Áldozó István osztályvezető A közigazgatás működése a Felvidéken 1938-1944 között című előadásával vett részt a Budapesten, az Országos Levéltárban megrendezett eseményen.
A részletes beszámoló itt olvasható:
Miután 1949-re Magyarországon is lezajlott az Magyar Kommunista Párt – 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja – egypárti diktatúrájának kiépítése, a belpolitikai fordulat mellett az ország külpolitikája is a szovjet birodalmi külpolitika irányvonalát követte. Az éleződő hidegháborús helyzetben a Szovjetunió és a „béketábor” számára elsődleges fontosságú volt, hogy felvegyék a diplomáciai kapcsolatot az éppen 1949-ben a Kínai Kommunista Párt győzelmével véget érő háború után szárnyait bontogató állammal. A nem egészen másfél hónapja, 1949.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Batthyány Alapítvány, a dokumentumot Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója és Batthyány-Schmidt Margit, a szervezet vezetője látta el kézjegyével. Ennek értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egymást kölcsönösen támogatva széleskörűen mutatják be a hazai történettudományt, valamint a történeti forrásokat.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hungarika munkacsoportja és az intézmény Tudományos Igazgatósága harmadik alkalommal rendezte meg május 8-án, szerdán a III. Hungarika workshopot. A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- ás konferenciatermében megtartott eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kiemelte: nem az első alkalom, hogy hungarika ügyén összegyűlt a szakma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Ennek az is az oka, hogy az Országos Levéltárat jogszabály kötelezi a hungarikák gyűjtésére.
A Kállay család jelentősége a magyar történelemben címmel II. András 1224-ben kiadott aranypecsétes oklevelének 800 éves évfordulója alkalmából május 7-én, kedden tudományos konferenciát tartott a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL). A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermébe megszervezett eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kifejtette: az Országos Levéltár (OL) épületében éves szinten tucatnyi hasonló rendezvényt tartanak, de ilyen szép számú érdeklődő régen kísért egy programot.
Május 15-én 10 és 15 óra között Karriernapot tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Budapesten, az intézmény Danubianum épületében a Hallgatói Szolgáltató Központ szervezésében. Az eseményen részt vesz a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) is, az intézményt olyan kollégák is képviselik, akik korábban az egyetemen végeztek. A levéltári munkatársak különböző osztályokról érkeznek a rendezvényre, így az érdeklődő egyetemisták több levéltári munkakörrel megismerkedhetnek majd.
A besenyők azon jövevény népek közé tartoztak, amelyek igen korán telepedtek be keletről a Kárpát-medencébe. 895 táján a szintén török nyelvet beszélő oguzok támadásának hatására a besenyők egyre nyugatabbra húzódtak, és a Volgán átkelve kiszorították a magyar törzsszövetséget a Fekete-tengertől északra eső szállásterületeikről. A magyarok így előlük menekülve kénytelenek voltak a Kárpát-medencébe költözni.
E megállapodás alapján nyílt lehetőség arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár, mint partner, megjelenjen az egyesület által a 2023/24-es tanévben szervezett Kosáry Domokos Történelemversenyen. A megmérettetésen hazai és határon túli 7-11. évfolyamra járó diákok vehettek részt, akik a felkészülés és a különböző fordulók során leginkább a kötelező kerettantervi anyag ismeretéről adhattak tanúbizonyságot.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) hosszú évek óta rendkívül gyümölcsöző és folyamatosan erősödő tudományos kapcsolatot ápol Dél-Koreával. Ennek eredményeként tavaly április 20-án magyar levéltári delegáció látogatott Dél-Koreába, ahol a küldöttség nyolc nap alatt hat egyetemet és három intézményt, intézetet keresett fel. Az ott lefolytatott egyeztetések, tárgyalások számtalan eredményt hoztak, és ennek is köszönhetően szervezi meg az MNL június 27-én és 28-án a 23.
