Bár éppen tart a török-magyar kulturális évad, közeleg a mohácsi csata ötszázéves évfordulója, amelyre a munkatársaimmal már elkezdtük az előkészületeket – erről beszélt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Szabó Csaba kifejtette, a jubileumra, a kerek évforduló okán, szeretnének méltó módon felkészülni, illetve azért is, mert a mohácsi vész rendkívül meghatározó esemény volt a magyar történelemben. Szavai szerint számos ma is létező problémánk gyökerei nyúlnak vissza 1526-ig.

Nem véletlen, hogy Kapiller Imre emléktáblájának zalaegerszegi avatásán a folyosón alig lehetett elférni: az egykori főlevéltáros barátai és tisztelői (akik az emlékmű szövege szerint a táblát állították emlékére) sokan voltak és sokan vannak. Talán ennyi személyesség megengedhető: engem Svédországban, Uppsalában, egy konferencián ért Kapiller Imre halálhíre, ami valósággal letaglózott. A döbbenetet fokozta, hogy pár nappal korábban a

A matematika iránt érdeklődő fiatal alig 17 évesen doktorált a padovai egyetemen. Mérnökként 1819-től útépítési és vízműmunkákban vett részt Venetoban, később Tirolban, majd egyre inkább a korszak közlekedési újításával, a vasútépítéssel kezdett foglalkozni. 1836-tól főmérnökként részt vett az Osztrák Császárság első vasútvonalának (a Kaiser-Ferdinand-Nordbahnnak) kifejlesztésében.

Mozgalmas és rendkívül tartalmas évet tudhat maga mögött a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), ez már csak azért is így van, mert az intézmény több fontos jubileumot is ünnepelt tavaly. Milyennek értékeli ebből a szempontból a 2023-as esztendőt?

Mint az mindenki előtt ismert, a második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre küldték harcolni a Szovjetunióba, az egységeket 1942. április 17. és június 27. között szállították ki a keleti frontra. A kiérkező csapatok eleinte a nyári, súlyos emberveszteségeket okozó hídfőcsatákban vettek részt, majd egyre inkább védekezésre rendezkedtek be a Donnál. Az idő múlásával mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a 2. magyar hadseregnek előbb-utóbb meg kell ütköznie a szovjet erőkkel, csak az összecsapás időpontja volt kérdéses.

A Magyar Nemzeti Levéltár eseménydús évet zárt, már csak azért is, mert az intézményben több fontos jubileumot is ünnepeltünk. Legfőképpen azt, hogy III. Károly háromszáz évvel ezelőtt, 1723-ban cikkelyezte be a 45. törvénycikket, amely az Archivum Regni (az ország levéltára) felállításáról rendelkezett. Ezzel a Levéltár Magyarország legrégebbi közgyűjteménye.

A Magyar Nemzeti Levéltárban olyan kiváló szakemberek végzik munkájukat, akik, bár keményen dolgoznak, átadják a fősodorban való száguldás lehetőségét másoknak. Leginkább azért, mert a több tíz- és százéves dokumentumok gondozása, feldolgozása eleve kizárja a rohanást. A kapkodás a munka minőségének rovására menne, másrészt a sietség könnyen kárt tehetne az értékes iratokban, márpedig a Levéltárban dolgozók éppen az értékek védelmére tették fel az életüket.

Kíváncsi Ön arra, hogy lakhelyének volt-e török birtokosa a 16. században? Vagy inkább az érdekelné, hogy mely településekből állt a mohácsi szandzsákot tíz éven át vezető Dervis bég 441 190 akcsét érő javadalombirtoka? Esetleg szeretné megtudni, hogy kik vettek részt a hódoltság területére vezetett oszmán portyákban? Mindezeket megtudhatja az utóbbi két évben feldolgozott 52 kötetnyi birtokadományozási napló (timar ruznamçe defteri) adataiból.

Tisztelt Olvasók!