Christianus Adrichomius jegyezte föl a hagyományt Krisztus szenvedésének helyeiről írt munkájában: a mennybemenetel után Mária végigjárta fia szenvedésének helyeit. Ennek nyomvonalát követi ma Jeruzsálemben a Via Dolorosa.
Értelmezéstörténetek és történeti valóság címmel könyvbemutatót tartott szerdán délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat, az eseményen Márki Sándor naplói IV. 1915–1919 kötetét ismertették. Az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájában megtartott rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kifejtette: Márki Sándor történetíró, történész 1873-tól egészen a haláláig, 1925-ig vezetett naplót, és tette ezt rendkívüli alapossággal, nagyon adatgazdagon.
Hatalmas öröm a levéltáros szakmának, hogy ennyi munkatárs kapott magas állami elismerést március 15. alkalmából, korábban ötévente egy-egy kollégát tüntettek ki, most egyszerre hetünket – jelentette ki Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója annak kapcsán, hogy több aktív és nyugalmazott levéltáros is komoly állami elismerésben részesült az ünnepnapon.
Hét levéltárost tüntettek ki
Amikor a Várnegyedben a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárához közel levő Budavári Evangélikus Templom harangja március 15-én, pénteken elütötte a 10 órát, megnyíltak a Bécsi kapu téri palota kapui a nagyközönség előtt, és elkezdődött az intézmény családi napja.
Már fogadja a látogatókat a magyar-török kulturális évadhoz kapcsolódóan szervezett Misafirperver Bir Devlet/A befogadó állam című kiállítás, amely március 13-án nyílt meg a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központban, Isztambulban.
– Egy nem mindennapi újdonságot mutatunk be Petőfi Sándorhoz kapcsolódóan, egy olyan adatvizualizálást, egy olyan 21. századi innovatív eszközt, amellyel még közelebb kerül hozzánk az ő személye, az akkori élet, az akkori kultúrkör – bocsátotta előre a pénteken délelőtt, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri palotájában megtartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
Az eseményen köszöntőt mond Szabó Csaba, az MNL főigazgatója. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői lesznek Ablonczy Balázs történész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője, Erdész Ádám, az MNL Békés Vármegyei Levéltára történész-levéltárosa, nyugalmazott igazgató és Szűts I. Gergely történész, a Habsburg Ottó Alapítvány főlevéltárosa. A programot Ö. Kovács József főlevéltáros, az MNL tudományos igazgatója moderálja.
A rendezvényre szeretettel várják az érdeklődőket!
Török Enikő főlevéltáros az elismerés átvételét követően megköszönte a díjat és az elismerést, továbbás háláját fejezte ki a kollégáknak a közel két évtizedes együttműködésért, a sok segítségért és a támogatásáért. – Örömmel folytatom a közös munkát a továbbiakban is – hangsúlyozta a Pro Archivo Regni idei díjazottja.
1838 telén különlegesen sok hó esett, és a Duna vize korán befagyott. A felsőbb szakaszokon már március elején megindult az olvadás, így Pest-Buda magasságában a Duna vízállása már meglehetősen magas volt, de a befagyott jég miatt a víz nem tudott lefolyni rajta. A városlakók mégis bíztak csekély mértékben biztos árvízvédelmükben, annak ellenére, hogy a mélyebben fekvő utcákat a víz már január óta veszélyeztette.
A március 8-ai kolozsvári esemény kapcsán Szabó Csaba, az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója kifejtette, a mostani programot egy hosszabb előkészítő munka előzte meg. – Egy évvel ezelőtt ellátogatott hozzánk a Babes-Bolyai Tudományegyetem Törtélem Filozófia Kara Magyar Történeti Intézetének a vezetője, Nagy Róbert-Miklós egyetemi docens.
