Magyar Nemzeti Levéltár

Az Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, a Magyar Országos Levéltár az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott, ténylegesen gróf Batthyány Lajos nádor által 1756-ban felállított Archivum Regni alapjain, annak lényeges átszervezésével, 1874-ben jött létre, más országos kormányszervek levéltárainak beolvasztásával. Az intézmény a Helytartótanács, majd a Belügyminisztérium épületében működött, méltatlan körülmények között, ezért már 1868-tól kezdve folyamatosan napirenden volt az önálló levéltári épület kérdése.

Az együttműködési szerződés aláírása előtti megbeszélésen Szabó Csaba és Rózsa Dávid elsődleges célként a szakmai tevékenységek összehangolását, a tapasztalatok cseréjét és a tudományos kutatások összehangolását jelölték meg, különös tekintettel a hungarikakutatásra.

A képzés tervezett kezdési időpontja: 2023. szeptember 14.
A képzés tervezett befejezésének időpontja: 2024. június 20.
A képzés óraszáma: 450 tanóra

Az MNL jogelődje, a Magyar Országos Levéltár az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott, ténylegesen gróf Batthyány Lajos nádor által 1756-ban felállított Archivum Regni alapjain, annak lényeges átszervezésével, 1874-ben jött létre, más országos kormányszervek levéltárainak beolvasztásával. Az intézmény a Helytartótanács, majd a Belügyminisztérium épületében működött, méltatlan körülmények között, ezért már 1868-tól kezdve folyamatosan napirenden volt az önálló levéltári épület kérdése.

Egy hónapon belül két újabb kötettel gyarapodott az Anjou-kori Oklevéltár forráskiadvány-sorozata. Szőcs Tibor a „Supplementum I.” sorszámú pótkötetben a keltezetlen vagy több évet is átfogó, I. Károly korára (1301–1342) helyezhető okleveleket, míg Piti Ferenc a sorozat 52-es sorszámú kötetében az 1368. év okleveles forrásait gyűjtötte össze és regesztázta a sorozat hagyományainak megfelelően. E két kötettel 48-ra gyarapodott a sorozat megjelent köteteinek a száma.

Mivel a felsőoktatási intézmények története iránt egyre nagyobb kutatói érdeklődés mutatkozik, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) projekt keretében összesen mintegy 200 ezer oldalnyi felsőoktatási intézményi vezetőtestületi jegyzőkönyvet digitalizáltak az elmúlt években.

Kezdjük a sort gróf Thököly Imre levelével, amelyet 9 éves korában, 1667. január 18-án írt Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszonynak Karkon, (Karakó, Boroskrakkó, ma Cricau, Románia) az anyja, Gyulaffy Mária révén örökölt családi birtokon.. Ebben megköszönte a fejedelemnétől kapott déligyümölcsöket, egyúttal – a kor szokásának megfelelően – ajánlotta szolgálatait.

PROGRAMOK

Figyelj és kérdezz! 

A 2020 májusában megjelent Erdély – 1000 év öröksége című kiadvány sikerén felbuzdulva és az Iskola Alapítvány megkeresésére határozta el a Magyar Nemzeti Levéltár vezetése, hogy felvállalja egy újabb, erdélyi tematikájú kötet kiadását.