In memoriam T. Varga György (1942-2021)

Ungarisch
T. Varga György 1942. január 29-én Rákospalotán született, majd itt végezte el az általános iskolát és a gimnáziumot is. 1967-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát. 1972-ben ugyanitt bölcsészdoktori fokozatot szerzett.
1976 és 1979 között elvégezte az ELTE levéltár szakát. 1976. március 8-tól 1992.

Tájékoztatási módok a 18. század végén – Egy itallopás ürügyén

Ungarisch

Azt ma már nem lehet kideríteni, a nyerészkedésen kívül vezette-e más szándék is azokat a tolvajokat, akik 1788. február 13-áról 14-ére virradó éjszakára betörést hajtottak végre. Célpontjuk a volt „jezsuita ház” pincéje volt Pesten. Az épület, ahogy elnevezése is mutatja, korábban a feloszlatott szerzetesrendé volt, de ekkor már az 1784-ben Budáról Pestre átköltöztetett nagyszombati egyetem használta, természettudományi célokra.

Országvesztő fejedelem? 400 éve született II.Rákóczi György

Ungarisch

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) megítélésére rányomta a bélyegét a lengyel hadjárat balsikere, de még inkább az azt követő oszmán hadjárat és annak szörnyű következményei. Országveszejtő fejedelemként, apja árnyékából kitörni készülő nagyravágyóként egyaránt láthatjuk őt történeti és szépirodalmi művekben egyaránt.

400 éve született II. Rákóczi György erdélyi fejedelem

Ungarisch

II. Rákóczi György erős államhatalmat örökölt. Édesapja már tizenkilenc éves korában kinevezte őt a váradi erőd kapitányának, két évvel később pedig az országgyűléssel is elfogadtatta fejedelmi öröklését. A kezdetektől törekedett a lengyel korona megszerzésére. Ambiciózus kül- és belpolitikája révén Erdély felkészült a közép-európai térségben való terjeszkedésre.

A Magyar Museum terjesztésének nehézségei

Ungarisch

„Egy estve (1787. novemb. 13-án) meglátogattám Baróti [Szabó Józsefe]t; felmelegülvén a beszédben tudatám vele, mit forgatok [a fejemben, vagyis egy folyóirat megindítását]. Baróti nem az vala, kitűl verseken kívül egyebet kelle várni, de melyikünktől kellem mindent? Nagy örömmel vette a hírt, s kére, hogy a mit céljaimra gyűjtögeték, láttatnám vele. Bacsányiról felel, hogy az kész lészen igyekezeteimet segélleni. Kassán lakván ő is, őtet el nem mellőzhetjük.”

Habsburg Ottó és az államhatalom – Online kötetbemutató

Ungarisch

A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kötet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára dokumentumainak segítségével nyújt betekintést ennek a kivételesen gazdag életútnak a történeteibe, Habsburg Ottó és a magyar, illetve osztrák államhatalom sok évtizedes - az elutasítástól az elfogadásig ívelő - viszonyába.

Köszöntőt mond:

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese

Seiten

Magyar Nemzeti Levéltár RSS abonnieren