A fennmaradt iratok szerint az 1930-as évek közepén még Romanek Miklóssal közös vállalkozása volt, majd önállósult. Kisebb munkák után (Dömös, református egyházközség igazgató-tanítói lakása; Pilismarót, Hangya-szövetkezet toldalék építése; Visegrád, Gizellatelepi major; Epöl, kéttantermes elemi iskola és tanítói lakás) után az 1935 után jelentősebb megbízatásokat is elnyert. Útépítések (Bajna-Epöl vicinális közút műtárgyainak munkái; Felsőgalla-tarjáni vicinális közúthoz szükséges műtárgyak; Esztergom-Pilisszentlélek-Dobogókő vicinális közút 2375 km szelvényében készített betonozás), az esztergomi Kolos Kórház szülészeti és fertőző osztályának építése mellett állami, vármegyei és egyházi megbízásokat is elnyert (Esztergomban az OITI Kerületi Pénztárának – a későbbi „SZTK” – épülete; Esztergom, Magyar Királyi Államrendőrség székházának javítási munkái; Esztergom, nagylaktanya tatarozása és a vármegyeháza átalakítása; Esztergom, Simor Kórház és papi otthon felújítása.)

Esztergom környékén is tevékenykedett (többek között Dömös, Epöl, Nyergesújfalu, Sárisáp, Pilismarót) sőt a megyehatáron túl is kapott munkákat. Visegrádon például a Horthy Miklós Munkásszanatórium, a községháza és a Mátray-villa felújítása illetve építése fűződik nevéhez.

Fazekas Kálmán szépen fejlődő vállalkozását és személyes sorsát a 2. világháború kitörése törte ketté: 1939 őszén behívták katonának, és bár négy hónap múlva leszerelték, megromlott egészségi állapota miatt a következő évben nagyon visszaesett az üzletmenet. Kevés munkát és egyre több fizetési felszólítást kapott. 1941-re ugyan stabilizálódni látszott a helyzete, de 1942 márciusában feltehetően hirtelen hunyt el – rengeteg adósságot és lezáratlan ügyeket hagyva maga után.

Az építési munkákkal kapcsolatos iratokon, költségvetéseken, számlákon és a viszonylag kisszámú, de annál érdekesebb tervrajzokon, vázlatokon kívül Fazekas Kálmán személyesebb iratait is tartalmazza a fond (levelek, képes levelezőlapok, közüzemi – áram és telefon –számlák, néhány üvegnegatív és papírkép), valamint konkrét építkezésekhez nem besorolható számlák és prospektusok egészítik ki az irategyüttest.

Fazekas Kálmán iratai az általában vett ipartörténeten túl (építési anyagok és technikák fejlődése) építéstörténeti adalékkal is szolgálhatnak a nemegyszer műemléki védettségű esztergomi épületek történetéhez.

Dömös, református egyházközség igazgató-tanítói lakása
MNL KEML XIV.29. Fazekas Kálmán építési vállalkozó (Esztergom) iratai

Jellenz Margit családi háza (1935)
MNL KEML XIV.29. Fazekas Kálmán építési vállalkozó (Esztergom) iratai