Sie sind hier
Érdekes iratok
Szeptember hónap dokumentuma
2022.09.01.
Évszázadokon keresztül a nyomtatott tankönyvek voltak a tanulás legfontosabb eszközei, bizonyos értelemben talán még ma is azok. Magyarországon a legutóbbi időkig a tankönyvek megvásárlása jelentette az egyik legnagyobb anyagi terhet az iskolába járó gyermekek szülei számára. Nem volt ez másképp a 18. században sem, amikor a szegényebb lakosság nem mindig volt képes beszerezni a tanuláshoz szükséges tankönyveket. Ilyenkor a közösségek nyújthattak segítséget, ahogyan ez a Jászságban is megtörtént, majdnem kétszázharminc évvel ezelőtt. A következőkben egy 1793-as tankönyvvásárlás részleteibe avatjuk be az olvasót.
Augusztusi hónap dokumentuma
2022.08.24.
A magyar népi hiedelemvilágnak is része volt az elrejtett kincsek utáni kutatás. A kincs felbukkanásának, felkutatásának és megszerzésének is kötött „szabályrendszere” volt, a nagy gazdagság reménye azonban a nehézségek ellenére is igen csábítóan hatott. E hónap dokumentumaként egy olyan 1792 őszén lezajlott kincskereső „vállalkozásról” számolunk be, mely a korszak hiedelemvilágába is betekintést nyújt.
Július hónap dokumentuma
2022.07.08.
Az idei nyár súlyos csapások sorát mérte eddig is a mezőgazdasági dolgozókra. Az aszály mellett gyakoriak a tűzesetek is, amelyek hektárszámra falják fel a kenyéradó gabonát. A tűz elleni védekezés egy formájáról lesz szó, amely akár mai viszonyok között is hasznos lehetne.
Bírósági esetek 11.
2022.06.24.
Június hónap dokumentuma
2022.06.01.
A Közigazgatási Bizottság által tárgyalt fegyelmi ügyek között található R. M. kuncsorbai tanító esete. Nevezett pedagógus az első világháború alatt súlyos koponya- és agysérülést szenvedett, amelynek következtében változás állt be magatartásában, ez pedig kihatással volt munkájára is. Rövid írásunkban ismertetjük a több éven át tartó fegyelmi eljárás okait, állításait és eredményét.
Bírósági esetek 10.
2022.05.20.
Bírósági esetek 9.
2022.05.13.
Május hónap dokumentuma
2022.05.03.
„A kubai rakétaválságról mi újat lehet még mondani?” – tette fel a kérdést a világhírű amerikai történész John Lewis Gaddis, ma már klasszikusnak számító művében. Valóban, ahogy az 1997-ben megjelent kötetében maga is kifejtette, nincs még egy olyan epizód a nemzetközi kapcsolatok történetében, amit ilyen aprólékosan elemeztek volna a szakemberek. Ennek tudatában vajon mit írhat még a témáról egy levéltáros, akinek a diplomáciatörténethez mindössze annyi köze van, hogy jó 15 évvel ezelőtt látogatott ilyen tematikájú előadásokat a Debreceni Egyetemen. Alapvetően semmit, egy érdekes irat bemutatása erejéig mégis bátorkodom feleleveníteni a hidegháború legforróbb napjainak eseményeit.
2022.03.31.
Az 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési választások a „kékcédulás” csalásról váltak igazán hírhedtté. A kék színű névjegyzékkivonatok tették ugyanis lehetővé, hogy arcképes igazolvány felmutatása nélkül is bárki, bárhol leszavazhasson. A szavazóköri bizottsági tagok, a hazatérő hadifoglyok és az ingázó munkások természetesen szabályosan szavazhattak lakóhelyüktől távol. De a jogszabály nyújtotta lehetőséggel a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagjai több esetben visszaéltek és valótlan adatokkal kitöltött kékcédulák segítségével hamis szavazatok tömeges leadására tettek kísérletet. A választás napján az események láncolata végül oda vezetett, hogy a szociáldemokrata szolnoki államügyésznek utasításba adták a kommunista megyei rendőrfőkapitány letartóztatását!
