Pécs, az 1009-ben alapított pécsi püspökség székhelye a 18. században is a püspök fennhatósága alá tartozott. A területet az oszmánok kiűzését követően I. Lipót király 1703. április 19-i adományozta ismét a püspöknek. A város lakosai azonban szerették volna elnyerni a szabad királyi városi rangot, és ezt az 1770-es évektől kérvényezték az uralkodónál.

Idén ünnepli a Győri SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum fennállásának 125. évfordulóját. Ezen jeles alkalomból kérték fel levéltárunk munkatársait, hogy 2022. április 22-én, 11 évfolyamos hallgatók részére tartsanak előadásokat az oktatási intézményben. Áldozó István a dualizmus-kori Győrről, a város fejlődéséről, valamint Baross Gábor győri kötődéseiről referált. Tatai Zsuzsanna pedig családtörténeti kutatásairól tájékoztatta a hallgatóságot.

Programok:
 

Karnyújtásnyira a történelem – Tematikus raktárséták eredeti iratokkal
A program regisztrációhoz kötött, melyet itt lehet elérni: REGISZTRÁCIÓ

Szarka László a beszélgetés elején rámutatott, hogy az esemény apropója a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója. A közelmúltban L. Balogh Béni pedig három olyan könyvben is közreműködött szerzőként, illetve szerkesztőként, amely az 1918-1920 közötti rövid, azonban igencsak sok változást hozó időszakkal foglalkozott, illetve nyelvismerete miatt Erdély kapcsán a helyi román, valamint a bukaresti kormányzat álláspontjába és elképzeléseibe is tud betekintést nyújtani – tette hozzá.

A Szigetköz Turizmusáért Egyesület szervezésében, 2022. május 18-án tematikus városnézés vezetésére kérték fel Beregszászi Balázst Mosonmagyaróváron.

Az iratanyagban több olyan, nagy történelmi jelentőséggel bíró dokumentum is található, amely eddig ismeretlen volt a kutatók számára. Közülük a legkiemelkedőbbek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra vonatkozó iratok: például Görgey Artúr 1896. szeptemberében kelt levele ismeretlen képviselőhöz a szabadságharc történetéről, vagy Pszotka Ferenc 1899. július 7-én kelt levele Görgeyhez a Szkalka-hegyen állítandó Görgey emléktábláról. Ezen levél érdekessége, hogy benne maradt Görgey 1899.

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szakszóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.

A Magyar Nemzeti Levéltár egyik kiemelt célja, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében az általa őrzött kulturális közjavakat minél szélesebb körben ismertté és hozzáférhetővé tegye. A meghirdetett továbbképzés is ezt a törekvést kívánja erősíteni. Célunk, hogy a pedagógusok megismerjék és közelebb kerüljenek a levéltárhoz és az ott őrzött elsődleges forrásokhoz; szakmai módszereket, ötleteket kapjanak azok digitális oktatási környezetben történő pedagógiai alkalmazásához.

A 19. század második felében többnyire csak „nagy Fiume-kérdésként” emlegetett probléma gyökere egészen Mária Terézia 1779. április 23-i diplomájáig vezethető vissza. Ekkor ugyanis is az uralkodó külön álló csatolt testként közvetlenül Magyarország Szent Koronájához csatolta a három évvel korábban már Horvátországnak átengedett kikötővárost.