A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) 2023. január 20-án, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára tette közzé a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist és a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját. Az adatbázisok első verzióját bemutató sajtótájékoztatóján Szabó Csaba főigazgató nyitó beszédében kifejtette: a publikált adatbázisok célja, hogy közelebb hozzák a reformkort, az 1848–49-es szabadságharcot a 21.

A délelőtt folyamán két előadás hangzott el. Elsőként Dr. habil. Koltai László, az Óbudai Egyetem docense és intézetigazgatója beszélt a műanyag ragasztók kémiájáról és azok ragasztóképességéről, ezáltal keretezve a tematika fókuszát jelentő/meghatározó ún. nyomásérzékeny ragasztók (pl. Cellux) megismerését, azok eredetét, hatásmechanizmusait, fizikai és kémiai tulajdonságaik leírására szolgáló alapfogalmakat valamint a különféle ragasztók tesztelésére szolgáló vizsgálati módszereket.

Gyermekek, de főként kisgyermekek leveleivel ritkán találkozhatunk a kora újkor kutatása során. Mivel ezek a gyermeklevelek általában nem a korszak „nagy” gazdasági, politikai vagy társadalmi ügyeiről szóltak, ezért csupán a levél címzettje számára voltak fontosak és tartalmaztak információt. Ez az oka, hogy gyakran kerültek a „haszontalan levelek” közé, amelyeket a korszakban maga a levelek címzettje, vagy később a családi levéltár levéltárnoka (archivarius) selejtezett ki.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) idén szerepet vállalt egy nagyszabású adománygyűjtésben, amiben a munkatársak Veszprém vármegyei gyermekotthonokban élők karácsonyi kívánságait teljesítették. Így más közintézményekben dolgozókkal együttműködésben országszerte összességében több száz kiskorú gyermek kívánsága válhatott valóra.

A Nagy Imre első kormánya minisztertanácsi jegyzőkönyvei II. című kötet december 5-ei bemutatóján köszöntőt mondott Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Alapítvány alapító kurátora. Jánosi Katalin rámutatott arra, hogy az eddigi két kötet – az előző és a most megjelent könyvek – nem az irodalomkedvelő olvasóknak készültek, hanem kifejezetten történészeknek, kutatóknak és elemzőknek szánt dokumentumokról, egy forrásközlésről van szó.

A Horvátország a 7. századtól napjainkig című könyv Horvátország első, önálló kötetben megjelent története magyar nyelven. A kiadvány a szomszédos ország ezerháromszázéves történetének legfontosabb eseményeit, a horvát kultúra legjellegzetesebb vonásait mutatja be.

A december 12-én, kedden 11 órakor kezdődő eseményen köszöntőt mond Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató helyettese, Mladen Andrlić, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete és Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára. A köszöntőket követően Varga Szabolcs, tudományos főmunkatárs (BTK Történettudományi Intézet) mutatja be a Horvátország a 7. századtól napjainkig című kötetet.

A Pro Archivo Nationali díj I. (arany) fokozatát olyan munkatársak kaphatják, akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek, és tudományos, szakmai (levéltáros) munkakörben tevékenykednek. Ilyen elismerésben részesült Németh László Sándor, aki 1983 óta dolgozik a hazai levéltárügyben. Pályáját 1983-ban a Zala Megyei Levéltárban kezdte, ahol 2008-ig tevékenykedett, levéltárosként a 18-19. századi zalai közigazgatás- és jogtörténeti iratanyag referenseként dolgozott. Később társadalomtörténeti kutatásokat folytatott a 18-19., majd a 20.

A konferencia 31 előadójának túlnyomó többsége, a téma okán érthető módon, görög, illetve román történész volt. Intézetünk kommunikációs referense, Katona Csaba Hogyan tekintett az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája Görögországra és Romániára a második Balkán-háború idején? (How did the foreign policy of the Austro–Hungarian Monarchy see Greece and Romania during the Second Balkan War?) címmel tartott előadást november 22-én a házigazda egyetemen.