Az eseményt  Dr. Germuska Pál, az MNL tudományos és projektekért felelős főigazgató-helyettese nyitotta meg. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a száz évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban még mindig mennyi tisztázásra váró kérdés vetődik fel.

Dr. Romsics Ignác, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és Trianon okai című előadásában etnikai, gazdasági és katonai szempontból is megközelítette a témát. Előadását számos idevágó térképpel tette szemléletessé.

Dr. L. Balogh Béni, az MNL főlevéltárosa és tudományos titkára Erdély és Magyarország román katonai megszállása 1918-1920-ban címmel tartott előadásában az eseményeket román szemszögből is bemutatta. Megtudtuk, hogy milyen ideológia mentén történt a megszállás, azt milyen diplomáciai manőverek előzték meg és kik voltak a döntéshozók.

Horváth Attila főlevéltáros, igazgatóhelyettes (MNL KEML) Spanyolnáthajárvány Komárom és Esztergom vármegyében címmel tartotta meg előadását. Bemutatta a járvány elleni védekezés módozatait, a két hullámban (1918–1919, 1920) megfertőződöttek, valamint elhunytak területi és nembeli megoszlását.

Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója Komárom város és Komárom vármegye 1919-től 1923-ig tartó történetét mutatta be, különös tekintettel a közigazgatási átalakulásra és kettéválasztott településen élők mindennapi gondjaira. Kiemelte az 1919. évi „fekete május elseje” eseményeit, a dél-komáromi felfegyverzett munkásoknak a város északi részének visszafoglalására vonatkozó akcióját.

Borz Tamás, az MNL KEML segédlevéltárosa A Tanácsköztársaság eseményei Esztergom vármegyében című előadásában elősorban katonai szempontból vette sorra az őszirózsás forradalom és a „kommün” történéseit. Összehasonlította a forradalom és a Tanácsköztársaság lehetőségeit és átmeneti eredményeit a túlparti részek megőrzésével kapcsolatban, valamint kitért a térségben felbukkant, a korra jellemző hadieszközökre is (páncélvonat, monitor).

Kládek László levéltáros (MNL KEML) „A trianoni békeparancs elleni tiltakozásunk látható jelei” Országzászlók Esztergom és Komárom megyében című előadása azt mutatta be, milyen egyedi típusú köztéri alkotásokban manifesztálódott az ország, illetve a megye lakosságának fájdalma.

Kovács Péter levéltáros (MNL KEML Komáromi Fióklevéltára) A trianoni békeszerződés hatása Komárom történetére című előadásában azt mutatta be, miként vált az egykori magyar megyeszékhely csehszlovák járási székhellyé, és milyen módjai voltak a város lakosságának az idegen uralom elleni csendes tiltakozásra.

A szép számú közönség soraiban egyaránt helyet foglalt több esztergomi iskola diáksága, valamint felnőtt érdeklődők.

Konferenciánkat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendeztük meg.