A mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) újabb sétáját május 29-én tartották. Az esemény középpontját a Moson vármegyei Karolina Kórház működésének 160. évfordulója adta. Ennek keretében járták be a várost, és mutatta be Beregszászi Balázs munkatársunk Magyaróvár 19. századi egészségügyi intézményeit. A séta kezdete és a kórház történetének ismertetése egyazon helyszínen volt, a kórház előtti és melletti Régi Vámháztéren.

A kiállításon a régészeti feltárás során előkerült tárgyak, izgalmas leletek mellett bemutatjuk a türbe egyetlen fennmaradt alaprajzát is, amelyet gróf Esterházy Pál (1635–1713) nádor, későbbi birodalmi herceg készített 1664-ben, és eredetijét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára térkép- és tervtára őrzi (Jelzete: HU-MNL-OL-T 2-1051.).  A turbéki helyszín megismerését pedig szintén a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményében lévő Zsib

Barátaimmal és kutatótársaimmal, Rózsafi Jánossal és Stencinger Norberttel 2002 óta a helyszínen is kutatjuk a Nagy Háború magyar vonatkozású emlékeit. Közös fő kutatási területünkké az olasz front és azon belül a Doberdó-fennsík vált.

Az Elegancia és hagyomány. A tihanyi bencések a füredi Anna-bál két évszázadában című tárlat méltó emléket állít a hagyomány szerint immár kétszáz éves balatonfüredi Anna-bál történetének, egyúttal bemutatja a bencés rend szerepét a balatoni üdülőkultúra kialakulásában. A kiállítás telt ház előtt megtartott megnyitóján köszöntő beszédet mondott Mihályi Jeromos perjel, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Szlavkovszky Mariann, a kiállítás kurátora. A zenét a Dugóhúzó együttes szolgáltatta.

A telt ház előtt megtartott könyvbemutatón Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese, Szeiler Erika, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumi elnöke, Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, és Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A Parajd környékén található természeti kincseket már régtől fogva ismerték. A kezdő képen látható Sóhát nevű hegy beszélő neve elárulja, hogy a só itt valójában szabadon, talaj, illetve kőzet borítás védelme nélkül állt. Jól látható az is, hogy a környék növényzete mennyire szegényes.
 

A Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozat utolsó előadójaként május 27-én Jeszenszky Géza történész, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi magántanára ismertette az Antall-kormány első üléséről készült jegyzőkönyvet. Előadásából a rendezvény résztvevői megismerhették személyes érzéseit, tapasztalatait, Antall József személyiségét. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tárcavezetők teljes hatáskörrel rendelkeztek a minisztériumuk felett, azokat – ahogy a külügyet is – önállóan irányították.