A hét dokumentuma

Erdély-térkép, amely „a kormányra nézve valóságos kincset képezett”

Magyarországon 1850-ben vezették be a földadót. Az adó alapjául szolgáló földterület nagyságát, művelési ágát és tulajdonosát a kataszteri felmérés munkálatai során határozták meg. A műszaki felmérés időigényes volta miatt előbb ideiglenes földadót állapítottak meg. Ehhez egy gyorsan elkészíthető, de nem részletes, vagyis nem telkenkénti (ún. dűlőnkénti, konkretuális) felmérés készült. A munkálatokat a bécsi kataszteri főigazgatóság irányította a kerületi, illetve tartományi adóbizottmányokon keresztül.

Pest megér egy estet – Edward of Windsor látogatásai fővárosunkban

Albert Edward walesi herceg (a későbbi VII. Edward) a 19. század utolsó harmadában összesen öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt Magyarországon. Az ugyancsak Edward nevet viselő unokája a múlt század harmincas éveiben mind a látogatások számában, mind a kalandok formáiban némileg elmaradt élvhajhász nagyapjától, de – Vadász Sándor szóhasználatát idézve – közös volt bennük, hogy a Duna két partján lebonyolított sűrű programjuk „séták, szórakozások és mulatozások fűzéréből állt”.

Az aradi vértanúk börtönhelye – az aradi vár a 18. században

A középkori Arad mezőváros kedvező helyen alakult ki: a Maros partján feküdt, így fontos stratégiai helynek számított. A városkát az oszmán hódoltság időszakában megerősítették. A 16. század végén egy kisebb erődöt is építettek, amely köré cölöpsáncot emeltek. A zentai csatát (1697) követően a Habsburg hadvezetés ebből a négyszögletű palánkvárból alakította ki az újabb aradi várat, amelyet új sáncokkal vettek körül és új bástyákkal erősítettek meg, és falait egy vizesárok-rendszer fogta körbe.

Hála és köszönet – himlőoltás a 18. sz. végén a Magyar Királyságban

A himlő, vagyis a fekete (öreg vagy hólyagos) himlő (latinul variola, variola vera) már több ezer éve megjelent az emberek között. Európába Ázsiából hurcolták be, és évszázadokon keresztül újra és újra pusztított. Akik megfertőződtek, azok magas lázban szenvedtek, majd a testükön hólyagos kiütések jelentek meg, amelyek helye a leszáradás után is megmaradt, így csúfítva el a beteg testét és az arcát.

A levéltár mint gyászház

Az – egyes időszakokban M. Kir., majd Magyar – Országos Levéltárnak az ilyen elnevezésű fennállása (1874–2011) alatt a megbízottakat is beleszámítva 16 vezetője volt, közülük 12 már elhunyt. Az intézmény első embere előbb mint országos levéltárnok, 1893-tól országos főlevéltárnok, majd 1919-től mint főigazgató tevékenykedett, és – legalábbis 1942-ig – jellemzően hosszabb országos levéltári szolgálati idő után, rangidősként nyerte el a vezetői kinevezést.

Hol vannak a gyökereink? Kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban

A 19. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás, a telekkönyvezés, a másik az 1849-ben bevezetett földadó-kataszteri nyilvántartás volt. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott.

Seiten

RSS - A hét dokumentuma abonnieren