Hegedüs Zoltán főlevéltáros 25 évvel ezelőtt, 1996. augusztus elsején nyert felvételt a Mosonmagyaróvári Fióklevéltárunkba. Kezdetben megismerkedett az ügyfél- és kutatószolgálati munkafolyamatokkal, majd tudományos feltáró munkákkal is foglalkozott. Házasságkötését követően, a győri levéltár csapatát erősítette és kamatoztatta, fejlesztette a korábban megszerzett tudását. Részben nevéhez fűződik a Győr vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveiben található latin nyelvű bejegyzések magyarra fordítása, kivonatolása.

A Kékszalag vitorlásverseny nevezési napján, 2021. július 21-én az MNL Országos Levéltára és az MNL Veszprém Megyei Levéltára munkatársai a balatonfüredi Anna Grand Hotelbe kitelepülve várták az előzetesen meghirdetett Europeana Gyűjtőköri Napok (Collection Days) nevű akcióra beérkező régi fényképeket és dokumentumokat. A levéltár standja mellett minden nevezésre érkező sportoló elhaladt, mivel az Anna Grand Hotel díszterme előtti folyosón kaptunk helyet.

Tájékoztatjuk kedves kutatóinkat, hogy a folyamatos nyári nyitva tartás mellett az MNL Országos Levéltárának kutatótermeiben 2021. augusztus 1-től megszűnik a létszámkorlátozás.

A tervezhetőség és a kényelem biztosítása érdekében a kutatáshoz továbbra is írásban történő időpontfoglalás szükséges.

A kutatótermek befogadóképességét az alábbiak szerint növeltük:

1809. június 14-én Győr határában zajlott le a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi ütközete. Hazánk történelmében a kismegyei csatában vették utoljára igénybe a nemesi felkelőket. Az utókor hajlamos az inszurgenseket bűnbaknak beállítani, holott ők a körülményekhez képest helytálltak Európa akkoriban legjobb hadseregével szemben. Áldozó István, intézményünk igazgató-helyettese, a kismegyeri ütközet előzményeiről, lefolyásáról és következményeiről adott interjút a Kisalföld 2021. június 17-én kiadott számában.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. június 20-án avatta fel a Győr-keresztet a Városháza előtti téren. A kereszt emléket állít annak az Európa számára is fontos eseménynek, amikor a győri várat 1598-ban a keresztes seregek visszafoglalták a törököktől.

Az eseményekről Hécz Attila újságíró kérdezte munkatársainkat, Tatai Zsuzsannát és Dancsecz Mónikát.

Annak érdekében, hogy kutatóink bepótolhassák a tavaszi rendkívüli zárva tartás miatt kiesett kutatási alkalmakat, Bécsi kapu téri, Lángliliom utcai és Daróczi úti kutatótermeink július 1-től a lehetőségekhez mérten részben megnövelt befogadóképességgel, a megszokott nyitvatartás szerint várják kutatóinkat.

A győri Frigyláda szobor különös történetének részleteiről nyilatkozott Áldozó István a megyei levéltár igazgató-helyettese, valamint Bana József a városi levéltár igazgatója a Kisalföld napilap újságírójának, Hécz Attilának Úrnapja alkalmából.

Magyaróváron 1890. május 15-én avatták fel a Mária kápolnát és a lakosság a "Három tölgy" alatt ünnepelt. A 131 éve történteknek állít emléket Beregszászi Balázs kollégánk cikke, bemutatva korabeli levéltári forrásokat. 

Az írást az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg: https://mnl.gov.hu/mnl/gymsmgyl/2021_majus

A ház valószínűleg az 1801-es tűzvész után épült, s D. Nagy András szerint Czigler Antal volt az építtetője. Ferentzy Ignác, akit ekkor még Franznak hívtak – 1842-ben magyarosította nevét – Veszprémből érkezett Gyulára. Itt feltehetően 1804-ben nyitott vegyeskereskedést, amely a Fekete kutyához nevet viselte. Jól menő vállalkozását fiára, Alajosra hagyta. A város központjában működő fűszer- és csemege üzlete sikerét a nyomtatott sajtó megjelenése után a gondosan felépített marketingtevékenység is fokozta.

Személyes tájékoztatás igénybevételére, levéltári konzultációra továbbra sincs lehetőség.

A zárás előtt kikért (már átvett és még át nem vett) iratok a kutatóteremben maradtak, így azoknak a kutatóknak, akiknek már van iratanyaguk a kutatóteremben, nem kell ismét kérést leadniuk, elég csak időpontot foglalniuk.

A kutatótermek befogadóképessége a biztonságos távolságtartás (1,5 m) betartása érdekében továbbra is korlátozott, a kutatóterem nagyságának függvényében.