunk kutató- és ügyfélszolgálata felújítási munkálatok miatt 2021. január 25. és 2021. január 29. között zárva tart.

Türelmüket és megértésüket köszönjük.

A MNL A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát.