A kiállítást Mikó Zsuzsanna, a házigazda intézmény általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. Ünnepi beszédében elmondta, hogy a levéltári emlékévhez kapcsolódva (hiszen az intézmény idén 300 éves) a levéltár kiemelt célja, hogy saját kiállításai mellett más tárlatokat is befogadjon. 1848-ra emlékezve a Honvédmenházra fókuszáló kiállítás révén új szemszögből is megfigyelhetjük az akkor történt eseményeket, a veteránok mindennapjait.

A 10 órás közösségi szolgálat keretében megrendezésre kerülő projektbe, a magyar történelem iránt kimondottan érdeklődő diákok jelentkezését várjuk, akik csoportban és egyénileg is végezhetik a munkát.

Ezeket az izgalmas kérdéseket járja körbe „A szultán fotóalbuma – panorámaképek az 1870-es évek Isztambuljából” című új időszaki kiállítás, amely 2023. március 31-én nyílik a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyen. A tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésében valósult meg a levéltár Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának őrzésében található történeti fotók és térképek bemutatásával.

Áldozó István 2023. március 14-én a Beledi Általános Művelődési Központban a családfakutatás levéltári forrásairól tartott előadást. Kollégánk a program bevezetéseként a levéltári kutatás törvényi hátterét ismertette. Intézményünk igazgató-helyettese a felekezeti anyakönyvek mellett a háziadó összeírások és a népösszeírások forrásként való felhasználhatóságát is megmutatta az érdeklődőknek.

A régi körmendi Batthyány-levéltár iratainak 18. századi rendezésekor több sorozatot alakítottak ki. A 2021-ben az Országos Levéltárba került oklevelek nagyrészt az ún. Heimiana (a Himfi család egykori levéltára), a Memorabilia, az Acta Antiqua, a Majoratus és a Senioratus sorozatok részei – 36 jelzet nélküli, vegyes iratot kivéve (búcsúlevél, vámjegyzék, számadások, útlevél, házassági szerződés stb.): ezek közül bukkant elő Szegedi Lukács zágrábi püspök 1510.

A József Attila-díj 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért odaítélhető állami középdíj, amelyet a mindenkori kulturális miniszter az érdekelt szakmai szervezetek véleményének figyelembevételével adományoz írók, költők, műfordítók, irodalomtudósok, szerkesztők és az irodalom más prominens szereplői részére. Ez a magyar irodalom egyik legmagasabb szakmai elismerése, melyben a jelenlegi szabályok szerint évente nyolc alkotó részesül.

Reseta János 1776-ban született Székesfehérvárott, és a gimnázium elvégzése után a pesti bölcsészeti karon tanult. Itt 1830-ban a német nyelv és irodalom egyetemi tanárává nevezték ki, ahol egészen 1849 őszéig oktatott. 1832-től a pesti könyvbíráló hivatal cenzora volt. Működése során kapcsolatba került a reformkor ismert költőivel, íróival: ő vizsgálta meg a megjelenésre beküldött kézirataikat.

A projekt kiemelkedő fontosságát jelzi az interdiszciplináris összefogás mértéke: a nagyszabású és komplex, az aranybullák történetében példa nélkül álló vizsgálatok elvégzésében a levéltár partnere a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma, az Atommagkutató Intézet (Örökségtudományi Laboratórium), az ELKH CSFK Földtani és Geokémiai Intézete, a Semmelweis Egyetem több intézete, a Dr.

Program

10.00-17.30 Petőfi nyomában
Helyszín: Földszint, Információs Pult
A Bécsi kapu téri épületbe látogatók az érkezéskor egy sétálólapot vehetnek át a bejáratnál, melyen játékos feladatok idézik fel Petőfi Sándor életének fontosabb eseményeit. Fejtsd meg a kódolt üzeneteket és használd a kreativitásod miközben felfedezed az idén 100 éves Bécsi kapu téri palotát!