Magyar Nemzeti Levéltár

 A dokumentumokat, szakminiszteri jóváhagyás után, Szabó Csaba, az MNL főigazgatója adta át Helmut Wohnoutnak, az Osztrák Állami Levéltár főigazgatójának. Az ünnepélyes eseményen magyar részről az iratanyag referense, Fiziker Róbert főlevéltáros vett részt. Helmut Wohnoutot Budapestre két munkatársa, Andreas Tritton és Maximilian Graf kísérte el.

Tisztelt Olvasók!

Kedves Kutatóink és Ügyfeleink!

Az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltárának győri központja 2023. november 27-én (hétfőn) zárva tart.

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója a kötet bemutatóján, köszöntő beszédében arra mutatott rá, hogy a mostanra elkészült tudományos munka egy nagyon hosszú időszak termése, és a vaskos kiadvány elkészítésénél több tucatnyi szerző és szerkesztő bábáskodott. Szavai szerint a kötet komoly csapatmunkában készült el. Szabó Csaba örömmel emelte ki, hogy a Gulág- és Gupvikutató Intézet működése továbbra is biztosított a Magyar Nemzeti Levéltáron belül.

Fiziker Róbert, aki doktori disszertációjában a 20. század elejének meglehetősen zaklatott időszakával foglalkozott, az osztrák–magyar kapcsolatok kiváló szakértője. Levéltárosként a Külügyminisztérium iratainak referense, aki szakszerűen és hitelesen tudja megszólaltatni a rá bízott iratokat, jól ismeri a dokumentumok keletkezésének hátterét.

A programon köszöntőt mond:

Szabó Csaba
(főigazgató, MNL)

Latorcai Csaba
(parlamenti államtitkár, területfejlesztési miniszterhelyettes, Miniszterelnökség)

Bognár Zalán
(igazgató, MNL GGKI; elnök, GKNT; tanszékvezető, KRE)

Ahogy a köszöntők sorát megkezdő Szabó Csaba, a házigazda intézmény főigazgatója a kamerák kereszttüzében elmondta, a Magyar Nemzeti Levéltár, az ország legrégebbi közintézménye, amely ma 74 telephelyen 700 munkatársat foglalkoztat, idén ünnepli alapítása 300, Bécsi kapu téri palotája átadása 100. évfordulóját.

Vitályos Eszter köszöntő beszédében kiemelte: a kötet modern és szerethető formában hozza közelebb a múltat a jelenhez. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a múltunk ismerete nélkül jövőnk sincs. A miniszterhelyettes elmondta, hogy hazánk ezeréves fennállása is erősen és szilárdan a múltba gyökeredzik, ezért sikeres, és ezért van valódi jövőképe.

Mennyiben tanúskodnak egy nagy múltú család középkori történetéről, birtokairól a levéltárukban fennmaradt oklevelek? Mitől függött, hogy míg egy-egy okiratot akár évszázadokon át őriztek, más, egykoron szintén a birtokukban lévő okleveleken hamar túladtak? Több mint fél évezred távlatából egyáltalán rekonstruálható-e, és ha igen, miként, egy nemesi família középkori levéltára? A kötet többek között e kérdésekre igyekezett választ találni. Ehhez kiindulópontként az Árpád-kor óta Vas megyében birtokos Zarka család oklevelei szolgáltak.

REGISZTRÁCIÓ