Az MNL Országos Levéltárában több őrzőhelyen maradtak fenn értékes iratok. Az Erdélyi Udvari Kancellária iratanyagában található például egy 1696. évi felségfolyamodvány, amelyben Felvinczi György színjátszásra kért engedélyt, valamint I. Lipót október 23-án kelt privilégiumlevelének fogalmazványa. Az 1526 utáni gyűjteményben lelhető fel az első magyar hivatásos színtársulat, a Magyar Teátromi Társaság legelső színlapja 1790-ből.
 

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Mikó Zsuzsanna, az intézmény általános főigazgató-helyettese is részt vett július 25-én a Tusványoson, a Jakabffy Elemér sátorban megtartott, a magyar–román levéltári együttműködést bemutató kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Nagy Mihály Zoltán (Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Levéltára munkatársa) moderált.

Magyarország krakkói főkonzulja idén május végén levélben fordult Szabó Csabához, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatójához. Ebben Gerencsér Tibor kifejtette, hogy gyakorló történészként első kézből szerzett tapasztalatokat arról, milyen nagy segítséget jelentenek egy kutatónak a levéltári leltárak, oklevéltárak, fondjegyzékek, pecsétgyűjtemények és különböző katalógusok, összeírások.

Pálmay József (Eperjes, 1863 – Eger, 1928) Léván, majd Bécsben járt gimnáziumba, ezt követően katonai pályára lépett. Tartalékos állományba helyeztetése után a szőkefalvi körjegyzőség jegyzőjeként, majd Udvarhely vármegye allevéltárnokaként, végül a székelyudvarhelyi múzeum titkáraként dolgozott.

A Konstantinápoly Budapesten című kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára (OL) Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályán a térkép- és tervtárban őrzött Gerster Kálmán tervrajzain alapul, május 31. és november 3. között tekinthető meg Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Tájékoztatjuk tisztelt Kutatóinkat és Ügyfeleinket,  hogy az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltára a nyári munkarend alapján az alábbiak szerint tart zárva:

A kutató- és ügyfélszolgálat nyári zárvatartásának időszaka egységesen: 2024. augusztus 05 –2024. augusztus 16. között

A Magyar Nemzeti Bank működését az 1924. évi V. törvénycikk alapján kezdte meg, alakuló ülését 1924. május 24-én tartotta. Az említett törvénycikk részletesen szabályozta a Bank működését, alapszabálya a törvénycikk kiegészítő részét képezte.

A Pénzmúzeum az 1926-ban Sándy Gyula tervei alapján megépült egykori Postapalota épületében található. Ebben működött először hazánkban úgynevezett páternoszter típusú személyfelvonó. Az épületet a Magyar Nemzeti Bank 2016-ban megvásárolta. Az épület eredeti állapotának helyreállítását követően itt került elhelyezésre a Pénzmúzeum. Az épület neve MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum.

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.